Part, Chapter
1 1, I | nagy, fenséges folyam-ős, mely megszokta a magyar sík lapályon
2 1, I | ágra osztják a folyamot, mely Ogradina és Plaviszovica
3 1, I | örökké tartó egyetemes zúgás, mely hasonlít a némasághoz, oly
4 1, I | túlvilági zene felségéig emeli, mely csupa orgona- és harangszó
5 1, II | nyereségével, az az állam volt, mely a saját védelmére a hosszú
6 1, II | csigafejű ormányban végződik, mely szép fényes bádoggal van
7 1, II | fenn egy lapos járdával, mely egyik kormánytól a másikig
8 1, II | végződik a kettős kabineten, mely két szobácskából áll, jobbra-balra
9 1, II | veszélyen kell keresztülhatolni, mely még az erős férfiak edzett
10 1, II | mindkettőjüket egy kőszáli sas, mely fészkébe ott a sziklatetőn
11 1, II | hajót, nincs emberi hatalom, mely megszabadítsa.~Tehát az
12 1, II | hányatva a megbomlott ár által, mely habzott alatta mint a forró,
13 1, III | övébe. Az első látványtól, mely a hajó orra előtt mutatkozott,
14 1, III | védszentje, meg az a kötél, mely egyre rövidebbre húzódva
15 1, IV | szerteszéjjel a csillámló víz által, mely rajta megtörik.~Ez a legveszélyesebb
16 1, IV | hadihajója is, a „Silistria”, mely Belgrád alá volt rendelve,
17 1, IV | Belgrád alá volt rendelve, s mely talán egészen új korszakba
18 1, IV | mozdulat folytonossága az, mely a túlsó partra átviszi.~
19 1, IV | üvegtábláihoz zöld kristálytömegét, mely egy percre Timéát elvakítja.
20 1, IV | láttak a hullámokon táncolni, mely nem haladt a vízzel odább.
21 1, V | fergeteget támaszt maga előtt, mely egy pillanat alatt elfogja
22 1, V | e kínzó ragyogvánnyal; mely árnyékot nem vet; középett
23 1, V | sárga-feketére festett csónak volt, mely a hajó felé közeledett a
24 1, VI | ismét egy új sziklafolyosó, mely a Dunát ötszáztíz lábnyi
25 1, VI | mint vékony ezüstsugár, mely köddé törve ér alá, mire
26 1, VI | Az egy hosszú katakomba, mely száz meg százezernyi hősnek
27 1, VI | szélesebb ága a Dunának, mely Szerbia felé övezi a szigetet,
28 1, VI | bűzhödt iszapba mélyed le, mely embert és állatot elnyel,
29 1, VI | már kavicsos talaj van, mely nem szokott mindig víz alatt
30 1, VI | azzal az apró növénymaggal, mely a szegények eledele, a pusztai
31 1, VI | belőle.~Amint e bozóton, mely testszín virágú fürteivel
32 1, VI | helyen egy névtelen sziget. Mely senkié sem; melynek nincs
33 1, VI | sem hatósága, sem papja, mely nem tartozik semmi országhoz,
34 1, VI | Hanem két állat mégis van, mely a szigeten is elárulja az
35 1, VI | hozzátákolva egy tornác fából, mely nyílt folyosót képez, szeszélyesen
36 1, VII | már látszott valami út, mely a lakhoz vezet, csakhogy
37 1, VII | arról a másik állatról, mely vakmerőségében minden impertinenciát
38 1, VII | pedig egy fehér cica volt, mely elég arcátlan volt a végignyúlt
39 1, VII | sajátszerű rideg hangon, mely amellett egészen nyugodt
40 1, VII | bele egy mázatlan fazékba, mely a tűz mellett pöfögött;
41 1, VII | magas málnabokor közül, mely mint zöld fal fölül szinte
42 1, VII | sugárzat derengi körül, mely első tekintetre megigéz,
43 1, VII | ajtóval elzárva. Az a szikla, mely a sziget ormát képezte,
44 1, VIII| egy állatot bosszanthat, mely őt el nem érheti s mely
45 1, VIII| mely őt el nem érheti s mely amiatt a dühtől tajtékzik.~
46 1, VIII| Timár, egy eszmére ötlik, mely arra készteti, hogy elhagyja
47 1, IX | védelmezni?~E rettentő csapásra, mely mindnyájunkat koldusbotra
48 1, IX | valaha valaki egy kutyát, mely kölykét a vízbe fojtja,
49 1, IX | megcsókoltam a szomorúfűz ágát, mely alatt annyiszor aludtam
50 1, IX | pénztől. Az átkozott pénztől, mely engemet kiűzött a világból,
51 1, IX | ismerik. Az a mesterséges zár, mely a két ország határán fenntartatik,
52 1, IX | közepén támadt egy új terület, mely az eddigi békekötésekben
53 1, IX | a hold tányérába bámult, mely a jegenyék sudarai között
54 1, IX | Uram! – Ha e szigetből, mely most senkié, engem ki akarnak
55 1, X | nyöszörgés ragadta meg figyelmét, mely Timéa ágya felől jött, s
56 1, XIII| legalább tudni fogja ön, hogy mely tájon vetették a vízbe?~–
57 1, XIV | melegségnek kellene annak lenni, mely azt megolvadásra bírja?~
58 2, I | foghatta volna; de azt a hast, mely előtte megy, azt lehetetlen
59 2, I | érthetetlen katasztrófa után, mely őt ez idegen földre vetette,
60 2, II | adatott, hogy készítsek olyat, mely a város egyes utcáinak kisajátítását
61 2, IV | előnyös szerződést ajánl, mely ötven százalékkal jobb az
62 2, IV | Timárt, a saját neve volt, mely ekként hangzott: „Nemes
63 2, IV | gyorsparasztok rendszere tartá fenn, mely láncolatot képezett Bécstől
64 2, IV | szántani a roppant területet, mely már arra volt szánva, hogy
65 2, V | engedné át az új párnak, mely hétezer forintot jövedelmez?
66 2, VI | kisajátítani a kormány? mely telkek esnek az erődítési
67 2, VI | azt a hosszú erődvonalat, mely a Vág-Dunát a győri Duna-ággal
68 2, VI | megint három cigánykereket, mely után ismét talpra állt egyenesen
69 2, VI | ablaka alá énekelni: „óh! mely boldog az oly ember éltében!”~…
70 2, VII | a titokteljes jelenetet, mely félig vallási misztérium,
71 2, VII | napot.~Az utolsó napon, mely a menyegzőt megelőzte, azt
72 2, VII | istencsapásról írott verset, mely rettentő költemény kezdődik
73 2, VII | imádság, hanem az a másik, mely e szóval kezdődik: »Atyánk«,
74 2, VII | fel a reggeli neszre sem, mely körüle támadt.~Pedig ez
75 2, VII | érkezett ismeretlen kútfőből, mely az államra nézve káros körülményeket
76 2, VII | mind, mind délibáb csak, mely a monostori vár ködképével
77 2, VII | együtt csak egy szellőre vár, mely azt szétfújja, csak egy
78 2, VII | szétfújja, csak egy felhőre, mely a napot eltakarja, s semmi
79 2, VII | fényes szobába belépett, mely teli volt virágedényekkel,
80 2, VIII| maradok. A szerencsétlenség, mely önt érte, engem is ért,
81 2, VIII| találok egy mentő gondolatot, mely porrá lett reményeim újra
82 2, VIII| valami érett komolyság, mely arcának női méltóságot adott.
83 2, VIII| vigyázó, óvakodó tekintet, mely őt minden valóságos fordulatnál
84 2, VIII| az a gyors leleményesség, mely egy pillanat alatt megsúgja,
85 3, I | minden fényes siker után, mely vállalatait kísérte, felemelte
86 3, I | hajdani Brazovics-háztól, mely most már sajátja volt, vitte
87 3, I | meg volna törve a varázs, mely a közeledőt megdermeszti;
88 3, I | alabástrom szobor az. Egy szobor, mely hajlik, simul, enged, de
89 3, II | méltóságteljes állást tud foglalni, mely minden merész közeledést
90 3, II | vékony, magas kappanhanggal, mely mindig tele van alázatossággal
91 3, II | tűrniök kellett a gúnyt, mely alázatosság, hízelkedés,
92 3, II | abban.~Ez a mosoly volt az, mely azt mondja: „csak te eredj!”~
93 3, II | találkozott azzal a gúnymosollyal, mely Athalie ajkain koronkint
94 3, III | E bevezető hőstett után, mely úgy hiszem, minden regényben
95 3, III | azután a világító békáról, mely éjjel villó fényt terjeszt
96 3, III | kihozta a kis asztalkára, mely mellett hárman helyet foglaltak –,
97 3, III | vagy félelem? Emlékezés-e, mely riaszt, vagy remény, mely
98 3, III | mely riaszt, vagy remény, mely csalogat? Keletkező öröm
99 3, IV | ilyen az örökzöld rózsa is, mely télen át sem hullatja el
100 3, IV | rózsának van egy bogara, mely ha azt megszúrja, ökölnyi
101 3, IV | És áldott legyen a kéz, mely őket is letaszította azon
102 3, IV | házába fogadni az átkot, mely őtet is megrontja?~Noémi
103 3, IV | Osztrova-sziget mellett, mely ötven év óta alakult! –
104 3, V | elnézni a csendes tájat, mely önt szemei elől eltakarta!
105 3, V | egész világban: egy szívet, mely őt szereti!~Csodálatos átalakulás
106 3, V | felel? Felel ő a virágnak, mely kelyhét kitárja; felel a
107 3, V | kitárja; felel a rovarnak, mely szárnyaival zönög; felel
108 3, V | zönög; felel a madárnak, mely fészkét rakja; csak az embernek
109 3, V | Mindenki mondja, a fák virága, mely fejére hull, az állatok,
110 3, V | mik kezét nyalják, az ajk, mely a szív titkát elárulja,
111 3, V | a pirulás s a szemsugár, mely többet árul el, mint az
112 3, V | napot töltött a szigeten, mely felért egy örökkévalósággal.
113 3, VI | meg egyebet, mint a ruhát, mely testemet fedi. Hát mért
114 3, VI | a balhangzatú döngéssel, mely olyan, mint a közeledő darázs
115 3, VI | tőle, s a legelső bokornál, mely őt eltakarta előle, hogy
116 3, VI | Triesztben készen áll a hajóm, mely a lisztet tonnákra rakva
117 3, VI | pusztító rém, a sárgaláz, mely mint a tigris leskelődik
118 3, VI | egy levél akadt a kezébe, mely súlyosabb volt a többinél.
119 3, VI | őt, hogy minden levelét, mely hosszas távollétében komáromi
120 3, VI | nemsokára rátalált az ösvényre, mely egyenesen a Duna-partra
121 3, VI | szállott ember csak egy féreg, mely egy szalmaszálon úszik.
122 3, VII | mindennap nézni. A gyümölcsöt, mely fejlődik. Mindennap előbbre
123 3, VII | minden boldog csaliját, mely tündérörömeiknek tanúja
124 3, VIII| egy rettenetes ítélőszék, mely megmutatja a különbséget
125 3, VIII| zárának volt egy titka, mely abból állt, hogy a kulcsot
126 3, VIII| nem tudta a kezelő, hogy mely ponton kell a nyitást félbehagyni.
127 3, VIII| őt a mesés gazdagsághoz, mely által Timéa kezét megnyerte,
128 3, VIII| arcképpel kínált meg engem, mely nagyon hasonlít önhöz; én
129 3, VIII| tudja, hol jártál; ki tudja, mely sötétség vesz téged körül?”~
130 3, VIII| könnyel. Ez érzelem volt, mely elárulá magát. Timéa arca
131 3, VIII| mikor kezében volt a kulcs, mely minden rejteket feltárt
132 4, I | vívmányról értesíteni kormányát, mely által a külkereskedelem
133 4, I | érzelmeit; olyan munkába fog, mely minden szenvedélyt leront,
134 4, I | megdöbbenté Mihályt az a látvány, mely az Osztrova-szigeten túl
135 4, I | is érzi már a szédületet, mely őt oda visszavonja.~Az az
136 4, I | amely bűvölő erővel bír; mely beszélni tud; s azt a színt
137 4, I | eltagadni; valami méltóság, mely a szemérmes tartózkodással
138 4, I | nincs az a titkos szövetség, mely erősebben fűzné mesteréhez
139 4, I | hogy olyan helyre jutott, mely körül századoknak kell lejárni,
140 4, I | Mihálynak olyan üzlete van, mely nyáron át távol lenni kényszeríti,
141 4, II | Az a méreg öli lassan, mely nem a testen, hanem a lelken
142 4, II | azután halkan dúdoló hang, mely a kedvenc dajkadanát hangoztatja,
143 4, III | rettegnie kellett a láztól, mely ily csodákat látni késztet;
144 4, III | szörnyű hatalom lehet az, mely a szegény hajóst ily kínzó
145 4, IV | az égen egy fénylő jelt, mely örökkön örökké első bűnét,
146 4, IV | mintha rettegne az arctól, mely előtte felemelkedik.~Timéa
147 4, IV | Soha semmi öröme nem volt, mely férjével közös lett volna;
148 4, IV | érzés lepi meg a kedélyt, mely a regevilágba andalít vissza.~
149 4, IV | talányt, a változatlan holdat, mely a távcsövön át mint egy
150 4, IV | a leggyőzhetlenebb az, mely a hosszas világnézletből
151 4, IV | külön alapítványt tett, mely arra való volt, hogy ha
152 4, IV | van egy másik rózsabokor, mely tavasszal pirosat fog virágzani:
153 4, V | el volt készítve a méreg, mely elszállítsa őt a semmi csillagába;
154 4, V | eltitkolt szörnyű bajjal, mely az embert ott támadja meg,
155 4, V | erősebben hangzott lelkében, mely azt mondá, hogy egy nagy
156 4, V | gyapotszőnyeget vonta keblére, mely ágytakarójául szolgált.~–
157 5, I | egy városi mendemondát, mely azt kürtölé, hogy a délceg
158 5, I | építette, akkor ez a szoba, mely most Timéáé, volt a vendégek
159 5, I | egy sajátszerű kulcsnak, mely e szeg helyébe illeszthető,
160 5, I | a rejtekbe lehet jutni, mely világosságot és levegőt
161 5, I | egész addig a szobáig vezet, mely most Timéa belső szobája,
162 5, I | mint e hosszú idő alatt, mely a másnap estétől elválasztá.~
163 5, I | várakozott.~A hideg téli szél, mely odakünn végigsüvöltött,
164 5, I | megadhatja neki azt a rangot, mely őt megilleti: boldog nővé,
165 5, I | férjét”. Ez volt az ok, uram, mely engemet rábírt arra, hogy
166 5, I | eldicsekedjem egy hőstettel, mely önre nézve kellemetlen,
167 5, I | között nincs egy fillér, mely igaz úton ne lett volna
168 5, I | szenvedését, oly szenvedést, mely egy harmadikat, ennek okozóját,
169 5, I | vagyok, az egyetlen lény, mely őt az élethez köti; az egyetlen
170 5, II | eresztve a dobogó híd előtt, mely a Duna keskenyebb ágán a
171 5, II | gond az az áldott lábvíz, mely elvonja a vért a nemesebb
172 5, II | temetve egy aranyhalom alá, mely alul nem tud szabadulni;
173 5, II | eltemetve fekszik egy sírban, mely arannyal van megtöltve,
174 5, II | sír fejénél egy márvány, mely nagy tetteit hirdeti; a
175 5, II | márványon egy alabástrom szobor, mely nem mozdul onnan, az Timéa.
176 5, III | Beletévedt egy oly jégmezőbe, mely csupa egymásra tolt jégtáblákból
177 5, III | malomnak a kísértete ez, mely őt futása végén ijeszteni
178 5, III | hanem éjszaka. A sóhajt, mely az égre szállna, elnyeli
179 5, III | haragos perlekedésével, mely azután folytonosan tart,
180 5, III | megreszketteté a szörnyű erőhatalom, mely a jégtömeget kétfelé hasítani
181 5, III | ahol nincs olyan állat, mely vele megmérkőzzék; még saját
182 5, IV | keresztülkötve a fél homlokon, mely a fél szemet eltakarja.~
183 5, IV | felvette Timárnak a fegyverét, mely a szögletbe volt támasztva,
184 5, IV | bokáján támadt véres törést, mely hegedő sebbé mérgesült el.~–
185 5, IV | olyan jól, mint a cápa, mely utánaúszott. Annak csak
186 5, IV | fekete selyemköteléket, mely alatt egy hosszú sebhely
187 5, V | Észre sem veszi a vihart, mely a zalai hegyek felől jő.~
188 5, V | aki egy lényt teremtett, mely vele dacol: embert.~Ez órában
189 5, V | végigrohan; a süvöltő vihadarban, mely a jéglapokon megtörik, úgy
190 5, VIII| meddig kell ennek tartani. Mely napon volt Timár úr szerencsétlen
191 5, X | csak a fekete csipkefőkötő, mely még Levetinczy Timár Mihályt
192 5, X | látta jól azt a villámot, mely e szónál Athalie arcát beviláglotta.~
193 5, XI | mindennapi kedvezés ez, mely különösen a mai örvendetes
194 5, XI | felhalmozott cukor van, mely túlságos gyöngédségből narancshéjhoz
195 5, XI | lépcsőkön, ahhoz az ajtóhoz, mely az előszobából egyenesen
196 5, XI | saját őrizte ereklyéje, mely bársonytokban szokott állni,
197 5, XIII| Emlékszem a nagy rémületre, mely mint egy lázroham futott
198 5, XIII| már, leszámítva a nádast, mely azt most is körülfogja s
199 5, XIII| látszik, mint egy kis város, mely liliputi lakók számára épült,
200 5, XIII| jellemtartó arckifejezéssel bírt, mely még negyven év után is visszaemlékeztet
201 5, XIII| országtól adott szabadalom, mely e folt földecskét minden
202 Uto | ez az egyetlen színművem, mely húsz éven át fenntartotta
203 Uto | nekem a megelőző történetet, mely e végzethez elvezet, hozzá
|