Part,  Chapter

 1 1|   ráhajló szikla alá ásta magát örök habjaival. Néhol szigeteket
 2 1|        végigjátszik, s ahogy ez örök hullámcsattogást az örök
 3 1|        örök hullámcsattogást az örök visszhang e kettõs fal között
 4 5|         vállát, mintha az lenne örök hálára lekötelezve iránta,
 5 1|  szükségük nincs: azokra ott az örök ifjúságú „hurik” várnak,
 6 5|    ember iránt, ki õt és anyját örök aggodalmaiktól megszabadítá;
 7 5|         ami a halottat fölkelti örök álmából, s feltámadásra
 8 7|     csupán csak azt az egyetlen örök kérdést: „Szeretsz-e?”~Teréza
 9 3|     fogta be Noémi a szemeit az örök álomra!~És nem volt neki
10 3|        angyalt, és átadták az õ örök anyjának, a földnek.~Noémi
11 4|         És aztán következett az örök hazugság. Ezt a gyöngédséget
12 1|     megvetné az egész világ, én örök tisztelettel tartoznám neki.
13 2|         hiányzik.~A házasság az örök tél rá nézve, az örök éjsarki
14 2|        az örök tél rá nézve, az örök éjsarki tél.~És e szerencsétlen
15 2|     tûrni tizenöt évig az égetõ örök napot, és szidalmazni a
16 2|        és szidalmazni a háborgó örök tengert, és átkozni a kegyetlen
17 2|          és átkozni a kegyetlen örök emberiséget! Vén ember lesz,
18 5|        lelkét fölemelje hozzá.~„Örök hatalom! Elõled futok, s
19 5|      Vedd õket a te oltalmadba, örök igazság! Én vétkeztem, én
20 5| szenvedéseiknek: egyedül én. Te örök igazság, ki engem ide hoztál,