Part,  Chapter

1     3,  II |   felfogva a rászögezett kérdő tekintetet.~Mihály nem szólt semmit.~–
2     3,  III| egymásnak.~Noémi még egy kérdő tekintetet vetett anyjára, Teréza a
3     4,  III|         Noémi oly szelíd feddő tekintetet tudott azért a szóért rá
4     4,  III|   Teréza nem állhatta ki ezt a tekintetet.~„Annyi nyomorulton, szenvedőn,
5     4,  IV |    diófa ház mellett, hogy egy tekintetet sem vetett rá.~– Aztán tavasszal
6     4,  IV |      utasítani.~Mihály nyugodt tekintetet erőtetett.~– Timéa, kérem,
7     5,  I  |  miként én. – Most ismét azt a tekintetet látom önnek az arcán, amit
8     5,  XI |       jámbor nő nem bírja el e tekintetet, ájultan esik le lábairól.~