Part,  Chapter

 1     1,  II  |        szólt Fabula János –, amióta itt jártam, már megint változott
 2     1,  II  |      a veszedelem hozta ide. Amióta a hajómra lépett, mindig
 3     1,  VIII|     vagy? Ejh, de megnőttél, amióta nem láttalak.~Noémi hátrahúzott
 4     2,  II  |      aki neki megszerzi. Ez, amióta a világ áll, mindig így
 5     2,  IV  |  rejlő furfang.~Ravasz lett, amióta azt az első lépést magára
 6     2,  VIII|     senki sem húzza már fel, amióta tudva van, hogy azokat is
 7     3,  II  |      őmiatta szenvedem. Mert amióta az ő szellemarca e házban
 8     3,  V   |      csészét a friss tejjel, amióta azt meghallá.~Nem volt szabad
 9     3,  VIII| Timéa.~– Ne higgyen ön neki. Amióta Levetincen vagyunk, borzasztó
10     4,  I   |  észrevétlen az, hogy Timár, amióta visszaérkezett, nem olyan
11     5,  I   |      én házamnál?~– No igen. Amióta ez a ház az öné. Hat esztendeje