Part,  Chapter

1     1,  VII| hajósnépünknek, illő fizetésért.~– Igenis, adhatok, uram; s a fizetést
2     1,  XIV|            felé.~– Tőkére mentünk!~Igenis, az történt. A Duna, mikor
3     2,  I  |        kiszaladt a tollunkból!) No igenis. Őt alacsony sorsból emelte
4     2,  IV |            ezt felelé kérdésére:~– Igenis, kegyelmes uram, bátor leszek
5     2,  V  |           árvának minden vagyonát! Igenis! elsinkófálta: ez rá az
6     2,  VI |           be Timár úr folyosójára.~Igenis, röpült. Köpönyeg volt rajta,
7     3,  IV |           és földönfutókká tégy.~– Igenis, azt tehetem! – szólt most,
8     3,  IV |  fájdalmasan feszítve feje fölé.~– Igenis, én följelentém mind Bécsben,
9     4,  I  |           s átkelt – Brazíliába! – Igenis; maga járta meg Amerikát,