Part,  Chapter

 1 8 |         Még most is megvan ez az átkozott nagy kutyátok? Hát mégsem
 2 8 | leszopott csontokat Almirának.~- Átkozott útjok lehetett önöknek,
 3 8 |          is akarom, hogy legyen. Átkozott elõttem minden, ami pénz.
 4 8 |           Igen. De odakinn az az átkozott nagy dög, az a csúf szelindek
 5 9 |    semmit! Irtózom a pénztõl. Az átkozott pénztõl, mely engemet kiûzött
 6 13|      markolatára.~- Teringettét! Átkozott papok! Ezekkel örökösen
 7 4 |         mint a vesztés! A bizony átkozott rossz volt.~- Hát aztán
 8 5 |       hogy azt a német egye meg? Átkozott veszekedett ember! Ezt igazán
 9 5 |          önnek az egész családja átkozott gúnyt ûz a szegény gyermekbõl.
10 4 |         hunyorgasson; mert az az átkozott szakálltarló, mint ezer
11 4 |      aztán elmondhassa:~- Ah! Az átkozott divatos kalap! Mikor az
12 1 |         hûségeért s szerelmeért, átkozott volna, aki õt martalékul
13 1 |         súgá fülébe:~- Legyen ön átkozott! És átkozott legyen ez a
14 1 |           Legyen ön átkozott! És átkozott legyen ez a ház! És átkozott
15 1 |     átkozott legyen ez a ház! És átkozott legyen annak a hamva, aki
16 4 |       velem jött. De képzeld: az átkozott! Mikor már biztos helyre
17 4 |          hogy magammal viszem.~- Átkozott! - kiálta fel Timár.~- Nonono,
18 4 |        mert hárman voltak; az az átkozott fenevad, az Almira is ott