Part,  Chapter

 1 3|   felállította térdeire a kis Dódit, és iparkodott vele elõadatni,
 2 3|    szó?~- Mennyiért adnád oda Dódit? - kérdezé egyszer tréfás
 3 3|      Ki neveli fel majd a kis Dódit? Mi sors vár rá, ha megnõ,
 4 3|    még egy bántotta: az, hogy Dódit miért ütötte meg tegnap.
 5 3| Noémit.~- Eredj, fektesd le a Dódit. Csókold meg helyettem is.~
 6 3|   Mihály.~- Vigyétek ki a kis Dódit a szabadba; nem jó neki
 7 3|     szava hozzá: „Hol hagytad Dódit?”~- Kinn a kertben.~- Mi
 8 3| kívánni többé, hogy hozza ide Dódit. Szegény Noémi! De mihelyt
 9 5|      más dolog várt Mihályra. Dódit olvasni tanítani.~Dódi eleven
10 5|       monda Teréza, Noémit és Dódit is felköltve; s mintha egyszerre
11 5|   reggel Timár és Noémi a kis Dódit kézen fogva kimentek a mezõre,
12 4|         Azzal megkaptam a kis Dódit kezénél fogva, hogy magammal
13 5|   Hogy vegye ölébe még valaha Dódit?~Nincs, nincs neki az egész
14 9|   dolga volt másfél év alatt. Dódit megtanította írni.~Gyönyörûségteljes
15 9|       estebéd után lefektette Dódit, s aztán kijött Mihályhoz,
16 9|     Noémi felöltöztette a kis Dódit, s aztán hosszasan mélázva