Part,  Chapter

 1 7 |      összeszorított ajkakkal, de szelíd, biztató szemekkel. Napbarnította
 2 7 |             Csodálom, hogy olyan szelíd, még csak rám sem mordult.~-
 3 7 |         embert soha, uram; ilyen szelíd az, mikor bárminõ idegen
 4 1 |          másik oly halavány, oly szelíd. És mégis Athalie bosszúsan
 5 5 |         nagy változást. A mindig szelíd, alázatos arc most büszke
 6 1 |      tartá lelkét. Bámulta őt. A szelíd kedély, melyet később ismerni
 7 2 |         gyújtótükörben sem.~A nõ szelíd volt, gyöngéd, figyelmes,
 8 3 |       ragyog át, szemei mélyében szelíd oltártûz lobog. Viselete
 9 3 |      megrémítse. Távol van tõle. Szelíd, jó lelkiismeretû állat
10 4 |         Anyám! Jó anyám! - szólt szelíd, kérlelõ hangon Noémi.~-
11 6 | gyümölcstermõ fák, virágzó föld, szelíd állatok, körülzárva hullámkerítéssel
12 8 |   rettentõbb rá nézve, mint ez a szelíd alak, fehér arcával, nyugodt
13 2 |     mikor Noémi elé fog lépni, a szelíd, mosolygó arc helyett itt
14 3 |         belõle irtani. Noémi oly szelíd feddõ tekintetet tudott
15 1 |     nyugodt volt.~- Uram - szólt szelíd, lágy hangon az õrnagyhoz -,
16 1 |          Akkor aztán ismét halk, szelíd hangon szólt hozzá:~- És
17 9 |         úgy vigasztalta õt Noémi szelíd csókjaival.~És végül mikor
18 11|          pincébe áldozatul esett szelíd és vad pecsenyék vándorolnak
19 14|     olyan ragyogó volt, és olyan szelíd.~Emlékszem a nagy rémületre,