Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
jézusom 1
jézusról 5
jo 14
jó 260
jó-e 1
jóakaratú 1
jóakaród 1
Frequency    [«  »]
269 mert
268 no
265 valami
260 jó
260 ne
257 mind
250 mi
Jókai Mór
Az arany ember

IntraText - Concordances


    Part,  Chapter
1 1, II | közlekednek a két part között. lesz feljegyezni, hogy Szent 2 1, II | kerül, mint atyafiságos barátságba, s nem szegény 3 1, II | napra úgy helyreállítja a erkölcsöket s az állam iránti 4 1, II | Fabula János, megtartva azt a szokását, hogy a kellő meggondolás 5 1, II | Nem is lehet az valami . Olyan fehér, mint valami 6 1, IV | s igyekezik megérdemelni vagy rossz nevét a ferdeségével.~ 7 1, IV | szállt le róla a lovásza előre; a köteléről elszabadult 8 1, IV | egy darab ideig nem volt idő.~– Vallja meg kegyelmed, 9 1, IV | is kérdezte.~Azok derék, szerbek voltak. Azok aztán 10 1, V | inspiciens részéről átvétetnek, távolról elolvastatnak, 11 1, VII | onnan belülről magyarul:~– napot! No hát jöjjön be! 12 1, VII | fog meg?~– Nem bántja az a embereket.~Timár bátorságot 13 1, VII | mindent is kitalálnak! Áldott eledel. Az ember igen jóízűt 14 1, VII | mordult.~– Nem bántja az a embert soha, uram; ilyen 15 1, VII | bárminő idegen jön ide, aki ember; megismeri, s nem 16 1, VII | volt megfojtani. Hanem a ember a hátára ülhet, mégsem 17 1, VII | bebizonyítva látni, hogy ő ember. Talán ha azokból 18 1, VII | húzódunk meg, a másikban, ha ember kér szállást, megtalálja 19 1, VII | szorul majd fel; hanem ott friss széna van, s a hajósok 20 1, VII | utasaimat idehozni.~– Igen lesz. Hanem hát most ne 21 1, VII | nevezte Almira kisasszonynak, barátnőjének, magyarázta 22 1, VII | elereszté gallérját a furcsa barát.~– Jaj, uram! – sopánkodék 23 1, VII | szalonkát lőttem, azt hiszem, lesz az estebédre a vendégeknek.~– 24 1, VII | magamat, már a földön voltam, , hogy a nyakamat le nem 25 1, VII | hang volt az, amivel az eb ismerős közeledtét szokta 26 1, VII | is adott mindenkinek, s szokás szerint felkérte 27 1, VII | fogadni.~A sziget asszonya, vagy rossz magyar szokásból, 28 1, VII | eledel, a férfiak számára malacpörköltet készített. 29 1, VII | ő kedvencét.~Hanem ez a kedve keseredni indul, mikor 30 1, VII | hívást, Noémi hirtelen egy kis pofont adott neki a 31 1, VIII| beszéd szakadatlanul.~– estét, kedves napamasszony! 32 1, VIII| veje. Az apáink testi-lelki barátok voltak; még éltükben 33 1, VIII| Köszönöm, köszönöm, kedves mamácska, tisztelt uraim 34 1, VIII| segítesz engem előre, hogy állást biztosíthassak magamnak. 35 1, VIII| hallgattass el egészen. Légy hozzám, Teréza! Adj egy 36 1, IX | volt. Bellovárynak hívták. , fiatal, szép, derék ember 37 1, IX | birtokos volt, s Krisztyánnak barátja. Krisztyán nagyon 38 1, IX | azoknak a vállára, akik barátai voltak, akik jótálltak 39 1, IX | a kutya volt az.~Utolsó barátom minden élő teremtés 40 1, IX | födte; azt leoldottam. Ez lesz nekünk sátornak, takarónak, 41 1, IX | az elment, most már én is vagyok neked? Menj! Nem 42 1, X | családjából való. Sokszor tettem szolgálatokat ennek az embernek, 43 1, X | ajándékozok semmit. Te a magad szívéből cselekszel, s azért 44 1, X | zsákokat kiürítik, mert én tiszta búzát hoztam, hogy 45 1, XII | másik nevem hozzáTimár”. név, ha akarom, magyar, 46 1, XIII| fog ön emlékezni arról a atyáról, aki önről ilyen 47 1, XIV | Megtalálta a kabin ajtaját; szerencse, hogy nem csukta 48 2, I | bejelentést pótolja az a szokása a háziasszonyságnak, 49 2, I | nevetésvágytól. S amellett az a szokása volt, hogy nem tudott 50 2, I | belépett utána, illedelmesen estét kívánva a bennlevőknek.~ 51 2, I | Ali Csorbadzsi az ő régi ismerőse; sőt női ágon rokona. 52 2, I | én kedves, felejthetetlen barátom?~– Azt bízta rám, 53 2, I | tenni, mint akit nagyon kedvében találtak, s azt 54 2, I | hálákat az egeknek, ha ilyen sorba juthatott.~S Timéa 55 2, I | tisztogasson; s tette azt kedvvel, nyájas figyelemmel. – 56 2, I | nagyon szép, az aztán nagyon is.~Szavait még nem értheté, 57 2, II | II. A TANÁCS~Kacsuka főhadnagy 58 2, II | csak azt mondom, hogy nem az embernek sokáig jegyben 59 2, II | szép és művelt hölgy.~– , jó; de mi szükség itt most 60 2, II | szép és művelt hölgy.~– Jó, ; de mi szükség itt most 61 2, II | lesz. Attól jótállok én. pajtások voltunk iskolás 62 2, II | között, azt elsimítani a barátok dolga. S három hét 63 2, II | döcögős utcán végig. Minden lélek aludt már a városban. 64 2, III | megakadályozta, akkor okvetlenül az, amit előidézett.”~„Kié 65 2, III | nyugodt lelkiismerettel ezen a szándékodon.”~A hold félig 66 2, IV | ágyába, s rögtön elaludt a úr.~Timár pedig, amint Brazovics 67 2, IV | irányelv.~Hanem ennek a szisztémának is volt egy 68 2, IV | vacca! S erre ismét igen ürügy a levetinci uradalom 69 2, IV | komolyan kellett venni.~– , jó – monda a magas úr –; 70 2, IV | komolyan kellett venni.~– Jó, monda a magas úr –; csakhogy 71 2, IV | szorgalmasan hozzálátnak. – Ez mind volna, mondák neki, a szántással 72 2, IV | jótékonyság a népre nézve, s szolgálat a kormány előtt, 73 2, IV | neved van, meg hogy olyan , becsületes képed van, hát 74 2, IV | azt ne hidd, hanem a te képedért; meg hogy a szegény 75 2, IV | a keresztet? Szereti-e a karlócai ürmös bort? No, 76 2, V | kalapját levéve: „Alászolgája, napot kívánok, tekintetes 77 2, V | asszonyokhoz, odafenn vannak. mulatást! Én már nem látlak 78 2, V | Timárt a kapitány! Olyan barátok voltak, mint valaha.~ 79 2, V | kötött viszonyától. Milyen volna neki, ha Brazovics 80 2, V | szereti a kapitány régi pajtását, hogy képes volna 81 2, V | Kacsuka kapitány.~– De bizony lesz őtet úgy szoktatni, 82 2, V | dolgozva beszélgetett velük, s volt, hogy szemeit örökösen 83 2, V | szemébe néznie.~És azért is volt, hogy nem láthatta, 84 2, V | kanál vízben. Vajon nem volna, ha a leányát hozzá 85 2, V | vőlegénye van, s az nekem barátom. Hogy miért járok 86 2, V | gondoljon , hogy van egy ember, aki önért…~Nem tudta 87 2, VI | amit megtudott, még valamit lett volna megtudakolnia 88 2, VI | fogják átkozni.~Hanem mint kereskedőnek mindig gondja 89 2, VI | törve a sok fáradságtól; nem volna-e már valami pihenésre 90 2, VI | szekeresgazda.~– Az volna nekem ; hanem hát kettő hiányzik 91 2, VII | vágyát főtt kukoricával.~ mulatság volt ez nagyon.~ 92 2, VII | leülök erre a kannára, nagyon hely ez.~S leült a kannára 93 2, VII | majszol? Soh’se restellje. az vasárnap délután. Adjon 94 2, VII | elrontják a frizuráját.~ lesz egy szóval megemlékezni 95 2, VII | ilyen növendék leánynak igen étvágya van. A működő természet 96 2, VII | menyasszonyi öltözékével.~Az pedig időt vett igénybe. Athalie 97 2, VII | Brazovics úr?~Tegnap este igen kedve volt. Együtt mulatott 98 2, VII | kiáltotta be neki az üvegen át éjszakafejében: „a százezer 99 2, VII | várhatnak az utalványaikra. reggelt, Brazovics úr.~Brazovics 100 2, VIII| mindenét elvették, még a hírnevét is, s akinek nem 101 2, VIII| boldog voltam, ön nagyon volt hozzám. Maradt még 102 2, VIII| kész vagyok kegyednek egy tanácsot adni, mintbarátja, 103 2, VIII| egytanácsot adni, mint barátja, mint véghetetlen 104 2, VIII| nem is káromkodott. Milyen álma van a nyomorultnak.~ 105 2, VIII| csontnyelű, éles konyhakés.~Az is világosság a sötétben.~A 106 2, VIII| megszabadítója. Ez mindig olyan volt hozzá. Ez nem űzött 107 2, VIII| velünk lakni, és ön olyan lesz őhozzá, mint édes testvéremhez? 108 2, VIII| röviden nevén hívjam ezentúl; lesz? És én nem akarok az 109 3, I | azt mondta Timárnak, hogy lesz már a kisasszonyt megkeresztelni 110 3, I | mennyit emlegeti a kedves Mihályt, aki őróla olyan 111 3, II | olyan ne volna, bár olyan ne volna. Bárcsak gyűlölni 112 3, II | házban lakni, az érzelmes szív sugallatán kívül még 113 3, II | én tudok.~– Beszéljen!~– . Tehát hallja meg tőlem. 114 3, II | zivatar hózáporral fogadta. idő az olyan embernek, aki 115 3, II | olyan időben, amikor egy kutyát nem kellene kiverni 116 3, III | hozzáértő embernek az a . Ahol egyszer már volt Mihály, 117 3, III | fejlő arcot, s a tartós és rossz indulat, a bánat 118 3, III | azt mondá:~– Ah! milyen volna egy ilyen rózsalevél-ágyban 119 3, III | a konyhába vendégünknek lakomát főzni. Ugye, itt 120 3, III | Ugye, az ön anyja is olyan asszony volt? – kérdé Noémi.~– 121 3, III | kérdé Noémi.~– Nagyon .~– Ön is nagyon szerette?~– 122 3, III | de ő sem maradt mögötte a szív kimutatásában. Be akarta 123 3, III | ezek minekünk éppen olyan barátaink, mint a madarak. 124 3, III | Távol van tőle. Szelíd, lelkiismeretű állat ez, 125 3, III | megutálni való állat ez a mi barátunk azért, hogy a csuhája 126 3, III | neki, hogy eszerint tartós idő lesz.~– No urammonda 127 3, IV | beteljesítéd rajtuk?~– Anyám! anyám! – szólt szelíd, kérlelő 128 3, IV | rózsalevélhalmazban.~– Ejh de ágyra tettem most szert! 129 3, IV | hangját meghallotta, egy tréfát gondolt ki, eltemette 130 3, IV | fekhelyéből, s mint aki egy igen tréfával lepte meg kedveseit, 131 3, IV | Szerelmes, édes, drága mama. Itt van a te vejecskéd. 132 3, IV | beszélhetsz akármit, ő nekünk régi ismerősünk. Hanem hát gyere 133 3, IV | felemelve tartsa.~Étvágya volt az ifjúnak.~Evés közben 134 3, IV | de mármost, kedves édes Teréza mama, elmondom hát, 135 3, IV | abból készülnek azok a híres szagú török meggyfa pipaszárak. 136 3, IV | Az én kedves, egyedüli barátaimat, amiket magam 137 3, IV | megtanítom neked, hogy mire még a török meggyfának a 138 3, IV | éppen a neved napja van, ez nap hozzá.~Erre a szóra 139 3, V | mi a világi illem, mi a erkölcs, a titoktartó szemérem? 140 3, V | biz az! – monda Mihály.~– lesz, ha megtölti ön – unszolá 141 3, VI | meg. Ennek a szívével nem játszani.~… És hátha az 142 3, VI | Hm! Én tudok egy igen állomást az ön számára Brazíliában. 143 3, VI | nem veszi a lelkem magára. embert kell önből csinálnom. 144 3, VI | önt, amiért hozzám ilyen volt!”~Timár könnyebbülten 145 3, VI | pénzéből fizeti.~Milyen érzés egy elveszett embert 146 3, VII | innen. A Duna nem tenger, ő úszó volt, akármikor átúszhatott 147 3, VIII| más csónakot. Most pedig, öreg, üljünk bele a kend 148 3, VIII| révig eljutni.~A halász fizetésért rászánta magát 149 3, VIII| van téve; sőt e vállalat sikerétől egy nevezetes 150 3, VIII| rosszat teszek, abból mind lesz, s akármi esztelenséget 151 3, VIII| meg a télnél hamarább.~– lesz.~– Vagy talán jobb 152 3, VIII| tiszttartó egyformán szerette a bort. Az esperes úr kalugyer 153 3, VIII| őszült meg; inkább nagyon dolga volt: egész nap járhatott 154 4, I | helyzetébe. A nagy vagyon igen álmokat ád. Sokat járt Bécsbe, 155 4, I | pénzemberek mulatságaiban. Sok példát látott maga előtt. 156 4, I | fogyasztja a pezsgőt, s hol a Timárt mindenki azzal faggatja, 157 4, I | ismerősnője az operaháztól?~A Timár elpiruló arccal fogadja 158 4, I | Mindenkinek feltűnik, hogy milyen színben van. Ennek valami 159 4, I | annyira kivívta magának a hírnevet Dél-Amerikában, 160 4, I | pedig nem találta elégnek a kívánságot, még gyakorlati 161 4, I | mindig hazudni.~Timárnak segítségére jött Fabula 162 4, I | mentül többet ivott, pedig a vacsora közben nagyon sokat 163 4, I | annál beszédesebb lett.~A , ízletes vacsorát a csinos 164 4, I | Duna-parti pagony felé.~Az nagyon munka a Dunától, hogy ezt 165 4, I | aztán azt mondta, hogy lesz”.~– Óh! mi együtt fogunk 166 4, I | mellé telepednek, a drága bablevest az utolsó cseppig 167 4, I | elköltik; egy közös korsóból friss vizet isznak utána, 168 4, I | fenekéig iparkodnak, hogy idő legyen holnap, s aztán 169 4, II | pedig azt mondák, hogy nem jel az, mikor egy férj ajándékokkal, 170 4, II | kedvét az asszonyának. Nem jel az, mikor a férj esztergályozni 171 4, II | semmi neszt nem hallott, azt jelnek vette. Hogy Almira 172 4, II | aminőt jutalmul kap az a gyermek, ki a danára szépen 173 4, III | A kis Dódi pedig nagyon kedvében volt akkor, pajkos 174 4, III | megmaradjon. Azt hitte, emberrel van dolga, aki 175 4, III | hozd ide, hadd lássam.~– lesz, Mihály!~És a gyermek 176 4, III | kis Dódit a szabadba; nem neki a szobában lenni mindig. 177 4, III | hazudottszegény.~– Ön nagyon , Teréza. Hát menjen ki a 178 4, IV | Timárnak:~– Mihály, neked lenne innen elmenni.~– Hová?~– 179 4, IV | Úgy hívogatott: milyen lehet odalenn! Milyen csendesen 180 4, IV | vagyok beteg.~Timéa aztán éjt kívánt neki, s eltávozott, 181 4, IV | Az álmok országába. Az volna; csak olyan könnyen 182 4, IV | erőszakkal bejutni.~Mákony? Ez szer. Az álom öngyilkossága.~ 183 4, IV | mennyire magához jött, milyen színben van.~És Timár jókedvet 184 4, V | tette, hogy bizony talán volna annak a szegény asszonynak, 185 4, V | jön, neki éppen nem lesz találkoznia, mert az Sándorovics 186 4, V | bűnös asszony?~– Ismerlek, uram, s hogy bűnös vagyok, 187 4, V | törvényhatóság, megloptak a barátok, kinevettek a lelkipásztorok, 188 4, V | gyanakodom benne. Emberek, barátok voltak, kik mindenemet 189 4, V | egész keresztyén világban.~– szerencse, hogy ezt a szigetet 190 5, I | vívott. Ez egy emlék.~– monda Mihály, nyugalmat 191 5, I | hivatalos ügyvezetőkkel. konyhát tartott és jó borokat. 192 5, I | ügyvezetőkkel. Jó konyhát tartott és borokat. Mikor aztán vendégeit 193 5, I | borokat. Mikor aztán vendégeit kedvbe hozta, magukra hagyta 194 5, I | Itt volt a dicsősége.~, hogy föld alatti sötétség 195 5, I | jellemteljes ember, akinek vagyona, híre, esze, világi állása 196 5, I | jutalmamat kérjem, amit ön oly volt nekem egy kézszorításban 197 5, II | jégen keresztül. Ez éppen illusztráció volna ahhoz 198 5, II | hogy ez elől az ember elől volna elfutni.~Futni! Hiszen 199 5, II | magaés a hold. Ez pedig cimbora. Látott az egyebet 200 5, III | egyszer-egyszer eltalálja a irányt, s csak még pár száz 201 5, III | az öreg halászmester igen fogással biztatott. Timár 202 5, III | kecsegtetésnek?~Az egyik jel az volt, hogy a Balaton 203 5, III | a legelső dolguk volt a embereknek azokra a helyekre, 204 5, III | veszprémi vásárba.~Timár egy estét akart szerezni az 205 5, III | sokat elfogyasztott.~S ahol bor foly, és halászlé készül, 206 5, III | hogy süket volt, most még a borból annyit be talált 207 5, IV | üdvözli a háta mögül.~– estét, uram!~A hang, a véletlen 208 5, IV | mondta Timárnak azt, hogy: „ estét, uram!”~– Ki az? – 209 5, IV | vizsgálta azokat sorba.~– , jó, hanem ebből a kabátból 210 5, IV | vizsgálta azokat sorba.~– Jó, , hanem ebből a kabátból 211 5, IV | egymást, mikor olyan régi cimborák vagyunk? Legyünk 212 5, IV | amilyen van. Ha nincs ananász, a krumpli.~A fickó még érzékeny 213 5, IV | kedves cimborám, milyen a sors! Micsoda csodálatosak 214 5, IV | szökött kalmár. Valami gondolatom támadt. Ha én 215 5, IV | akkor a basa apámtól. – No ; ha megmenekülök, neki adom 216 5, IV | közül, amiket magamforma ízlésű ember az ő helyzetében 217 5, IV | de egy hölgyet megsérteni nevelésben részesült embertől 218 5, IV | dolgom a világon. Te, mint kálvinista, én, mint jó 219 5, IV | jó kálvinista, én, mint müzülmán, mind a ketten 220 5, IV | A nagy hidegben nem volt azzal ennyit járni odakinn.~– 221 5, IV | tudta megmondani senki. , megvárlak, míg hazajössz. 222 5, IV | édesatyjánál, ki nekem igen emberem volt. Egy csaknem 223 5, IV | nem rágalmazlak. Hanem hát lett volna, ha csak a pofon 224 5, IV | meg vele, a te megsértett hírnevedért. Mint megtudtam, 225 5, IV | szökevény büszke volt erre a ötletére.~– De hát különben 226 5, IV | mikor megtudtam, hogy a Teréza mama meghalt. Áldott 227 5, IV | Teréza mama meghalt. Áldott teremtés volt. Bezzeg, ha 228 5, IV | megeshetnék rajtam minden barátságunk mellett, hogy 229 5, IV | kell és búvóhely, mégpedig hosszú időre, s ott kényelmes 230 5, IV | mindennel, ami drága és .~Timárt most már bosszantotta 231 5, IV | a szigetnek olyan kiváló levegője van, s ez az én 232 5, IV | Leszek neki apja; nagyon apja fogok lenni!…~… Abban 233 5, V | alak ott az erkélyen igen célpont valakire nézve, 234 5, VI | Holofernesnek, Siserának lett volna azt tudni, hogy 235 5, VI | közeledtét érzi.~Ki jön?~A ember-e, vagy a rossz ember? 236 5, VII | leviszik, a legközelebbi barátok, rokonok, tisztelők 237 5, VIII| foglalkozik.~– Szerencsés reggelt kívánok a major 238 5, VIII| pedig de kár érte, de áldott teremtés. – Nem fogad el 239 5, VIII| hogy szánná el magát valami , becsületes férjnek kezét 240 5, VIII| én hoztam őt a világra. gyerek is volt, míg a kezemből 241 5, IX | jégparadicsoma, hanem egy ismerős barát.~És azután Mihály 242 5, IX | imáját:~„Isten, áldd meg apát, jó anyát!”~…Minden 243 5, IX | Isten, áldd megapát, anyát!”~…Minden ki van már 244 5, IX | Noémi homlokát.~– Kedves gyermek, te! Én nem írhatok 245 5, X | felháborítani azzal, hogy a kálvinista Zsuzsánna helyett 246 5, X | kettőre, végül örökké. Ugye, lesz így?~Az őrnagy nem 247 5, X | a boldogság reményéhez.~ tanítója volt. E naptól 248 5, X | be van bizonyítva, hogy „asszonytartó” ember, s 249 5, X | számára. A cselédekhez is igen volt, azokat is traktálta 250 5, X | gyanakodik. Hisz ő olyan . Athalieval úgy bánik, mint 251 5, X | Timéának, hogy azt a levelet lenne még ma elolvasni!~ 252 5, X | Majd Athalie lesz olyan .~Timéa egész gyanútalanul 253 5, XI | van-e ő a világon?~Pedig volna, ha egy percre félbeszakítaná 254 5, XI | elő ez éjjel imakönyvét.~– . Önért megtanulok imádkozni.~ 255 5, XI | férjhezmenendő hölgyek imáját”.~– . Meg fogom azt tanulni az 256 5, XI | a kapukulcsot.~– Minden volna már, csak egy kis 257 5, XI | megyek lefeküdni.~Azzal éjt kívánt anyjának, s a 258 5, XIII| fogadott bennünket, amivel régi ismerősök szoktak találkozni; 259 5, XIII| változatlanságot. A mérsékletes élet, a kedély tartja el ily épen 260 Uto | Ennek az alakjai mind olyan ismerőseim nekem: ki korábbrul,


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License