| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] ömleni 1 ömlik 2 ömlött 1 ön 410 önálló 1 önbõl 1 öné 5 | Frequency [« »] 453 aztán 450 ott 413 sem 410 ön 397 akkor 394 minden 389 volna | Jókai Mór Az arany ember IntraText - Concordances ön |
Part, Chapter
1 4 | a vízbõl!”~- Csak tartsa ön meg a száz aranyát, uram! - 2 4 | három legénynek.~- Váltson ön száraz öltönyt! - tanácsolá 3 5 | hajóbiztossal, s azt mondá neki:~- Ön komáromi lakos. Ismerni 4 5 | rajta a cím; az nem szükség. Ön nem felejti el a nevét. 5 5 | amint hazaér. Nem fogja ön megbánni.~És aztán nagyon 6 7 | hanem elsõ találkozásra per „ön” kénytelen szólítani.~A 7 7 | Nos hát, uram, honnan jött ön, és mit kíván tõlem?~- Hát 8 7 | tüskön-bokron keresztül idetörtem az ön kertjébe. A hajómat kiverte 9 7 | gyümölcsünk. Amit kíván ön, azt választhat. Azért termesztjük. 10 7 | hogy szállítsa el a holmit; ön pedig mondja meg, asszonyom, 11 7 | háromnapi eledelre.~- Ne nyúljon ön a tárcájához, uram; nálam 12 7 | van búza is, só is, bízza ön rám, majd én kiszámítom, 13 7 | mi ára van annak, amit ön ád, s mennyi ára annak, 14 7 | beteg lett bele. Nem adhatna ön utazóimnak szállást, míg 15 7 | bár nem sok kényelmet. Ön maga, ha szintén itt akar 16 7 | hát most ne arra térjen ön vissza a csónakjához, amerrõl 17 7 | elvezettetem odáig, ahol ön a csónakjára rátalál, majd 18 7 | mondhatom. De hát lássa ön, egy pár szalonkát lõttem, 19 7 | Majd megkeresem õket; ön csak menjen már a ladikjába; 20 8 | van szükségük. Nem lenne ön szíves fekhelyüket elkészíteni?~- 21 8 | ostoba! - Hát emlékezik ön még rá, uram, hogy egyszer 22 8 | másik alak Teréza volt.~- Ön lejött fekhelyérõl? - kérdé 23 8 | elhallgatott egyszerre?~- Nézze ön, engem is ez a gondolat 24 8 | lépett Timárhoz.~- Ismeri ön azt az embert?~- Egyszer 25 8 | barátságunk.~- S honnan jött ön arra a gondolatra, hogy 26 8 | végbement.~- Azt is hallotta ön, amivel engem az az ember 27 8 | Hallottam.~- És most mit gondol ön felõlünk? Ugyebár azt, hogy 28 8 | szemei elõl? Mit gondol ön felõlünk?~- Én bizony semmit 29 8 | vendégszeretõ hajlékot nyitott ön egy éjszakára. Ezért köszönettel 30 8 | én nem akarom azt, hogy ön úgy menjen el innen. Ön 31 8 | ön úgy menjen el innen. Ön akarata ellen meghallott 32 8 | kimondhatatlan becsülést éreztem ön iránt; engem kínozna az 33 8 | kínozna az a gondolat, hogy ön mitõlünk gyanúval, megvetéssel 34 8 | távozik. Ezzel a gyanúval ön sem tud aludni e hajlék 35 8 | elmondassanak. Aztán gondolkozzék ön felõlük. Én mindent elmondok 36 8 | És azután, ha meghallotta ön, hogy mi története van e 37 8 | sárkunyhónak itten, akkor nem fogja ön azt mondani, hogy holnap 38 8 | födél alatt. Tehát üljön ön le mellém a tornác lépcsõjére, 39 9 | tud semmit!~Most már tudja ön, hogy kik vagyunk mi, és 40 9 | valamely kolostorba. Érti ön már, uram, azt a keserves 41 9 | találni itten! - Mármost tudja ön, hogy miért nem bírt elaludni 42 13| vele, ha vigasztalja.~- Míg ön beteg volt, öntudatlanul 43 13| az atyja önnek hagyott; ön gazdag lesz, és mindig hálával 44 13| lesz, és mindig hálával fog ön emlékezni arról a jó atyáról, 45 13| kabinajtó előtt várt rá.~- Ön a hajóbiztos?~- Szolgálatjára 46 13| Ha meghalt, eltemették. Ön meg fogja mondani, hová; 47 13| azt legalább tudni fogja ön, hogy mely tájon vetették 48 13| maguknak a tetteseknek, vegye ön át, keresse fel õket, vallassa 49 13| foglalhatom. No, ezt jól adta ön, biztos úr! Ezt jól csinálta 50 13| biztos úr! Ezt jól csinálta ön ki! És mindenrõl írást hozott. 51 13| Timár vállát.~- Arany ember ön, biztos úr! Ennek a kisasszonynak 52 13| önök útjokra. Arany ember ön!~Azzal megfordult, a leghátulsó 53 14| mindenestõl az ölébe.~- Hozza ön a ládikót?~- Igen! - rebegé 54 14| felsegíté a dereglyébe -, ön már háromszor ázott el ezekért 55 1 | trieszti biztosító társulatnál. Ön nem károsult.~- Az nem a 56 1 | belõle!~- Tehát nem akarja ön átvenni? Nem akar ön személyesen 57 1 | akarja ön átvenni? Nem akar ön személyesen jelen lenni 58 1 | Timéa kisasszony. Ez még az ön hozománya.~S azzal köpenye 59 4 | kegyelmes uram.~- Úgy? - Ön azért jött hozzám ugyebár, 60 4 | hozzám ugyebár, hogy az ön ellen elrendelt befogatás 61 4 | vállalattal.~- Ah! tehát ön nem szándékozik elégtételt 62 4 | megveregesse vele.~- No, hallja ön, ez öntõl igen praktikus 63 4 | öntõl igen praktikus nézet. Ön azt tartja, hogy nincs ideje 64 4 | felfogás. Tehát mi célból jött ön hozzám?~- Egy ajánlattal.~- 65 4 | összeráncolta a homlokát. - Mit akar ön ezzel?~- Azon a tájon szoktam 66 4 | monda a kegyelmes úr. - Ön derék ember, azt látom; 67 4 | derék ember, azt látom; ön meg volt általunk sértve, 68 4 | el lesz fogadva. Jöjjön ön vissza még ma estefelé a 69 4 | pecséttel ellátva.~- Olvassa el ön, hogy tetszeni fog-e önnek?~ 70 4 | szerzõdésnek.~- Ne siessen ön még - szólt az excellenciás 71 4 | közbecsülést kivívták. Nem tudna-e ön nekem valakit megnevezni, 72 4 | lenne. Jól van. Minthogy ön ajánlotta, megteszem. Az 73 5 | tréfálkozék a kapitány. - Hanem ha ön, szép Timéa kisasszony, 74 5 | nyugodt hangon -, énnekem az ön kisasszonyával semmi célom 75 5 | megmondom. Ha nem kérdezte volna ön, nem szóltam volna; de mert 76 5 | ide, mert megfogadtam az ön szerencsétlenül elhalt barátjának 77 5 | mondom, és a saját házánál. Ön elsinkófálta az árvának 78 5 | Brazovics uram, s ne kívánja ön megérni azt az órát, amikor 79 5 | kegyedtõl búcsút veszek. Legyen ön boldog: legyen ön még sokáig 80 5 | Legyen ön boldog: legyen ön még sokáig gyermek. De ha 81 5 | egy olyan óra, amelyben ön boldogtalannak fogja magát 82 6 | ellenkezzék. Én tudom, hogy ön a hivatalát kockáztatja, 83 7 | nagy ne legyen.~- Hallotta ön valaha hírét a Staatsrathnak?~- 84 7 | csendesen beszél is.~- Nézze meg ön, mi baj van? - szól Athalie 85 8 | istenért, kisasszony! Mit tesz ön? Hogy jön ide?~Athalie nem 86 8 | Athalie-val szemközt.~- Mit tesz ön, kisasszony?~Athalie letörlé 87 8 | Uram! Míg boldog voltam, ön nagyon jó volt hozzám. Maradt 88 8 | fogok önre addig, várjon ön is énrám. Vegye vissza jegygyûrûjét, 89 8 | én várni fogok önre, amíg ön értem jöhet, s addig engedelmes 90 8 | engedelmes leánya leszek az ön anyjának.~Kacsuka úr akkorát 91 8 | kisasszony, az lehetetlen. Ön az én anyámat nem ismeri. 92 8 | él, és nem szeret senkit. Ön nem is sejti, mennyi viszálykodásom 93 8 | könyvek tovább susogják:~- Ha ön dacolt énmiattam az anyjával, 94 8 | az anyjával, dacolok én ön miatt az egész világgal.~ 95 8 | többé a világon, egyedül ön. Már megöltem volna magamat, 96 8 | megöltem volna magamat, ha ön nem volna. Nem vagyok a 97 8 | fogok kegyednek mondani. Ön tudja, hogy én becsületes 98 8 | kérdezé a férfitól:~- El fog ön holnap jönni hozzám, hogy 99 8 | Elmegyek. De most távozzék ön haza. Kísérte önt idáig 100 8 | Ki fogja visszakísérni?~- Ön nem teheti azt! - szólt 101 8 | lefoglalás itt találta. Minden az ön nevére van írva, s a Brazovics-ház 102 8 | elégítve mind. Mától fogva ön e ház úrnõje. Fogadja el 103 8 | e ház úrnõje. Fogadja el ön azt tõlem... S ha volna 104 8 | matlankodik, s azt a helyet ön nekem engedné; s ha volna 105 8 | nekem engedné; s ha volna az ön szívében számomra egy kis 106 8 | kis menedék, s ha kezemet ön meg nem vetné, úgy én végtelenül 107 8 | oly boldoggá tegyem, mint ön engem.~Timéa arca e szavak 108 8 | hallgatott.~- Ne siessen ön válaszával, Timéa kisasszony! - 109 8 | Timár. - Én várni fogok, míg ön elhatározza magát. Eljövök 110 8 | vagy egy hét múlva, amikor ön megengedi, hogy kérésemre 111 8 | kérésemre választ nyerjek. Ön úrnõje marad mindannak, 112 8 | föltételt, már az mind az ön nevére van átírva. Ön szabad, 113 8 | az ön nevére van átírva. Ön szabad, és senkitõl nem 114 8 | szavába kerül. Gondolja ön meg, ha kívánja, egy hétig, 115 8 | írni a nevét.~- Óh szóljon ön! Amit kigondolt, már teljesítve 116 8 | hogy ha engemet elvesz ön nejének, s ez lesz az ön 117 8 | ön nejének, s ez lesz az ön háza, s én leszek az ön 118 8 | ön háza, s én leszek az ön házában a nõ: engedje ön, 119 8 | ön házában a nõ: engedje ön, hogy az én nevelõanyám, 120 8 | maradjanak velünk. Tekintse ön õket az én anyámnak és az 121 8 | meglepett szívét.~- Ugye ön megteszi azt, amire kértem? 122 8 | együtt fog õ velünk lakni, és ön olyan jó lesz õhozzá, mint 123 8 | Zófi mamát is úgy fogja ön nevezni, ahogy én?~Zófia 124 8 | két kezével Timéa kezét.~- Ön nemes szívû, Timéa! Engedje, 125 8 | jól lesz? Én nem akarok az ön szívének szégyenére válni. 126 1 | leszek önnek. Ez a sorsom. Ön velem annyi jót tett, hogy 127 1 | életem önnek van lekötve. Ön nekem uram. És én mindig 128 1 | mindig tenni fogom azt, amit ön kíván, amit ön parancsol.~ 129 1 | azt, amit ön kíván, amit ön parancsol.~Mihály félrefordult, 130 1 | menyasszonyért?~„Tenni fogom, amit ön parancsol!”~Mihály most 131 2 | sóhajtott: „óh! milyen boldog ön, Timéa; milyen derék férje 132 2 | bántó gúnymosoly az arcán.~- Ön itthon feledt valamit? - 133 2 | elvonaglott.~- Parancsol ön valamit? - kérdezé Athalie, 134 2 | nem szólt semmit.~- Akarja ön, hogy beszéljek valamit?~ 135 2 | tudott szólni.~- Akarja ön, hogy Timéáról beszéljek? - 136 2 | kábult férfit.~- Mit tud ön? - kérdé hevesen Mihály.~- 137 2 | Mihály.~- Mindent. Akarja ön, hogy beszéljek?~Mihály 138 2 | De elõre mondom, hogy ön akkor nagyon szerencsétlen 139 2 | Én olyan jól tudom, mint ön maga, hogy Timéa önt nem 140 2 | Timéa önt nem szereti. S ön olyan jól tudja, mint én, 141 2 | szeret. De egyet nem tud ön, csupán én: azt, hogy Timéa 142 2 | szóra.~- Ugye, mást várt ön tõlem? Ugye, jólesett volna 143 2 | eltaszíthatja magától? Nem, uram. Ön egy alabástromszobrot vett 144 2 | százszemû Árgusát fogadta volna ön meg, nem volna jobban megõrizve, 145 2 | én ott meg ne találjak. Ön jót tett a becsületével, 146 2 | engem a házához fogadott. És ön nem fog innen engem elûzni, 147 2 | önre nézve rettegés, az ön családi kincseihez nem fog 148 2 | Én vagyok a gyémántzár az ön házán. Tudjon ön meg mindent. 149 2 | gyémántzár az ön házán. Tudjon ön meg mindent. Mikor ön elmegy 150 2 | Tudjon ön meg mindent. Mikor ön elmegy a városból, addig 151 2 | városból, addig az ideig, amíg ön ismét visszatér, az ön háza 152 2 | amíg ön ismét visszatér, az ön háza egy kolostor. Semmi 153 2 | asszonyhoz érkeznek, azokat ön ott találhatja íróasztalán - 154 2 | ki nem megy azalatt, míg ön távol van, csupán kocsin 155 2 | voltam. Szerettek. Ne féljen ön, nem fakadok sírva. Nem 156 2 | Rám bízhatja a házát. És ön járhat e világba szerteszét, 157 2 | itthon hagyott engem. És amíg ön visszatértében nejét élve 158 2 | hanem megölném õt magam, s ön csak a temetésére jönne 159 2 | jönne haza. Mármost tudja ön, hogy mit hágy idehaza. 160 2 | melyet a szerelemféltõ düh az ön felesége szívének tart szegezve. 161 2 | szívének tart szegezve. S ön e gyiloknak az árnyékában 162 2 | tudok. Még egyszer elmondom. Ön nõül vett egy leányt, aki 163 2 | az a más az enyém volt. Ön elvette tõlem ezt a házat, 164 2 | apám, vagyonom mind az ön keze alatt hullott a porba; 165 2 | porba; s aztán úrnõvé tette ön e házban Timéát. És most 166 2 | boldogtalan fog lenni addig, amíg ön él. Ezzel a fullánkkal hagyhatja 167 2 | Ezzel a fullánkkal hagyhatja ön el a házát, Levetinczy úr, 168 2 | szívébe.~- És most... ûzzön el ön házából, ha tud.~A leány 169 2 | uralgott azon.~„Ûzzön el ön innen, ha tud!”~S büszkén, 170 2 | mondja neki:~„Tehát maradjon ön magára itt ez elátkozott 171 3 | leány.~- Mint megszépült ön azóta! - szól Timár, s nyilatkozatában 172 3 | rokonszenv.~- Hát emlékezik ön még rám? - kérdezé Timár, 173 3 | elé. - Mégis megemlékezett ön rólunk! - S azzal minden 174 3 | hanem még kenyeret is. Lássa ön, tavaly rossz esztendõnk 175 3 | lakomát fõzni. Ugye, itt marad ön nálunk ma egész nap?~- Itt 176 3 | maradok.~- Óh! akkor itt marad ön egy hétig - szólt bele Noémi -, 177 3 | anyám házánál.~- Ugye, az ön anyja is olyan jó asszony 178 3 | kérdé Noémi.~- Nagyon jó.~- Ön is nagyon szerette?~- Igen 179 3 | mint a selyem.~- Nézze ön - szólt Noémi -, ezek a 180 3 | énekelnek a fákon. Látja ön a bokrokban azt a sok fészket? 181 3 | jól megszolgálják. Hallja ön, hogy énekelnek?~A liget 182 3 | panasz hangján mondá:~- Nézze ön, ott jön...~- Mi jön?~- 183 3 | meg volt rémülve.~- Hát ön fél a békától? - kérdezé 184 3 | az olyan rút. Pedig lássa ön, ezek minekünk éppen olyan 185 3 | a legfõbb szövetségese. Ön tudja azt, hogy olyan lepkék, 186 3 | vadászik a bogarakra. Maradjon ön csendesen - nézze csak, 187 3 | tekinti ellenségének. Nézze ön, amott legyez a szárnyaival 188 3 | kiáltanának!~- De lássa ön, ez az õ kiáltásuk az õ 189 3 | béka tudós állat is. Lássa ön, a levelibéka megérzi az 190 3 | elhalványult.~- No nézzen ön ide! - szólt hozzá Timár, 191 3 | visszakapta.~- No fogja meg ön. Nyúljon hozzá. Ez a legártatlanabb 192 3 | ha benne van.~- No lássa ön, hogy meg sem mozdul a kezében: 193 3 | fordult Timárhoz.~- Uram, ön bûvész. Még tegnap ezt a 194 3 | hárman helyet foglaltak -, ön nemcsak nagy csodát követett 195 3 | bírta volna venni. Most ön új embert csinált belõle, 196 3 | tájképtõl.~- De akkor lássa ön majd meg - szólt Noémi hévvel -, 197 4 | azt édesen elaltatja.~- Ön mind járt azokon a helyeken, 198 4 | Konstantinápolyba.~- De ön hajóval járt ott.~- Az még 199 4 | beszédet a rózsákra.~- Mondja ön nekem, hogyan lehetne kapni 200 4 | illata mámorít?~- Ha akarja ön, én hozok önnek olyat.~- 201 4 | hozzak.~- Inkább ne hozzon ön nekem moggori rózsát.~Noémi 202 4 | azt mondja nekem: „Hallja ön, Krisztyán barátom, önnek 203 4 | megnyomta Tódor vállát.~- Ön azt nem teheti, uram.~- 204 4 | Én jelentettem fel.~- Ön? - kiálta fel Tódor, öklét 205 4 | öklét Mihályra emelve.~- Ön! - sikolta fel Teréza, két 206 4 | szólt Mihály -, láthatja ön, hogy kilencven esztendeig 207 4 | rikácsolt fel:~- De hát kicsoda ön? Mi joga van önnek magát 208 5 | beszélt.~- Óh! Ha tudná ön, mennyi könnye hullott e 209 5 | könnye hullott e leánynak ön miatt! Ha látta volna õt 210 5 | Jó lesz, ha megtölti ön - unszolá Teréza -, mégpedig 211 5 | könyörgõ hangon:~- Vissza fog ön térni ismét?~Mihály meg 212 6 | rõzsekötegeihez lapulva. - Ön megöl engem.~- Ne félj, 213 6 | hevesen zokogva.~- Óh! uram, ön az elsõ ember, ki hozzám 214 6 | minden ismerõs arctól. És ön kezét nyújtja nekem; ön, 215 6 | ön kezét nyújtja nekem; ön, akire napok óta leskelõdöm, 216 6 | leskelõdöm, mint orgyilkos! Ön meg akar engem szabadítani 217 6 | hallgatnom parancsait.~- Álljon ön fel! Nem szeretek semmi 218 6 | üzleti ügyrõl fogok beszélni. Ön Scaramelli bankárházzal 219 6 | megszakadtak.~- Elszökött ön, vagy elkergették?~- Az 220 6 | Kivált olyanokat, amiket ön elõszámlált; azok között 221 6 | nem Noémi kedvéért jött ön a szigetre?~- Óh! Hiszen 222 6 | egy igen jó állomást az ön számára Brazíliában. Ügynökség 223 6 | törökül és lengyelül, oroszul. Ön lángeszû ember. Hát én önnek 224 6 | Uram! Nem tréfa ez, amit ön mond?~- Semmi okom sincs 225 6 | most és önnel tréfáljak. Ön meg akart engem ölni - nekem 226 6 | csinálnom. Ez az önvédelmem. Ha ön boldog ember lesz, én is 227 6 | az erdõben. Mármost ért ön engem. Hogy komolyan tettem 228 6 | bebizonyítom. Itt a tárcám. Vegye ön el. Benne találja útiköltségét 229 6 | Scaramellit kárpótolhatja. Mire ön Triesztbe ér, már akkorra 230 6 | földrõl.~- És most vegye ön ezt a két lövést úgy, ahogy 231 6 | kitöréssel kiálta:~- Ide lõjön ön, ha még egyszer szeme elé 232 6 | Uram! Még egy szóra. Ön engem új emberré teremtett. 233 6 | oda más ember fog menni. Ön csak azt hajtja végre, ami 234 6 | ma kiadom a rendeletet, s ön távollétemben úgy fog intézkedni, 235 6 | pedig ez volt:~Atyám!~Midõn ön e levelemet olvassa, én 236 6 | pedig ez volt:~Kedves uram!~Ön íróasztala fiókjában feledte 237 8 | Örülök, hogy megjött ön már! - szólt halkan Timéa. - 238 8 | megkérdezni: mit dolgozott ön ezekkel a kezekkel, hogy 239 8 | úr, mégiscsak hazakerült ön valahára. Ez igazán szeretetre 240 8 | kezét.~- Itt van, uram, az ön üzletének állása azon idõ 241 8 | állása azon idõ óta, hogy ön annak vezetését rám bízta.~- 242 8 | vezetését rám bízta.~- S ön azt maga vezette?~- Én úgy 243 8 | Én úgy értettem, hogy ön ezt kívánta tõlem. Megértettem 244 8 | önnek a levelébõl, hogy ön egy nagyszerû új vállalatot 245 8 | Rögtön lejöttem Levetincre az ön levelének vétele után. Ahogy 246 8 | levelének vétele után. Ahogy ön meghagyta, magam vettem 247 8 | úgy hiszem, rendben fogja ön találni. A könyvek és a 248 8 | összeg nem hever; én azt az ön meghatalmazása szerint beruházásokra 249 8 | egyhangúlag elismerik az ön fõügynökének, Krisztyán 250 8 | után én azt gondoltam, hogy ön ezt tenné. Meg kell ragadni 251 8 | megtízszerezve.~- Én azt hittem, hogy ön is így cselekedett volna! - 252 8 | az borzasztó munka, amit ön helyettem végzett, Timéa.~- 253 8 | Hát Komáromban nem volt ön azóta? - kérdé Timéától.~- 254 8 | Vagy talán jobb szeretne ön egy utazást tenni Svájcba, 255 8 | nem alhatik bele. Nézze ön, milyen halavány.~- Timéa, 256 8 | milyen halavány.~- Timéa, ön beteg? - szólt Timár gyöngéden.~- 257 8 | felelt Timéa.~- Ne higgyen ön neki. Amióta Levetincen 258 8 | tettem ott, azt majd megtudja ön késõbb. Mikor Scutariban 259 8 | Mind megszereztem azokat az ön számára. Fogadja el tõlem.~ 260 1 | arcán.~- Ah! megérkezett ön már? - monda Mihálynak, 261 1 | kezét.~- Nos, nem haragszik ön érte, hogy a szegény csempésznõ 262 1 | fûrésznek két nyele van, azzal ön egymaga nem tud bánni.~- 263 2 | tõle kérdezni: „Hol volt ön oly sokáig - Levetinczy 264 3 | nyugodt, engesztelõ hangon. - Ön veszélyes beteg volt; hála 265 3 | hogy amíg fel nem gyógyul ön, a gyermeket ne hozza az 266 3 | a gyermeket ne hozza az ön közelébe. Hibáztam, de jót 267 3 | kezét.~- Nagyon jól tette ön. - És lám, én olyan ostoba 268 3 | is hazudott - szegény.~- Ön nagyon jó, Teréza. Hát menjen 269 4 | megijedt. Volt oka rá.~- Ön beteg volt? - kérdezé Timéa 270 4 | istenért, uram, vigyázzon ön az életére!~Timár elértette 271 4 | feltekint.~Timéa az...~- Kíván ön valamit? - kérdezé a nõ, 272 4 | felelt neki:~- Aggódtam ön miatt; féltem, hogy valami 273 4 | éjjel: itt akartam lenni az ön közelében.~Timéa hangjában, 274 4 | Timéa, kérem, ne tegye ön ezt többet. Ne jöjjön ide 275 4 | tántorgótól: „Hová készül ön, uram?”~S erre õ ezt súgá 276 4 | veranda alá.~- Egyedül alszik ön, Teréza? - monda neki Timár.~- 277 4 | mosolygott.~- Hát nem látja ön? A kis Dódi. Visszakívánkozott 278 4 | magunkhoz fogadtuk. Hát bánja ön azt?~Timárnak egész teste 279 4 | gyermekéletnek sok titka van. Legyen ön türelemmel. Nemde?~Dehogy 280 5 | azt fogja mondani: „Ah! ön az, nagyságos Levetinczy 281 1 | mondott Timéa Mihálynak:~- Ön nagyon sokáig oda volt most...~ 282 1 | tekintet elõl.~- Mit akar ön, Athalie? - kérdé tõle zavarodottan.~- 283 1 | Levetinczy úr. Mit gondol ön, mit akarok?~- Azt nem tudhatom.~- 284 1 | Én pedig tudom, hogy ön mit akar.~- Én?~- Nem akar 285 1 | mit akar.~- Én?~- Nem akar ön tõlem valamit megtudni?~- 286 1 | arcába.~- Hogy mit akar ön tõlem megtudni, Levetinczy 287 1 | Hány éve már annak, hogy az ön házánál vagyok?~- Az én 288 1 | S ez engem megijesztett. Ön úgy tudott maga elé nézni, 289 1 | fenekére néz le folyvást. S ön tudhatja jól, hogy senki 290 1 | imádkozik oly igazán az ön életéért, mint én!~Mihály 291 1 | nem kívánhatja úgy, hogy ön sokáig éljen, miként én. 292 1 | évben. Ez az igazi. Szeretne ön tõlem valamit megtudni Timéa 293 1 | Timéa felõl, ugye?~- Tud ön valamit? - kérdé hevesen 294 1 | mind a hárman; én is, õ is, ön is!~Mihály ereiben forrni 295 1 | kezdett a vér.~- Elmondhat ön nekem mindent?~- Hiszen 296 1 | jöttem ide. Hanem hallgasson ön mindent végig nyugodtan, 297 1 | Még egyszer mondom: az! S ön meg fog gyõzõdni felõle 298 1 | De kisasszony, gondolja ön meg jól, amit kimond.~- 299 1 | s ha azután látni akar ön, látni fog saját szemeivel, 300 1 | mégis beszélni fogok. Az ön szentképe mégiscsak leszállt 301 1 | hallatára. Eh, mit? Hisz ön eretnek, aki nem hiszen 302 1 | Nincs. De a levél?~- Olvasta ön azt?~- Nem. De tudom, mi 303 1 | volt benne.~- Hogy tudja ön?~- Mert a szent alak válaszolt 304 1 | elárulók. Nem szégyenli ön még magát, uram, hogy velem 305 1 | Zófi asszony és én. S ön lesz mindjárt a harmadik. 306 1 | mindjárt a harmadik. Ahogy ön ma véletlenül megérkezett... 307 1 | kívül rekedt. Hogy tudott ön éppen ma általjönni?~- Ne 308 1 | kínozzon, Athalie!~- Nem vette ön észre a megdöbbenést a szentkép 309 1 | hogy reszkettek a kezei az ön kezeiben? Ön nagyon rossz 310 1 | a kezei az ön kezeiben? Ön nagyon rossz idõben talált 311 1 | szemeinek. Ma nem lehet, mert ön hazaérkezett. De ami ma 312 1 | lehet, az lehetne holnap, ha ön eltávoznék. Ön minden évben 313 1 | holnap, ha ön eltávoznék. Ön minden évben le szokott 314 1 | megkezdõdik. Az érdekes sport. Ön holnap azt mondhatná: „amíg 315 1 | rajta.~- Azt hittem, hogy ön férfi. S mikor önnek valaki 316 1 | akiben meg vagy alázva, akkor ön a legelsõ vas után fog kapni, 317 1 | testvére volt is! Csalódtam. Ön megrémült szavaimtól. Bocsásson 318 1 | asszonyomnak. Nem rágalmazom õt ön elõtt többet. Mindig csak 319 1 | arcába vágta ezt a szót:~- Ön gyáva!~S azzal indulni készült.~ 320 1 | megfogta a kezét.~- Maradjon ön. Én megfogadom az ön tanácsát, 321 1 | Maradjon ön. Én megfogadom az ön tanácsát, és mindent úgy 322 1 | mindent úgy teszek, ahogy ön mondja.~- Akkor hallgasson 323 1 | volna, a falba illesztve. Ön sokszor el akarta távolíttatni 324 1 | Mire való volt e rejtek az ön atyjának?~- Úgy hiszem, 325 1 | is nálam van. Íme lássa ön! Ha akartam volna, mikor 326 1 | ajtószárny, kinyílik.~- Tehát ön bármikor Timéa hálószobájába 327 1 | nyitott ajtóknál aluszik, s ön tudja jól, hogy én keresztüljárhatok 328 1 | õ mélyen alszik.~- Adja ön ide nekem azt a kulcsot.~ 329 1 | Athalie suttogott fülébe.~- Ha ön holnap eltávozik hazulról, 330 1 | elfoglalja, mindent meg fog ön tudni, amit tudni akart. 331 1 | Itt leszek.~- Szokott ön magával fegyvert hordani? 332 1 | Pisztolyt vagy tõrbotot? Ön nem tudhatja, hogy mi fog 333 1 | Timéa ágyát eltakarja. Ért ön engem?~A hölgy szenvedélyesen 334 1 | szólalt meg elébb:~- Uram! Ön egy rejtélyes levelet küldött 335 1 | férjét érdeklik. Engedjen ön nekem néhány percnyi találkozást, 336 1 | vélem beszélhetni. Szóljon ön; mi összefüggése van az 337 1 | mi összefüggése van az ön párbajának Levetinczy úr 338 1 | az arcára.~- Igaz, hisz ön nem néz idegen férfi arcába 339 1 | emberemmel bánni. - Hallja ön, mondám neki, én nem hiszem, 340 1 | kényes természetûek. Hogy ön kicsoda, azt nem tudjuk; 341 1 | olyan emberekkel, aminõnek ön látszik.~Ezen szavak alatt 342 1 | bocsátottam. Elálltam az útját. - Ön katona, kard van az oldalán, 343 1 | gyertyákat, s aztán választ ön magának közülünk két segédet, 344 1 | találkozást, asszonyom, hogy itt ön elõtt eldicsekedjem egy 345 1 | jutalmamat kérjem, amit ön oly jó volt nekem egy kézszorításban 346 1 | a kérdésre.~- Mit gondol ön, uram? - szólt Timéa indulatosan.~- 347 1 | nem engedhetem azt, hogy ön megsemmisüljön, én nem nézhetem 348 1 | Az õrnagy felsóhajtott.~- Ön mindenrõl meggyõzött engem, 349 1 | gyanúsíták. Egy szót engedjen ön kérdenem: boldog ön?~Timéa 350 1 | engedjen ön kérdenem: boldog ön?~Timéa mondhatlan fájdalommal 351 1 | ha való volna az, hogy ön szenved, hogy ön nem boldog, 352 1 | az, hogy ön szenved, hogy ön nem boldog, akkor nem volnék 353 1 | éppen oly boldogtalan, mint ön; - dobja el ön magától e 354 1 | boldogtalan, mint ön; - dobja el ön magától e szerencsétlen 355 1 | felszakította.~- Nézzen ön ide, uram! - szólt az õrnagyhoz, 356 1 | terjesztve szét elõtte. - Ismeri ön ezt az öltönyt? Ez azon 357 1 | köntös, melyet én hímeztem. Ön látta azt hosszú heteken 358 1 | hozzá:~- És most hagyjon ön el engemet örökre. A tõrdöfést, 359 1 | örökre. A tõrdöfést, mit ön lelkemen ejtett évek elõtt, 360 1 | azt fogom gondolni, hogy ön nemes lélek, s gyógyulni 361 1 | gyógyulni fogok általa. Hogy ön hosszú évek óta nem szólt, 362 1 | Mit hallott? Mit látott ön?~Athalie volt az.~Timár 363 1 | ezt súgá fülébe:~- Legyen ön átkozott! És átkozott legyen 364 2 | váltókat hamisított cégünkre, ön által fel levén hatalmazva 365 2 | hogy az utóbbi években az ön által küldött lisztet a 366 4 | édes apuska, hát nem ismer ön már rám? - szólt gúnyos 367 4 | elváltunk: „ha még egyszer ön elé lépek, lõjön keresztül!”. 368 4 | hátrahagynom.~- Mit akar ön itt? - szólt hozzá Timár.~- 369 4 | valami hiányzik. Mit gondol ön? Mi szokott vele együtt 370 4 | egyet-mást, amit meg fog ön látni, mikor levetkõzöm, 371 4 | kérdé a szép kisasszony -, ön ismerte az asszonyság anyját? 372 4 | megért százezeret.”~„Ah! ön is látta e szép ékszert? - 373 4 | megszólalt:~- Mit kíván ön?~- Ahán, megszólalsz már! 374 4 | olcsó kívánság ez?~- Végezze ön, mit akar?~- No hát, elvégzem. 375 4 | kedélytompulását.~- Mit akar ön azzal?~- Legelõször is egy 376 4 | Ah! ne ügyetlenkedjék ön velem. Kérjen tõlem összeget, 377 4 | élvezetek után vágyom. Adja ön nekem, excellenciás úr, 378 4 | gúnyosan könyörgött.~- Ejh, ön bolond! - monda Timár, kit 379 4 | Tódornak.~- Ah! ne fordítson ön nekem hátat, kegyelmes uram. 380 4 | Micsoda nyelven hajlandó ön meghallgatni egy szegény 381 4 | szólt oda neki:~- Végezze ön. Nem akarok önnel hosszasan 382 10| egyetlen vendégét.~- Ah! ön ugyan soká váratott magára! - 383 10| vendégeim. Kilencen vannak. Akar ön tizedik lenni közöttük? 384 10| vette azt észre.~- Akarja ön, hogy ezt a gyászfõkötõt 385 10| örökkévalóság már. Nem tanult ön tûrni? Lássa, nekem idõ 386 10| súgá Timéa. - Ugye, meg van ön elégedve? A többi vendégek 387 10| aludni akarnak menni. Térjen ön is haza. De várjon elébb. 388 10| véve a fõkötõt.~- Akarja ön, hogy felpróbáljam?~Az õrnagy 389 10| volt a segítségre.~- Ah! ön ahhoz nem ért. Majd Athalie 390 11| neki vannak megengedve.~- Ön egyedül alszik itt? - kérdi, 391 11| szokták vetni. Ezen át jött be ön hozzám, mikor legelõször 392 11| másik kis ajtó?~- Azt hagyja ön! Az egy kis kabin ajtaja, 393 11| ajtó?~- Hiszen jól ismeri ön, ez ruhatárszobámba vezet, 394 11| Ejh, de mindent meg akar ön tudni. Holnap már másképpen 395 11| Holnap!...?”)~- S be szokta ön zárni az ajtajait, mikor 396 11| titkos bejárás?~- Haha! ön az én házamat valami rejtélyes 397 11| komor arcát.~- Jól van. Az ön kedvéért megteszem, hogy 398 11| önöké a pietász. Imádkozzék ön ez éjszakán!~- Tudja ön, 399 11| ön ez éjszakán!~- Tudja ön, hogy én mohamedán nõ voltam, 400 11| De most már keresztyén ön, s a keresztyén imák nagyon 401 11| imák nagyon szépek. Vegye ön elõ az éjjel imakönyvét.~- 402 11| s lekiált rá:~- Siessen ön, Timéát meggyilkolják.~Az 403 11| fel az õrnagy -, költse ön fel a cselédeket, s nyittassa 404 11| kérdi az õrnagy.~„Tapintsa ön meg a kezét - szól az orvos -, 405 11| õrnagy fogja meg.~„De nézze ön, orvos úr - szól az õrnagy -, 406 12| van bejárás. Falaztassa ön be azt az üreget, s vigyázzon 407 14| Ki az?~- Majd meglátja ön, ha este összejövünk.~Akkor 408 14| kérdé tõlem:~- Hol született ön?~Megmondtam neki.~- Mi az 409 14| Megmondtam neki.~- Mi az ön mestersége vagy hivatala?~ 410 14| összességét.~- No hát találja ön ki az én történetemet! -