Part,  Chapter

 6001     3,  IV  |                  hanem hogy Noémi nem ezen a napon született, azt tudom…
 6002     3,  IV  |                    ha egyedül volnál férfi a világon, még akkor sem választana
 6003     3,  IV  |                    én gondom.~– Hát legyen a te gondod. – Hanem mármost
 6004     3,  IV  |                neked nem adom, ha mindjárt a Noé bárkáját kellene is
 6005     3,  IV  |                    s azt használhatod arra a célra, amit elébb-utóbb
 6006     3,  IV  |                    el fogsz érni; ma éppen a neved napja van, ez jó nap
 6007     3,  IV  |                 van, ez jó nap hozzá.~Erre a szóra Krisztyán Tódor felállt
 6008     3,  IV  |                    Krisztyán Tódor felállt a székről, de nem azért hogy
 6009     3,  IV  |                elmenjen, hanem azért, hogy a széket keresztbe fordítsa,
 6010     3,  IV  |                   aztán úgy üljön rá, mint a lóra, két könyökét a szék
 6011     3,  IV  |                  mint a lóra, két könyökét a szék támlájára téve s kötekedő
 6012     3,  IV  |                 már mindent tud.~– Hogy ez a sziget nem a tied.~– Igaz.~–
 6013     3,  IV  |                       Hogy ez a sziget nem a tied.~– Igaz.~– S nekem
 6014     3,  IV  |                   nézve, elővonta zsebéből a papírt, aminek túlfelére
 6015     3,  IV  |                   volt írva, s odamutatott a másik oldalon levő keletre. –
 6016     3,  IV  |                 azt meg is fogom tenni, ha a neved ide nem írod rögtön.
 6017     3,  IV  |             reszketett.~Ekkor Timár Mihály a kezével csöndesen megnyomta
 6018     3,  IV  |                    egyúttal fölkértem mind a bécsi, mind a sztambuli
 6019     3,  IV  |               fölkértem mind a bécsi, mind a sztambuli kormányt, hogy
 6020     3,  IV  |                használatul engedjék által; a hűbériség elismeréseül a
 6021     3,  IV  |                   a hűbériség elismeréseül a magyar kormánynak évenként
 6022     3,  IV  |          kormánynak évenként egy zsák dió, a sztambuli kormánynak egy
 6023     3,  IV  |                fizettetik. Most kaptam meg a pátenst és a fermánt mind
 6024     3,  IV  |                    kaptam meg a pátenst és a fermánt mind a két helyről.~
 6025     3,  IV  |                  pátenst és a fermánt mind a két helyről.~Timár elővonta
 6026     3,  IV  |                Timár elővonta zsebéből azt a két levelet, amiket bajai
 6027     3,  IV  |              üldözte családnak megszerezni a nyugalmat. Sok pénzébe került
 6028     3,  IV  |                 Sok pénzébe került neki az a zsák diós és aszalt gyümölcsös
 6029     3,  IV  |                  Én pedig rögtön átírattam a legmagasabb engedélyek által
 6030     3,  IV  |                   és telepítőire. Íme, itt a hivatalos átengedési okmány.~
 6031     3,  IV  |                  tudott és kezeit csókolni a férfinak, ki az élő kárhozatból
 6032     3,  IV  |                     hogy ha szája hallgat, a szíve fog megszólalni.~–
 6033     3,  IV  |            kilencven esztendeig önnek ezen a szigeten semmi keresnivalója
 6034     3,  IV  |                   nincsen.~Krisztyán Tódor a dühtől elsápadtan, tajtékzó
 6035     3,  IV  |                  öklével, s ezzel kirohant a szobából. De néma tekintetében
 6036     3,  IV  |                után nyúl, és mérget kever.~A leány pedig még azután is
 6037     3,  V   |                                         V. A VILÁGON KÍVÜL~A leány még
 6038     3,  V   |                         V. A VILÁGON KÍVÜL~A leány még azután is ott
 6039     3,  V   |                   még azután is ott maradt a férfi kebléhez tapadva,
 6040     3,  V   |              nejének óhajtsa?~Nem voltak-e a vadonban nevelt gyermeknek
 6041     3,  V   |                    fogalmai arról, hogy mi a világi illem, mi a jó erkölcs,
 6042     3,  V   |                 hogy mi a világi illem, mi a jó erkölcs, a titoktartó
 6043     3,  V   |                    illem, mi a jó erkölcs, a titoktartó szemérem? mik
 6044     3,  V   |                   titoktartó szemérem? mik a társadalmi szabályok? a
 6045     3,  V   |                    a társadalmi szabályok? a nő és férfi viszonya egymáshoz,
 6046     3,  V   |              rendeztek?~Összetévesztette-e a szerelmet a hálaérzettel
 6047     3,  V   |             Összetévesztette-e a szerelmet a hálaérzettel szívében azon
 6048     3,  V   |        aggodalmaiktól megszabadítá; ki ezt a kis paradicsomot holtig
 6049     3,  V   |                    s ösztönszerű volt nála a védett jóltevő keblére rohanni
 6050     3,  V   |              jóltevő keblére rohanni s azt a megtámadás ellen megvédeni?~
 6051     3,  V   |                 jött volna vissza ide erre a puszta szigetre, ha nem
 6052     3,  V   |           megkoronáztatni, megáldatni mind a három isten nevében, csak
 6053     3,  V   |              meghajtott fejének; nem kérte a férfi védelmét, az emberek
 6054     3,  V   |              először hallotta életében azt a szót, hogy őt szereti valaki.~
 6055     3,  V   |              melegség járta át idegeit.~Az a melegség, ami a halottat
 6056     3,  V   |                idegeit.~Az a melegség, ami a halottat fölkelti örök álmából,
 6057     3,  V   |                     tétovázva emelte kezét a leány vállaihoz, hogy magához
 6058     3,  V   |                  tőle:~– De hát igaz-e ez?~A leány keblére nyugtatott
 6059     3,  V   |                 hallhatá.~Teréza törte meg a hallgatást. Leánya helyett
 6060     3,  V   |                   látta volna őt esténkint a sziklára fölmenni s órákig
 6061     3,  V   |                  fölmenni s órákig elnézni a csendes tájat, mely önt
 6062     3,  V   |             magához.~Íme egy lény valahára a széles világon, aki őt szeretni
 6063     3,  V   |                 bujdosott, amíg kívül ment a világ határán, s most egy
 6064     3,  V   |                  abban új életet.~Lehajolt a leány homlokához, hogy azt
 6065     3,  V   |                  taníták: „szeretni kell!”~A szótlan, ámuló gyönyör kivitte
 6066     3,  V   |                 ámuló gyönyör kivitte őket a szabadba: oda is egymást
 6067     3,  V   |                   éppen, mint nekem!”~S ha a ragyogó ég, az illatozó
 6068     3,  V   |        összeesküdött, hogy őket elbűvölje, a kelő érzelem kiegészíté
 6069     3,  V   |                    kelő érzelem kiegészíté a varázst: egy gyermek, ki
 6070     3,  V   |                    ha egymást föltalálják?~A nap letelt, és ők még egymás
 6071     3,  V   |                  betelni.~Az est leszállt, a hold feljött; Noémi fölvezette
 6072     3,  V   |                 fölvezette magával Mihályt a téveteg szikla ormára, ahonnan
 6073     3,  V   |                 eltávozó után.~Timár leült a gyopárfödte sziklára, az
 6074     3,  V   |               aranyfürtű fejét odanyugtatá a férfi karjára, átszellemült
 6075     3,  V   |                   az aranyhomályú égről.~S a csába égi kísértet így beszélt:~
 6076     3,  V   |             kísértet így beszélt:~Nézd: ez a kincs mind a tied. Találtad;
 6077     3,  V   |             beszélt:~Nézd: ez a kincs mind a tied. Találtad; önkényt
 6078     3,  V   |               Mindent megnyertél már: csak a szerelem nem volt még számodra
 6079     3,  V   |                 léssz! – Félisten az, akit a nő szeret! – Boldog vagy. –
 6080     3,  V   |                  az ifjúkori ábrándot, azt a hajlamot a regényesség után,
 6081     3,  V   |                   ábrándot, azt a hajlamot a regényesség után, amit hosszas,
 6082     3,  V   |                   hordott, s amiket később a pénzszerző pálya rideg üzelmei
 6083     3,  V   |               célját elvesztve maga felől, a véletlen egy oázt hoz eléje
 6084     3,  V   |                véletlen egy oázt hoz eléje a pusztában. Az oázon megtalálja
 6085     3,  V   |          titokszerű borzalom volt: félelem a boldogságtól. Elfogadja-e
 6086     3,  V   |                    kérdésre felel? Felel ő a virágnak, mely kelyhét kitárja;
 6087     3,  V   |                mely kelyhét kitárja; felel a rovarnak, mely szárnyaival
 6088     3,  V   |                   szárnyaival zönög; felel a madárnak, mely fészkét rakja;
 6089     3,  V   |            hallgatott szíve dobogására.~Az a szívdobogás pedig azt mondta
 6090     3,  V   |                pedig azt mondta neki: nézz a szemébe! Hiszen abban semmi
 6091     3,  V   |                 szemeibe néznek, ott marad a lelkük fogva, ott marad
 6092     3,  V   |                   üdvösséggel.~Elkábítá ez a mámorító előérzet.~Ifjúkora
 6093     3,  V   |             szeretve van. Mindenki mondja, a fák virága, mely fejére
 6094     3,  V   |                kezét nyalják, az ajk, mely a szív titkát elárulja, s
 6095     3,  V   |                    szív titkát elárulja, s a pirulás s a szemsugár, mely
 6096     3,  V   |                    elárulja, s a pirulás s a szemsugár, mely többet árul
 6097     3,  V   |                  rejteni kellene e titkot, a szerető leány anyja, még
 6098     3,  V   |                    egy olyan napot töltött a szigeten, mely felért egy
 6099     3,  V   |              előtte áll.~Hanem aztán mikor a harmadik éjt tölté e szigeten,
 6100     3,  V   |                    ábrándos együttlét után a csábító holdvilágról sötét
 6101     3,  V   |                szegény asszonyt kiüldöztek a világból; mindenét elvették,
 6102     3,  V   |                  gyászt, kárhozatot hozasz a nyomorultaknak utolsó menhelyére.
 6103     3,  V   |            Rosszabb vagy mindazoknál, akik a megtiport féreg átkával
 6104     3,  V   |                 féreg átkával szétfutottak a világba, s akiket egytől
 6105     3,  V   |                  egyig utolért az átok. Te a lélek nyugalmát gyilkolod
 6106     3,  V   |                   cserében nem hagyod érte a magadét. Te őrült vagy,
 6107     3,  V   |                  Egész éje nyugtalan volt. A hajnal már ott találta őt
 6108     3,  V   |                  hajnal már ott találta őt a fák alatt.~El volt határozva.
 6109     3,  V   |                  is szabad boldognak lenni a világon.~Ő már körül is
 6110     3,  V   |              világon.~Ő már körül is járta a szigetet, mire a nap fölkelt,
 6111     3,  V   |                  is járta a szigetet, mire a nap fölkelt, s visszatérve
 6112     3,  V   |                visszatérve bolyongásaiból, a kis lak előtt ott találta
 6113     3,  V   |                   asszonyt és leányát, kik a reggelihez készíték az asztalt.~–
 6114     3,  V   |            leányához.~– Vissza kell mennem a hajókhoz! – monda Mihály.~
 6115     3,  V   |                    olyan természetes volt. A hajóbiztos csak egy cseléd.
 6116     3,  V   |                 Noémi nem tudta megízlelni a csészét a friss tejjel,
 6117     3,  V   |                 tudta megízlelni a csészét a friss tejjel, amióta azt
 6118     3,  V   |                idejövetelekor.~– Meg van-e a puska töltve? – kérdezé
 6119     3,  V   |                    puska töltve? – kérdezé a gondos anya.~– Nincs biz
 6120     3,  V   |                    mégpedig öreg göbecsre; a berek túlsó parton nem biztos,
 6121     3,  V   |              szatymára; ő maga porozta fel a serpenyőket; még akkor a
 6122     3,  V   |                   a serpenyőket; még akkor a gyutacsot nem ismerték.~
 6123     3,  V   |                  Noéminak:~– Vidd magaddal a fegyverét, hogy Almira meg
 6124     3,  V   |             támadja érte. Eredj, kísérd el a csónakáig.~Ő biztatta még,
 6125     3,  V   |                    hogy kísérje el Mihályt a csónakáig.~Nem ment velük,
 6126     3,  V   |                  hagyta őket egyedül menni a rózsák útján.~Timár szótlanul
 6127     3,  V   |              szótlanul ment Noémi mellett; a leány keze ott nyugodott
 6128     3,  V   |              kezében.~Egyszer csak megállt a leány menés közben. Mihály
 6129     3,  V   |             valamit mondani? – kérdé tőle.~A leány hosszan elgondolkozott,
 6130     3,  V   |                semmit.~És Timár tudott már a leány szemeiből olvasni.
 6131     3,  V   |                 boldogságom, mi lett abból a fehér arcú leányból, aki
 6132     3,  V   |                 olyan nehéz volt Mihálynak a szíve!~Mikor átadta neki
 6133     3,  V   |                   szíve!~Mikor átadta neki a leány a fegyvert, azt súgá:~–
 6134     3,  V   |                  Mikor átadta neki a leány a fegyvert, azt súgá:~– Vigyázzon
 6135     3,  V   |             egyszer szemébe nézett azokkal a lelket kicserélő égvilágú
 6136     3,  V   |                    egyszer keblére szorítá a gyermeket, s azt súgá neki:~–
 6137     3,  V   |                   mondod nekem, hogy „te”?~A leány lesüté szempilláit,
 6138     3,  V   |                  hogy „te!” – súgá Mihály.~A leány elrejté arcát Mihály
 6139     3,  V   |              kimondani? Félsz azt mondani?~A leány eltakarta kezével
 6140     3,  V   |                     Ne bocsáss el anélkül.~A leány némán ingatta fejét,
 6141     3,  V   |                Mihály, s csónakába ugrott. A mocsár nádasa nemsokára
 6142     3,  V   |                  nemsokára eltakarta előle a kis szigetet. – De amíg
 6143     3,  V   |                  egy ákácfához támaszkodni a gyermeket, ki tenyerébe
 6144     3,  V   |                 mégsem kiáltotta utána ezt a szót: „te!”~
 6145     3,  VI  |                    VI. TROPICUS CAPRICORNI~A túlpartra átevezve, egy
 6146     3,  VI  |           visszatérni?~Gyalog szándékozott a révtanyáig eljutni, hol
 6147     3,  VI  |               mulatság, s neki most nem az a kedélyállapota volt, hogy
 6148     3,  VI  |                  kedélyállapota volt, hogy a tornázást óhajtsa.~Erősebb
 6149     3,  VI  |                 erejével küzdenie kellett.~A vidék, melyen át kellett
 6150     3,  VI  |                   nagy messzeségben egyike a legújabb Duna-áradás alkotásainak,
 6151     3,  VI  |                  Al-Duna vidékén láthatók. A szeszélyes folyam valahol
 6152     3,  VI  |             partját évről évre odább tépi, a másik parton megint évről
 6153     3,  VI  |                  területet rak le, amikben a vele hordott jegenyékből
 6154     3,  VI  |                alkotását meg lehet ismerni a jegenyékről, amik lépcsőzetesen
 6155     3,  VI  |           elhagyott kunyhó is terpeszkedik a bozótban, aminek kontyát
 6156     3,  VI  |                 aminek kontyát félrecsapta a zivatar, oldalai befutva
 6157     3,  VI  |                    Csillapítsd hiúságodat: a leány nem szereti azt a
 6158     3,  VI  |                    a leány nem szereti azt a szép ifjút, mert az egy
 6159     3,  VI  |                  szerencsésebb csaló, mint a másik. Vajon szeretne-e
 6160     3,  VI  |                halálosan szeretne? Mi lesz a te életed, s mi lesz az
 6161     3,  VI  |              Hazugsággal töltened meg mind a kettőt. Két helyre akarod-e
 6162     3,  VI  |                    helyre akarod-e lekötni a sorsodat? Akárhonnan eltávozol,
 6163     3,  VI  |            sorsodat? Akárhonnan eltávozol, a féltékenységet hordani magaddal?
 6164     3,  VI  |             magaddal? Egyik helyen félteni a szerelmedet, másik helyen
 6165     3,  VI  |          szerelmedet, másik helyen félteni a becsületedet.~… Nőd nem
 6166     3,  VI  |                   nem az ő hibája, egyedül a tied. Elloptad tőle a kincseit,
 6167     3,  VI  |              egyedül a tied. Elloptad tőle a kincseit, elloptad tőle
 6168     3,  VI  |                    kincseit, elloptad tőle a szabadságát, most el akarod
 6169     3,  VI  |                  voltál?… De mi lesz ezzel a leánnyal?~… Ez nem az a
 6170     3,  VI  |                    a leánnyal?~… Ez nem az a könnyelmű teremtés, akit
 6171     3,  VI  |                  öngyilkos halt meg. Ennek a szívével nem jó játszani.~…
 6172     3,  VI  |                    hátha az az áldás, amit a szerető párok várnak az
 6173     3,  VI  |                  ahova nem hívtad! Mi lesz a nőből, mi lesz a családból,
 6174     3,  VI  |                   Mi lesz a nőből, mi lesz a családból, melyhez nincsen
 6175     3,  VI  |                    törvények szerint?~… Ez a leány nem közönséges lélek;
 6176     3,  VI  |               szerint. Ez magának foglalja a lelkedet, s neked adja az
 6177     3,  VI  |               fogsz elhárítani az utadból: a megvetett vőlegényt? Az
 6178     3,  VI  |                számba. Az téged képes lesz a világ végére is elüldözni.
 6179     3,  VI  |                   az üldözésben, mint akit a templomban megeskettek veled,
 6180     3,  VI  |              templomban megeskettek veled, a szeretetben. Hogy menekülsz
 6181     3,  VI  |                 téged. Szép atyafiság, ami a vesztőhelynél végződik!
 6182     3,  VI  |                   olyan helyzetet, melyben a törvényszék előtt mint egy
 6183     3,  VI  |                 izzadt homlokát törülgeté. A kalap lekívánkozott fejéről;
 6184     3,  VI  |                    esett halántékainak, ha a tavaszi langy szellő lehízelegheté
 6185     3,  VI  |                 szellő lehízelegheté róluk a kínos verítéket.~Menteni
 6186     3,  VI  |                     Menteni próbálta magát a súlyos vádszózat alul.~…
 6187     3,  VI  |                tartottam meg egyebet, mint a ruhát, mely testemet fedi.
 6188     3,  VI  |              szigeten, ahol nem uralkodnak a társadalmi törvények, a
 6189     3,  VI  |                    a társadalmi törvények, a vallásos fogalmak, egyedül
 6190     3,  VI  |                 vallásos fogalmak, egyedül a természet igaz, meleg érzelmei,
 6191     3,  VI  |                  az igaz boldogság, melyet a balga világ száműzött?~…
 6192     3,  VI  |                előlem. Mit félek én ettől?~A tavaszi szellő végigsuhogott
 6193     3,  VI  |                 jegenyefák sudarai között.~A kanyargó ösvény mellett
 6194     3,  VI  |              kunyhó állt, melynek nyílását a keresztülomló szederindák
 6195     3,  VI  |                homlokát, s föltette fejére a kalapját.~Békítő nemtője
 6196     3,  VI  |                  most semmi örömed nincsen a földön. Rideg, sivár az
 6197     3,  VI  |                   Mikor estenkint lehajtod a fejedet fekhelyedre, azt
 6198     3,  VI  |              szenvedni erény? Ki látta azt a két angyalt, akiknek egyike
 6199     3,  VI  |               jobbján ül, s jegyzi azoknak a neveit, akik szenvedtek
 6200     3,  VI  |                 szenvedtek és elhervadtak, a másik pedig bal felől írja
 6201     3,  VI  |                 másik pedig bal felől írja a fekete könyvbe azokat, kik
 6202     3,  VI  |            szerettek, és el merték fogadni a boldogságot?~Két lövés dördült
 6203     3,  VI  |          boldogságot?~Két lövés dördült el a közelből, s két golyó süvöltött
 6204     3,  VI  |                  Mihály feje fölött, azzal a balhangzatú döngéssel, mely
 6205     3,  VI  |                döngéssel, mely olyan, mint a közeledő darázs zöngése,
 6206     3,  VI  |              közeledő darázs zöngése, mint a halálhárfa hangja, s Mihály
 6207     3,  VI  |                   hangja, s Mihály fejéről a kalap, két golyótul átfúrva,
 6208     3,  VI  |                golyótul átfúrva, repült le a bokrok közé. Mind a két
 6209     3,  VI  |              repült le a bokrok közé. Mind a két lövés a rozzant kunyhóból
 6210     3,  VI  |              bokrok közé. Mind a két lövés a rozzant kunyhóból jött.~
 6211     3,  VI  |                    tagjait; úgy jött rá ez a két lövés, mint két felelet
 6212     3,  VI  |                  teste végigborzadt; hanem a következő percben felváltotta
 6213     3,  VI  |              következő percben felváltotta a rémületet a kitörő düh:
 6214     3,  VI  |                    felváltotta a rémületet a kitörő düh: lekapta fegyverét
 6215     3,  VI  |             sárkányait, s bőszülten rohant a kunyhónak, melyből még szűrődött
 6216     3,  VI  |                   melyből még szűrődött ki a lövés füstje.~Egy reszkető
 6217     3,  VI  |                    előtt: Krisztyán Tódor. A kilőtt dupla pisztoly még
 6218     3,  VI  |                  az ember, elejtve kezéből a fegyvert s mind a két kezét
 6219     3,  VI  |                  kezéből a fegyvert s mind a két kezét könyörgésre kulcsolva
 6220     3,  VI  |             magához tért. Elmúlt idegeiről a rémület is, a düh is. Leereszté
 6221     3,  VI  |                    idegeiről a rémület is, a düh is. Leereszté fegyverét.~–
 6222     3,  VI  |                     Nem merek – rebegé az, a kunyhó rőzsekötegeihez lapulva. –
 6223     3,  VI  |                    Azzal kilőtte fegyverét a levegőbe. – Most már én
 6224     3,  VI  |             félhetsz.~Tódor elővánszorgott a kunyhóból.~– Te engem meg
 6225     3,  VI  |           Szerencsétlen ember! Én szánlak.~A fiatal gonosztevő nem mert
 6226     3,  VI  |                    tehetem azt. Kezet reá!~A gyilkos térdre esett az
 6227     3,  VI  |                 kit meg akart gyilkolni, s a felé nyújtott kezet két
 6228     3,  VI  |                    kergetnek egyik ajtótól a másikhoz; minden falatomat
 6229     3,  VI  |                  szeretek semmi érzelgést. A férfikönny gyanús előttem.~–
 6230     3,  VI  |                   maradni nem akarok.~– És a brazíliai út?~– Egy szó
 6231     3,  VI  |                mészégetőnek akartam eladni a senki szigetéről a fákat,
 6232     3,  VI  |                  eladni a senki szigetéről a fákat, hogy pénzt kapjak.
 6233     3,  VI  |                   kapjak. Teréza kitalálta a gondolatomat.~– Tehát nem
 6234     3,  VI  |                 nem Noémi kedvéért jött ön a szigetre?~– Óh! Hiszen minden
 6235     3,  VI  |             vállalatnál, melyhez szükséges a magyar, német, olasz, angol,
 6236     3,  VI  |                   és esetleges százalékkal a nyereményből. Öntől függ,
 6237     3,  VI  |                  annyira hozzá volt szokva a komédiajátszáshoz, hogy
 6238     3,  VI  |                 hogy mikor igazán meglepte a hálaérzet, azt nem bírta
 6239     3,  VI  |                    önt, mert azt nem veszi a lelkem magára. Jó embert
 6240     3,  VI  |           ajánlatot, azt bebizonyítom. Itt a tárcám. Vegye ön el. Benne
 6241     3,  VI  |                   felvette átlőtt kalapját a földről.~– És most vegye
 6242     3,  VI  |                       És most vegye ön ezt a két lövést úgy, ahogy önnek
 6243     3,  VI  |                    tudnia kell önnek, hogy a legelső találkozásnál a
 6244     3,  VI  |                    a legelső találkozásnál a lövés sora rajtam van…~Krisztyán
 6245     3,  VI  |                 felkapta kilőtt pisztolyát a földről, s odaerőteté azt
 6246     3,  VI  |               valahol útjában talál bárhol a világon. Ne is kérdezzen,
 6247     3,  VI  |               addig, míg az el nem fogadta a pisztolyt, s vadásztáskája
 6248     3,  VI  |            undorodás volt eddig előttem ez a szó; hadd legyen ezután
 6249     3,  VI  |                   s azzal elrohant tőle, s a legelső bokornál, mely őt
 6250     3,  VI  |                 többé, leveté magát arccal a fűbe, és sírt. Igazán sírt.~            ~
 6251     3,  VI  |                    ő is leült leánya mellé a fűbe, s elővette kötését,
 6252     3,  VI  |               Hallottad, anyám?… Két lövés a túlsó parton!~Hallgatóztak.
 6253     3,  VI  |              Hallgatóztak. Nagy csend volt a rekkenő melegben.~– Most
 6254     3,  VI  |                    aztán olyan nagyon fájt a szívének, hogy mért nem
 6255     3,  VI  |                   mért nem mondta neki azt a rövid kis szócskát: „te!”,
 6256     3,  VI  |                     az idén nem viszik fel a búzát se Győrbe, se Komáromba.~–
 6257     3,  VI  |               dunai malmot, azok meggyőzik a dolgot.~– De iszonyú nagy
 6258     3,  VI  |                   Kis hajókra fogjuk rakni a terhet zsákokban, azokat
 6259     3,  VI  |           Triesztbe. Triesztben készen áll a hajóm, mely a lisztet tonnákra
 6260     3,  VI  |                   készen áll a hajóm, mely a lisztet tonnákra rakva elviszi
 6261     3,  VI  |             Triesztig tart; az őrletést és a szállítást. A kasznároknak,
 6262     3,  VI  |                  őrletést és a szállítást. A kasznároknak, molnároknak
 6263     3,  VI  |                  molnároknak még ma kiadom a rendeletet, s ön távollétemben
 6264     3,  VI  |               Fabula uram, s nagyon lógott a feje, mikor Levetinczy úr
 6265     3,  VI  |                Hiszen tudom én, hogy mi az a Brazília! Tiszteletes Ónody
 6266     3,  VI  |                  Rio Janeiro. Onnan hozzák a gyapotot meg a dohányt,
 6267     3,  VI  |                Onnan hozzák a gyapotot meg a dohányt, a cukrot meg a
 6268     3,  VI  |                    gyapotot meg a dohányt, a cukrot meg a kávét; ott
 6269     3,  VI  |                    a dohányt, a cukrot meg a kávét; ott vannak a leghíresebb
 6270     3,  VI  |                    meg a kávét; ott vannak a leghíresebb gyémántbányák.
 6271     3,  VI  |               amiket csak ki kell vágni, s a belseje tele van kész liszttel
 6272     3,  VI  |                 kész liszttel meg darával. A másik erdőben meg már a
 6273     3,  VI  |                    A másik erdőben meg már a kész kenyerek függnek a
 6274     3,  VI  |                    a kész kenyerek függnek a fákon, csak le kell szedni
 6275     3,  VI  |                   országba lisztet küldeni a tengeren keresztül! Először
 6276     3,  VI  |                Harmadszor: sohase látja az a pénzét, akinek Brazíliából
 6277     3,  VI  |                    eddig hozzáfogott, s az a lisztes hajó aranyporral
 6278     3,  VI  |              véleményen volt vele.~Ő ezzel a szállítmánnyal mintegy százezer
 6279     3,  VI  |                  nála. Rég küzdött ő azzal a vággyal, hogy miért ne lehetne
 6280     3,  VI  |                   kedvezőbb alkalom esetén a magas minisztériumok megbízásait
 6281     3,  VI  |              országos kiadások csatornáját a maga telkére vezetni, potom
 6282     3,  VI  |                egyik nyomorult milliócskát a másik után koldusmódra összekapargatni?
 6283     3,  VI  |                     amiben iparunk kiállja a versenyt, piacot nyitni
 6284     3,  VI  |                    versenyt, piacot nyitni a világkereskedelem nagy bazárjában?~
 6285     3,  VI  |      világkereskedelem nagy bazárjában?~Ez a külkereskedés már régi terve
 6286     3,  VI  |                 egy kereskedelmi hajót. De a gyors elhatározásnak mégiscsak
 6287     3,  VI  |                   hogy rögtön hozzákezdjen a tervéhez, Krisztyán Tódorral
 6288     3,  VI  |          találkozása dönté el határozatát.~A lisztkivitel mellékes volt
 6289     3,  VI  |                hogy utazott egyik malomtól a másikig, onnan megint a
 6290     3,  VI  |                    a másikig, onnan megint a hajóihoz, hogy sietteté
 6291     3,  VI  |                    voltak terhelve, rögtön a továbbmenetelre, hogy ügyelt
 6292     3,  VI  |        szállítmányra, azt mondák: ez aztán a mintaképe egy kereskedőnek!
 6293     3,  VI  |                   mégis mindenütt maga lát a dologhoz, mint a legközönségesebb
 6294     3,  VI  |                  maga lát a dologhoz, mint a legközönségesebb vállalkozó.
 6295     3,  VI  |                  vállalkozó. Ez érti aztán a kereskedést!~(Tudták volna
 6296     3,  VI  |                    megrakodva, készen állt a trieszti kikötőben, horgonyait
 6297     3,  VI  |           kikötőben, horgonyait felszedni. A hajó neve volt „Pannonia”.~
 6298     3,  VI  |               magasztalta, mert ő ott volt a hajórakodásnál.~De Timár
 6299     3,  VI  |                     De Timár nem látta azt a hajót. Még csak el sem ment
 6300     3,  VI  |                   Triesztbe, hogy megnézze a hajóját, mikor az útnak
 6301     3,  VI  |            tartózkodott. Az egész vállalat a Scaramelli-cég neve alatt
 6302     3,  VI  |                   Csak levélben értekezett a megbízott Scaramelli-céggel.~
 6303     3,  VI  |           legelőször is az lepte meg, hogy a levélben pénz van. Egy százas
 6304     3,  VI  |                  levelemet olvassa, én már a magas tengeren vagyok, a
 6305     3,  VI  |                   a magas tengeren vagyok, a gyönyörű, »Pannonia« födözetén,
 6306     3,  VI  |                  Pannonia« födözetén, mint a Scaramelli-ház brazíliai
 6307     3,  VI  |                  önnek szíves ajánlatáért. A bankárház kéthavi fizetésemet
 6308     3,  VI  |                  legyen szíves ez összeget a pancsovai vendéglősnek a »
 6309     3,  VI  |                   a pancsovai vendéglősnek a »Fehér Hajó«-hoz átadni.
 6310     3,  VI  |                  Visszaadni őt az életnek, a világnak, a becsületnek.
 6311     3,  VI  |                    az életnek, a világnak, a becsületnek. Egy világcsalóból
 6312     3,  VI  |            becsületes embert alakítani át, a sárba esett gyöngyszemet
 6313     3,  VI  |                  Nemes lélek vagy!~Csak az a vádló szó odabenn mást ne
 6314     3,  VI  |               törve lisztestől, emberestől a tenger fenekére süllyesztette,
 6315     3,  VI  |               örülni. Nem gondolsz te most a lisztiparra, nem a nyereségre
 6316     3,  VI  |                    most a lisztiparra, nem a nyereségre és veszteségre,
 6317     3,  VI  |                    arra gondolsz, hogy ott a La Plata és az Amazon folyók
 6318     3,  VI  |                 minden nyáron elővánszorog a rettenetes pusztító rém,
 6319     3,  VI  |                   rettenetes pusztító rém, a sárgaláz, mely mint a tigris
 6320     3,  VI  |                 rém, a sárgaláz, mely mint a tigris leskelődik az újon
 6321     3,  VI  |               megtörténhetik az vele, hogy a könnyelmű, heves vérű ember,
 6322     3,  VI  |                   abban az országban, ahol a szenvedélyek oly uralkodók,
 6323     3,  VI  |                szenvedélyek oly uralkodók, a játékbarlangoknak s a kreol
 6324     3,  VI  |           uralkodók, a játékbarlangoknak s a kreol nők szép szemeinek
 6325     3,  VI  |                     meglopja, elvesztegeti a rábízott sok pénzt, bűnös
 6326     3,  VI  |                 örömet.~            ~Attól a naptól fogva mintha kicserélték
 6327     3,  VI  |                   alig lehetett ráismerni.~A máskor oly higgadt kedélyű
 6328     3,  VI  |                hogy mindenkibe beleveszett a legcsekélyebb mulasztásért.~
 6329     3,  VI  |            mulasztásért.~Sokszor látták őt a Duna-parton fél napon át
 6330     3,  VI  |                  leányról, akit ott látott a szigetparton utoljára, karját
 6331     3,  VI  |                     hogy visszamegy hozzá; a másik nap megint azt, hogy
 6332     3,  VI  |                elején.~Mindig csak azokból a kék szemekből akarta olvasni,
 6333     3,  VI  |               Egyszer aztán nagyot dobbant a szíve, amikor egy levél
 6334     3,  VI  |                     amikor egy levél akadt a kezébe, mely súlyosabb volt
 6335     3,  VI  |                kezébe, mely súlyosabb volt a többinél. Annak a címiratán
 6336     3,  VI  |           súlyosabb volt a többinél. Annak a címiratán megismerte a kéz
 6337     3,  VI  |               Annak a címiratán megismerte a kéz írását.~Az Timéa írása
 6338     3,  VI  |                  az égből jött jeladás!~Ez a levél eldönti lelke harcát.~
 6339     3,  VI  |                   angyali jóságú teremtés, a tiszta, hű nő. Egyetlen
 6340     3,  VI  |                gyöngéd szava úgy fog hatni a férfi kedélyére, mint az
 6341     3,  VI  |                    mint az ébresztő szózat a mámorálomban alvóra. Ez
 6342     3,  VI  |                vonások eléje fogják idézni a tündöklő mártírarcot, s
 6343     3,  VI  |                    újra.~Valami súlyos van a levélben. Az valami gyöngéd
 6344     3,  VI  |                    Igen, igen! Holnap lesz a férj születésnapja. Óh!
 6345     3,  VI  |                 Mihály gyöngéden nyitá fel a borítékot, felvágta a pecsétet
 6346     3,  VI  |                  fel a borítékot, felvágta a pecsétet rajta.~Legelőször
 6347     3,  VI  |              hullott ki belőle. Ez volt az a súlyos tárgy benne.~A levélben
 6348     3,  VI  |                   az a súlyos tárgy benne.~A levélben pedig ez volt:~„
 6349     3,  VI  |               íróasztala fiókjában feledte a kulcsot. Nehogy nyugtalankodjék
 6350     3,  VI  |                     Semmi egyéb.~Timár ezt a kulcsot akkor feledte íróasztala
 6351     3,  VI  |                 Tehát semmi egyéb, csak ez a kulcs! Semmi más hozzá,
 6352     3,  VI  |                 lehangoltan tette maga elé a levelet.~Most egyszerre
 6353     3,  VI  |                   íróasztala fiókjában azt a kulcsot, akkor meglehet,
 6354     3,  VI  |                 meglehet, hogy kutatott is a fiókban. A nők kíváncsiak,
 6355     3,  VI  |                hogy kutatott is a fiókban. A nők kíváncsiak, s szokták
 6356     3,  VI  |                   bocsátott áruba, amik ha a piacra kerülnek, nyomra
 6357     3,  VI  |              nyomra vezethetnek. Leginkább a gyémántokat adta el foglalat
 6358     3,  VI  |                   el foglalat nélkül. Volt a kincsek közt egy gyémántokkal
 6359     3,  VI  |                    s hogy vette meg Timéát a saját kincsei árán.~Ha kíváncsi
 6360     3,  VI  |                    S nem azt bizonyítják-e a levél szavai? Nem azt mutatja-e
 6361     3,  VI  |                     Nem azt mutatja-e maga a kulcs elküldése? Nem azt
 6362     3,  VI  |                elküldése? Nem azt akarta-e a nő ezáltal tudatni férjével: „
 6363     3,  VI  |                   férjével: „ismerlek”.~Ez a gondolat határozott Mihálynál:
 6364     3,  VI  |             fölfelé induljon-e vagy lefelé a lejtőn? – Lefelé!~Mindegy
 6365     3,  VI  |                    Mindegy már. Azt hitte. A nő előtt már le van álcázva.
 6366     3,  VI  |                embert” játszani nem lehet. A nagylelkűt, a bőkezűt, a
 6367     3,  VI  |                   nem lehet. A nagylelkűt, a bőkezűt, a jóltevőt! Ott
 6368     3,  VI  |                   A nagylelkűt, a bőkezűt, a jóltevőt! Ott már el van
 6369     3,  VI  |           határozva, hogy vissza fog menni a szigetre.~De mégsem úgy
 6370     3,  VI  |                  kéznél legyen az.~Ez volt a tromf.~Mikor azt érezte,
 6371     3,  VI  |                  sietett egészen rávezetni a titokra; így talán nem fog
 6372     3,  VI  |                talán nem fog az kiderülni. A gyanú szemének homály kell
 6373     3,  VI  |              homály kell és sötétség, mint a bagoly szemének; az a világosságban
 6374     3,  VI  |                 mint a bagoly szemének; az a világosságban nem jól lát.~
 6375     3,  VI  |               levelet intézzenek Komáromba a nejéhez.~Levetincről késő
 6376     3,  VI  |                    el volt határozva, hogy a szigetre átmegy.~Pedig az
 6377     3,  VI  |            megakadályozni.~Estefelé, amint a Duna-part hosszú jegenyecsalitja
 6378     3,  VI  |             sebesen gomolyogva errefelé. – A fuvaros bunyevác eleintén
 6379     3,  VI  |               sóhajtva; de amint közeledik a füstfellegforma, káromkodásra
 6380     3,  VI  |                fordítja az áhítatos szót.~„A galambóci szúnyogok jőnek!”~
 6381     3,  VI  |                   trillió, amik ott laknak a galambóci sziklák odúiban;
 6382     3,  VI  |       fölkerekednek, felhőszámra lecsapnak a síkságra, s jaj akkor minden
 6383     3,  VI  |                    minden baromnak, melyet a szabadban találnak.~A szúnyogfelhő
 6384     3,  VI  |               melyet a szabadban találnak.~A szúnyogfelhő elborítá a
 6385     3,  VI  |                    A szúnyogfelhő elborítá a síkságot, melyen Tímárnak
 6386     3,  VI  |                    szörnyek meglepték mind a két lovat, füleikbe, szemeikbe,
 6387     3,  VI  |           szemeikbe, orrlyukaikba tódulva. A megriadt állatok nem voltak
 6388     3,  VI  |                 bőszülten fordultak vissza a szekérrel, s vágtattak feltartóztathatlanul
 6389     3,  VI  |                    felé. Timár kockáztatta a szekérből kiugrást, ügyes
 6390     3,  VI  |                 törött sem keze, sem lába; a lovak a szekérrel elfutottak
 6391     3,  VI  |                    keze, sem lába; a lovak a szekérrel elfutottak a világba.~
 6392     3,  VI  |               lovak a szekérrel elfutottak a világba.~Ha adott volna
 6393     3,  VI  |               szekeréről, megindult gyalog a Duna-parti jegenyés felé.
 6394     3,  VI  |               Pedig fegyvere is ott maradt a szekéren, ő puszta kézzel
 6395     3,  VI  |               fűzhusángot metszett magának a csalitban, ez volt a fegyvere.
 6396     3,  VI  |               magának a csalitban, ez volt a fegyvere. Azzal elkezdett
 6397     3,  VI  |               Azzal elkezdett utat keresni a bozótban. Ott aztán eltévedt.
 6398     3,  VI  |                    annál kevésbé talált ki a bozótból, utoljára rábukkant
 6399     3,  VI  |                    éjszakára. Tüzet rakott a szerteszét heverő rőzsekévékből,
 6400     3,  VI  |                szerencséjére vadásztáskája a nyakában volt, amikor a
 6401     3,  VI  |                    a nyakában volt, amikor a szekérről leszökött, abban
 6402     3,  VI  |                  szalonna; azt elővette, s a parázsnál kenyeret, szalonnát
 6403     3,  VI  |               talált vadásztáskájában: azt a dupla pisztolyt, amellyel
 6404     3,  VI  |                     amellyel Tódor reálőtt a kunyhóból. Talán éppen ez
 6405     3,  VI  |                  kunyhóból. Talán éppen ez a kunyhó volt az. Az bizony
 6406     3,  VI  |              meglehet.~Hasznát nem vehette a pisztolynak, mert lőporszaruját
 6407     3,  VI  |         pisztolynak, mert lőporszaruját is a kocsin hagyta. Hanem arra
 6408     3,  VI  |                arra mégis szolgált neki az a pisztoly, hogy fatalizmusában
 6409     3,  VI  |                  még valami dolgának lenni a világban.~Erre a biztatásra
 6410     3,  VI  |            dolgának lenni a világban.~Erre a biztatásra nagy szüksége
 6411     3,  VI  |                  az éj leszállt, elkezdett a bozót félelmes tanyává lenni.
 6412     3,  VI  |                    félelmes tanyává lenni. A farkasok vonítottak a közelben.
 6413     3,  VI  |               lenni. A farkasok vonítottak a közelben. Timár láthatá
 6414     3,  VI  |                   fényű szemeiket villogni a sűrű berek közül. Egy-egy
 6415     3,  VI  |                   közül. Egy-egy vén ordas a kunyhó hátáig lopózkodott,
 6416     3,  VI  |                egész éjjel nem volt szabad a tüzet el hagyni aludni.
 6417     3,  VI  |               hagyni aludni. Ez tartá csak a fenevadakat vissza.~Ha a
 6418     3,  VI  |                   a fenevadakat vissza.~Ha a kunyhóba bement, ott meg
 6419     3,  VI  |                hangjai riaszták, aminőkkel a kígyók fogadják az embert,
 6420     3,  VI  |                lomha tömegek mozdultak meg a lába alatt; tán valami teknősbékára
 6421     3,  VI  |                  Timár egész éjjel éleszté a tüzet, s a hosszú rőzsekaró
 6422     3,  VI  |                   éjjel éleszté a tüzet, s a hosszú rőzsekaró tüzes végével
 6423     3,  VI  |                  képzelmes ábrákat rajzolt a levegőbe. Talán saját gondolatainak
 6424     3,  VI  |                    otthon; fiatal, szép nő a háznál, akit feleségének
 6425     3,  VI  |                tölti az éjszakát, egyedül! A farkasok vonítnak körülötte,
 6426     3,  VI  |                   körülötte, s feje fölött a rőzsében lomhán csúszik
 6427     3,  VI  |              rőzsében lomhán csúszik végig a vízikígyó.~Pedig ez a nap
 6428     3,  VI  |                végig a vízikígyó.~Pedig ez a nap születésnapja.~Kedélyes
 6429     3,  VI  |                    magában imádkozzék. Ezt a szokást el nem hagyta soha,
 6430     3,  VI  |           annyiszor keresztülment, az volt a menedéke, hogy imádkozott.
 6431     3,  VI  |              kezdett, az sikerült.~És ezen a félelmes estén nem tudott
 6432     3,  VI  |                 láss meg, hol járok!”~Ezen a születésnapján túl nem tudott
 6433     3,  VI  |                    imádkozni többé. Dacolt a sorssal.~Mikor a hajnal
 6434     3,  VI  |                    Dacolt a sorssal.~Mikor a hajnal szürkülni kezdett,
 6435     3,  VI  |                   ösvényre, mely egyenesen a Duna-partra vezetett.~Itt
 6436     3,  VI  |                  azután reá az új rémület.~A Duna szertelenül meg volt
 6437     3,  VI  |               szertelenül meg volt áradva.~A tavaszutói hóolvadások ideje
 6438     3,  VI  |                 hóolvadások ideje volt ez; a folyamős sárga iszapos hullámai
 6439     3,  VI  |            elsodort fűzfákkal voltak tele; a halászkunyhó, melyet Timár
 6440     3,  VI  |                 magas dombtetőn állt, most a küszöbéig ért a víz, s a
 6441     3,  VI  |                 állt, most a küszöbéig ért a víz, s a csónak, mit hátrahagyott,
 6442     3,  VI  |                   a küszöbéig ért a víz, s a csónak, mit hátrahagyott,
 6443     3,  VI  |                  csónak, mit hátrahagyott, a kunyhó melletti vén fűzfa
 6444     3,  VI  |                fűzfa törzséhez volt kötve.~A kunyhóban nem talált senkit.
 6445     3,  VI  |                mellett halászni nem lehet. A halászeszközöket is mind
 6446     3,  VI  |               nyilatkozat: ez már az volt. A megáradt folyam állt az
 6447     3,  VI  |                     Senki sem jár ilyenkor a folyón.~Itt a csodaszerű
 6448     3,  VI  |                 jár ilyenkor a folyón.~Itt a csodaszerű intés, – vissza
 6449     3,  VI  |                    Elindultam, odamegyek”. A kunyhó ajtaja be volt zárva,
 6450     3,  VI  |           evezőihez és csáklyájához. Látta a hasadékon át, hogy azok
 6451     3,  VI  |              vannak betéve.~Azután beleült a csónakjába; zsebkendőivel
 6452     3,  VI  |                 zsebkendőivel hozzákötözte a lábszárait a kormánypadhoz,
 6453     3,  VI  |                  hozzákötözte a lábszárait a kormánypadhoz, eloldotta
 6454     3,  VI  |                   kormánypadhoz, eloldotta a csónak kötelét, s betaszította
 6455     3,  VI  |              betaszította azt egy lökéssel a hullám közé.~Akkor azután
 6456     3,  VI  |                   az ár, és vitte magával.~A Duna rettenetes úr volt
 6457     3,  VI  |                szaggatott ki gyökereikből; a hátára szállott ember csak
 6458     3,  VI  |               szalmaszálon úszik. Hanem ez a féreg dacolt vele.~Egymaga
 6459     3,  VI  |                 evezővel, az volt egyúttal a kormány. A sebesen rohanó
 6460     3,  VI  |                   volt egyúttal a kormány. A sebesen rohanó ár táncoltatta
 6461     3,  VI  |                akarta, hogy visszakergesse a partra, ahonnan elindult.
 6462     3,  VI  |                  csapzott haját lobogtatta a szél, a csónakja orrán átcsapó
 6463     3,  VI  |                   haját lobogtatta a szél, a csónakja orrán átcsapó hullám
 6464     3,  VI  |                    volt. Melege volt attól a gondolattól, hogy talán
 6465     3,  VI  |                  Noémi most veszélyben van a kis szigeten. Ez a gondolat
 6466     3,  VI  |          veszélyben van a kis szigeten. Ez a gondolat nem engedte karjait
 6467     3,  VI  |                 engedte karjait kifáradni.~A Duna, a szél erőszakos két
 6468     3,  VI  |                 karjait kifáradni.~A Duna, a szél erőszakos két hatalom,
 6469     3,  VI  |                 egészen elborította az ár, a fák között foly a víz. Most
 6470     3,  VI  |                   az ár, a fák között foly a víz. Most már csáklyával
 6471     3,  VI  |                   csáklyával könnyebb volt a csónakot előrehajtani a
 6472     3,  VI  |                    a csónakot előrehajtani a fák között. Magasra fel
 6473     3,  VI  |              mentében ereszkedve juthasson a „senki szigetére”.~Mikor
 6474     3,  VI  |               csónakját, s azután kihatolt a sziget pagonyából, egy új,
 6475     3,  VI  |                látvány állt előtte. Máskor a senki szigete el volt takarva
 6476     3,  VI  |                 széles nádas által, s csak a fák koronái látszottak ki;
 6477     3,  VI  |                  látszottak ki; most pedig a nádas nem volt sehol, s
 6478     3,  VI  |                    nádas nem volt sehol, s a sziget egész alakjában szabadon
 6479     3,  VI  |                    alakjában szabadon állt a Duna-ág közepén. Az áradat
 6480     3,  VI  |                 Duna-ág közepén. Az áradat a nádas felett hömpölygött,
 6481     3,  VI  |                nádas felett hömpölygött, s a sziget fái úsztak benne;
 6482     3,  VI  |              sziget fái úsztak benne; csak a téveteg szikla és környéke
 6483     3,  VI  |           evezőnyomás közelebb hozta hozzá a téveteg sziklát, melynek
 6484     3,  VI  |                    koronája égszínkék volt a virító levendulától, oldala
 6485     3,  VI  |               levendulától, oldala aranyos a sarkantyúvirág felfutó lugosától.~
 6486     3,  VI  |                   mentül közelebb látszott a szikla, annál türelmetlenebb
 6487     3,  VI  |                  annál türelmetlenebb volt a közelítő.~Már láthatta a
 6488     3,  VI  |                   a közelítő.~Már láthatta a gyümölcsöst, melynek fái
 6489     3,  VI  |                  derékig vízben álltak; de a rózsáskert szárazan maradt,
 6490     3,  VI  |                rózsáskert szárazan maradt, a kecskék, juhok oda szorultak
 6491     3,  VI  |                   Almira örvendő ugatását. A fekete állat kirohan a partra,
 6492     3,  VI  |                     A fekete állat kirohan a partra, ismét visszafut,
 6493     3,  VI  |              megint előjön, beleveti magát a vízbe, s eléje úszik a közeledőnek,
 6494     3,  VI  |               magát a vízbe, s eléje úszik a közeledőnek, onnan megint
 6495     3,  VI  |               onnan megint vissza.~Hát azt a rózsaszínű alakot látja-e
 6496     3,  VI  |              jázminbokor aljában, ki egész a lábai alatt hömpölygő víz
 6497     3,  VI  |                   jő?~Még egy evezőnyomás: a csónak partot ér. Mihály
 6498     3,  VI  |                    Mihály kiszökik belőle, a csónakot elviszi a hullám:
 6499     3,  VI  |                 belőle, a csónakot elviszi a hullám: nincs rá szükség
 6500     3,  VI  |               ügyel rá senki, hogy kivonja a partra. Ők csak egymást