Part,  Chapter

 1 7 |           bocsánatot kérek öntõl, asszonyom, hogy így tüskön-bokron
 2 7 |      holmit; ön pedig mondja meg, asszonyom, hogy mit fizessek. Hét
 3 7 |             Éppen úgy.~- Jól van, asszonyom, tehát a mi hajónkon van
 4 7 |           Én igen köszönöm önnek, asszonyom, szíves készségét, s azonnal
 5 7 |      tudattam.~- Nem tesz semmit, asszonyom! - szólt Timár nevetve. -
 6 8 |             Én bizony semmit sem, asszonyom! Nem töröm rajta a fejemet.
 7 4 |  ismerõseik ajtaján, ugye?~- Nem, asszonyom - szólt Mihály -, akadt,
 8 2 |          itt a legtöbb, nagyságos asszonyom.”~És ezért ismét mosolyogni
 9 1 |         Önnek a levele így szól: „Asszonyom! Én ma egy emberrel párbajt
10 1 | komolysággal.~- Tehát ott kezdem, asszonyom, hogy nehány nap óta jár
11 1 |       tûnt fel önnek is ez ember, asszonyom? Láthatta õt nehányszor
12 1 |       kértem öntõl e találkozást, asszonyom, hogy itt ön elõtt eldicsekedjem
13 1 |         igen komoly kérdés miatt. Asszonyom! Lehetõ-e, hogy abban, amit
14 1 |           akarok rá öntõl nyerni, asszonyom! - szólt az õrnagy, felállva
15 1 |     összeomló ház alul menekülni, asszonyom! Hisz én nem engedhetem
16 1 |       mindenrõl meggyõzött engem, asszonyom. Ezt hittem is. Amaz ismeretlen
17 1 |         lenne önhöz így szólani: „Asszonyom, van még egy ember a világon,
18 11|         nagyon erõs, nem enged.~- Asszonyom! - kiált fel az õrnagy -,
19 12|      amint az elsõ sort olvassa:~„Asszonyom, önnek a szobájában van
20 12|        van ebben a levélben írva.~Asszonyom. Önnek a szobájában van