Part,  Chapter

 8001     4,  IV  |                    egy égi jelenetnek, ami a csillagászok évkönyveiben
 8002     4,  IV  |                    van följegyezve.~Egyike a rendes időközökben visszatérő
 8003     4,  IV  |                egész éjszakákon át kísérte a csodafény járását.~Az üstökössel
 8004     4,  IV  |                    egyenlő irányban haladt a Jupiter, a maga négy holdjával;
 8005     4,  IV  |                 irányban haladt a Jupiter, a maga négy holdjával; útjaiknak
 8006     4,  IV  |                  egymást.~Amint az üstökös a nagy bolygó közelébe jutott,
 8007     4,  IV  |            közelébe jutott, egyszerre csak a fény sörénye elkezdett kétfelé
 8008     4,  IV  |                   elkezdett kétfelé válni. A Jupiter vonzereje gyakorolt
 8009     4,  IV  |             vonzereje gyakorolt rá hatást. A nagy csillag merészkedett
 8010     4,  IV  |                  merészkedett az ő urától, a naptól elvitatni a lángcsillagot.~
 8011     4,  IV  |                 urától, a naptól elvitatni a lángcsillagot.~A földlakók
 8012     4,  IV  |                 elvitatni a lángcsillagot.~A földlakók szeme láttára
 8013     4,  IV  |               szeme láttára ment ez végbe.~A következő éjjel már kétfelé
 8014     4,  IV  |                    felé meredt szét.~Ekkor a Jupiternek legnagyobb s
 8015     4,  IV  |              csillagomból?” kérdezé Timár.~A harmadik éjjel az üstökös
 8016     4,  IV  |                    és szétterülni kezdett. A Jupiter holdja ekkor legközelebb
 8017     4,  IV  |                    legközelebb állt hozzá.~A negyedik éjjel kétfelé volt
 8018     4,  IV  |            fényfarkkal és világló fővel, s a két csillagrém éles szöget
 8019     4,  IV  |               kezdette el céltalan futását a végtelenben. Hát még az
 8020     4,  IV  |        megtörténhetik „ez”?!~Timár kísérte a csodalátványt távcsövével,
 8021     4,  IV  |                   az áttörhetlen űrben.~Ez a látvány gyakorolt lelkére
 8022     4,  IV  |                    már egészen készen volt a világgal.~Százféle indoka
 8023     4,  IV  |               öngyilkosságnak, azok között a legmakacsabb, a leggyőzhetlenebb
 8024     4,  IV  |                azok között a legmakacsabb, a leggyőzhetlenebb az, mely
 8025     4,  IV  |                  leggyőzhetlenebb az, mely a hosszas világnézletből ered.
 8026     4,  IV  |              vizsgálja az eget, búvárkodja a természet titkait; az elől
 8027     4,  IV  |              éjszakánkint az éles kést meg a pisztolyt, s kutassátok
 8028     4,  IV  |                   megöli magát. Nem jön az a gondolat erős jellemeknél
 8029     4,  IV  |                  furfanggal mesterkedik ki a módjait a kivitelnek.~Timárnál
 8030     4,  IV  |                   mesterkedik ki a módjait a kivitelnek.~Timárnál meg
 8031     4,  IV  |                     Timárnál meg volt érve a gondolat.~Egész rendszerrel
 8032     4,  IV  |            rendszerrel fogott hozzá.~Amint a zord napok beálltak a Balaton
 8033     4,  IV  |                Amint a zord napok beálltak a Balaton vidékén, hazament
 8034     4,  IV  |              szemei vették észre arcán azt a rejtegetett mély elhatározást,
 8035     4,  IV  |               csupa gyöngédség volt iránta a nő. Mihályt csak sietteté
 8036     4,  IV  |                   Mihályt csak sietteté ez a gyöngédség az éles kés hegye
 8037     4,  IV  |                    mind. Takargatni akarja a titkát, hogy meg ne tudják.
 8038     4,  IV  |                    alkalmazva, s felköltik a gyanút; túlságos jókedvet
 8039     4,  IV  |                Minden vagyonát Timéának és a szegényeknek hagyta; és
 8040     4,  IV  |              biztosítva.~És azután ez volt a terve:~Amint az évszak engedi,
 8041     4,  IV  |            Egyiptomba, – voltaképpen pedig a senki szigetére.~Ott akar
 8042     4,  IV  |                   Hiszen mit csinálna ezen a világon Mihály nélkül?~Mit
 8043     4,  IV  |                   már így, ahogy van? Mind a ketten oda Dódi mellé.~A
 8044     4,  IV  |                   a ketten oda Dódi mellé.~A telet hol Komáromban, hol
 8045     4,  IV  |                     mindenütt terhére volt a világ.~A búkórban szenvedő
 8046     4,  IV  |            mindenütt terhére volt a világ.~A búkórban szenvedő embernek
 8047     4,  IV  |                     hallja, hogy suttognak a háta mögött, hogy integetnek
 8048     4,  IV  |              iparkodnak nyugalmat erőtetni a férfiak; és aztán megtörténik
 8049     4,  IV  |                   annyira, hogy felugorjék a helyéből, s a paprikát a
 8050     4,  IV  |                   felugorjék a helyéből, s a paprikát a szemközt ülők
 8051     4,  IV  |                   a helyéből, s a paprikát a szemközt ülők szeme közé
 8052     4,  IV  |                    valami Timárt, alig bír a vágynak ellenállni, hogy
 8053     4,  IV  |                   vágynak ellenállni, hogy a két kezét hirtelen a vicekurátor
 8054     4,  IV  |                  hogy a két kezét hirtelen a vicekurátor úr vállára téve,
 8055     4,  IV  |         vicekurátor úr vállára téve, annak a fején keresztülugorjék!~
 8056     4,  IV  |               fején keresztülugorjék!~Volt a tekintetében valami, amitől
 8057     4,  IV  |                háta végigborzongott.~Ezzel a tekintettel találkozott
 8058     4,  IV  |              Gyakran, midőn szemközt ültek a családi asztalnál, Timár
 8059     4,  IV  |                 tudja fejezni az éhszomjat a női bájak iránt.~S Athalie
 8060     4,  IV  |             acélmarkomnak beléd fojthatnám a lelket!~Ez a vágya volt,
 8061     4,  IV  |                    fojthatnám a lelket!~Ez a vágya volt, mikor Athalie
 8062     4,  IV  |               féltsen.~Timár megunta végre a késedelmes tavaszt várni.
 8063     4,  IV  |             tavaszt várni. Mi szüksége van a virágnyílásra annak, aki
 8064     4,  IV  |                   virágnyílásra annak, aki a fű gyökere alatt akar aludni?~
 8065     4,  IV  |                  háza megtelt vendégekkel.~A dínomdánom kezdete előtt
 8066     4,  IV  |                  kívül leszek, vitessen le a szekerembe, fektessenek
 8067     4,  IV  |                  ülésbe, s aztán fogják be a lovakat, s hajtsanak el
 8068     4,  IV  |               Timár maga maradt elázatlan.~A lélekkór úgy van a borral,
 8069     4,  IV  |              elázatlan.~A lélekkór úgy van a borral, mint Mithridat volt
 8070     4,  IV  |                borral, mint Mithridat volt a méreggel: nem tudja magát
 8071     4,  IV  |                zavarva az élet és az álom; a képzelet és a mámor; az
 8072     4,  IV  |                  és az álom; a képzelet és a mámor; az emlékezet és a
 8073     4,  IV  |                   a mámor; az emlékezet és a hallucináció.~Úgy tetszék,
 8074     4,  IV  |                 ajkát megcsókolta volna, s a szobor e csókra sem ébredt
 8075     4,  IV  |             képzelet volt az is.~Azután az a jelenet is jött eléje, hogy
 8076     4,  IV  |                piros ajkai közül tündökölt a gyöngy fogsor, amint az
 8077     4,  IV  |                  fölé tartá, s azt kérdezé a tántorgótól: „Hová készül
 8078     4,  IV  |                   uram?”~S erre ő ezt súgá a bűbájos tündéralak fülébe:~–
 8079     4,  IV  |                  boldog nőt csinálni…~Erre a tündérarc egyszerre Medúza-fővé
 8080     4,  IV  |                    Medúza-fővé torzult el, a göndör hajfürtök, hah! hogy
 8081     4,  IV  |                 mikor új lovakat fogott be a gyorsparaszt. Már akkor
 8082     4,  IV  |             érkezett meg az Al-Dunára, hol a halásztanyán az előre megrendelt
 8083     4,  IV  |                 várt reá. Még éjjel átkelt a szigetre.~Egy gondolat kecsegtette.~
 8084     4,  IV  |            tehertől volna ő megszabadítva. A szörnyű rábeszéléstől!~Ami
 8085     4,  IV  |              rögeszméje lesz, azt követeli a sorstól, hogy ne is lehessen
 8086     4,  IV  |                történni, ahogy ő gondolta.~A fehér rózsabokor mellett
 8087     4,  IV  |                  Most még egy harmadik jön a kettő mellé: az lesz sárga
 8088     4,  IV  |               Ezzel az ábránddal szállt ki a sziget partjára.~Még éjjel
 8089     4,  IV  |                   volt, mikor megérkezett; a holdvilág sütött.~A félbenhagyott
 8090     4,  IV  |           megérkezett; a holdvilág sütött.~A félbenhagyott ház, mint
 8091     4,  IV  |                 ház, mint egy kripta, állt a fűvel benőtt téren, ajtaja-ablakai
 8092     4,  IV  |                  ne verjen.~Mihály sietett a kis lak felé. Almira eléje
 8093     4,  IV  |               Almira eléje jött, megnyalta a kezét, és nem ugatta meg,
 8094     4,  IV  |                 ugatta meg, hanem megfogta a köpenye szárnyát, s odavezette
 8095     4,  IV  |                    odavezette az ablakhoz.~A kis lak ablakán besütött
 8096     4,  IV  |                   kis lak ablakán besütött a holdvilág. Mihály benézett:
 8097     4,  IV  |                holdvilág. Mihály benézett: a szoba egészen világos volt.~
 8098     4,  IV  |                 jól, hogy csak egy ágy van a szobában, a másik hiányzik
 8099     4,  IV  |                    egy ágy van a szobában, a másik hiányzik onnan. Azon
 8100     4,  IV  |                  ahogy ő kigondolta. Noémi a rózsafa alatt van már. Így
 8101     4,  IV  |                     Én vagyok itt, Teréza!~A hívásra előjött a nő a veranda
 8102     4,  IV  |                  Teréza!~A hívásra előjött a nő a veranda alá.~– Egyedül
 8103     4,  IV  |                     A hívásra előjött a nő a veranda alá.~– Egyedül alszik
 8104     4,  IV  |                tekinte Teréza arcába.~Erre a nő megfogta a kezét, s ravasz
 8105     4,  IV  |                 arcába.~Erre a nő megfogta a kezét, s ravasz komolykodással
 8106     4,  IV  |                    komolykodással elvezeté a ház háta mögé, hol a kis
 8107     4,  IV  |              elvezeté a ház háta mögé, hol a kis lak másik szobájának
 8108     4,  IV  |                 szobájának ablaka volt.~Ez a szoba is világos volt; éji
 8109     4,  IV  |               Timár benézett az ablakon, s a fehér ágyon látta Noémit
 8110     4,  IV  |            mosolygott.~– Hát nem látja ön? A kis Dódi. Visszakívánkozott
 8111     4,  IV  |                      Hogyan?~– Hm, hm! Hát a régi történet. Egy szegény
 8112     4,  IV  |                  csempésznő ismét meghalt, a gyermeke árván maradt, s
 8113     4,  IV  |                reggelig! – monda Teréza. – A gyermeknek árt az, ha álmát
 8114     4,  IV  |                    álmát félbeszakítják; s a gyermekéletnek sok titka
 8115     4,  IV  |                dehogy őrült meg! Odarohant a diófából épített házhoz,
 8116     4,  IV  |                 annak ajtajáról, ablakáról a gyékényt, előrántotta asztalosműhelyét,
 8117     4,  IV  |               asztalosműhelyét, odaszorítá a csavar közé a félbenhagyott
 8118     4,  IV  |                   odaszorítá a csavar közé a félbenhagyott ajtó deszkáját,
 8119     4,  IV  |                   ajtó deszkáját, felvette a gyalut, s elkezdett dolgozni.~
 8120     4,  IV  |                   asztalosmunkát dolgozik, a gyalu harsog a keményfa
 8121     4,  IV  |                   dolgozik, a gyalu harsog a keményfa deszkán, s a jókedvű
 8122     4,  IV  |               harsog a keményfa deszkán, s a jókedvű dolgozó danája hangzik
 8123     4,  IV  |                vára!”~És mikor felnyitotta a szemeit, akkor is hangzott
 8124     4,  IV  |                 szemeit, akkor is hangzott a gyaluharsogás és a dal.~
 8125     4,  IV  |                hangzott a gyaluharsogás és a dal.~
 8126     4,  V   |                igaz emberben, ellopta tőle a senki szigetét, hogy azt
 8127     4,  V   |             óvilágot, száműzve őt ravaszul a másik hemisphaeriumra.~Ellopta
 8128     4,  V   |             üdvösségét.~Ellopta Kacsukától a boldoggá létel reményét.~
 8129     4,  V   |             boldoggá létel reményét.~Lopta a tiszteletet, mellyel az
 8130     4,  V   |                    ismerős világ környezé; a szegény könnyeit, az árva
 8131     4,  V   |                árva gyermekek kézcsókjait, a királytól az érdemrendet,
 8132     4,  V   |                  lopott jószág volt. Lopta a csempészektől a titoktartó
 8133     4,  V   |                volt. Lopta a csempészektől a titoktartó hűségét, a tolvajokat
 8134     4,  V   |        csempészektől a titoktartó hűségét, a tolvajokat meglopta!~Meglopta
 8135     4,  V   |                  az égből egy kis angyalt.~A lelke sem volt már az övé:
 8136     4,  V   |                 azt is elzálogosította már a holdnak, ezt is megcsalta
 8137     4,  V   |                   át, amit ígért. Meglopta a holdat!~Már el volt készítve
 8138     4,  V   |               holdat!~Már el volt készítve a méreg, mely elszállítsa
 8139     4,  V   |                 méreg, mely elszállítsa őt a semmi csillagába; hah, hogy
 8140     4,  V   |                minden ördög, hogy tartotta a lehulló elé a körmeit. Aztán
 8141     4,  V   |                hogy tartotta a lehulló elé a körmeit. Aztán bolonddá
 8142     4,  V   |                 magát az ördögöt.~Kilopott a világ közepéből magának
 8143     4,  V   |                    tiltott fájáról lelopta a gyümölcsöket, míg az őriző
 8144     4,  V   |               arkangyal hátat fordított; s a rejtett édenben kijátszott
 8145     4,  V   |                    De vajon meddig tart ez a siker?~Mindenkit meg tudott
 8146     4,  V   |                    egyet nem: saját magát. A mosolytól ragyogó arc belül
 8147     4,  V   |                  És az lehetetlenség volt.~A végtelen gazdagság… az általános
 8148     4,  V   |                    az általános tisztelet… a boldogító szerelem… bárcsak
 8149     4,  V   |                 vádolja magát.~S még hozzá a sors legutóbbi betegsége
 8150     4,  V   |           kézmunkával volt elfoglalva.~Azt a kis házat, amit a múlt évben
 8151     4,  V   |          elfoglalva.~Azt a kis házat, amit a múlt évben összeácsolt,
 8152     4,  V   |               következett az esztergályos, a képfaragó; még a múzsákat
 8153     4,  V   |             esztergályos, a képfaragó; még a múzsákat is meglopta, alakító
 8154     4,  V   |                    tőlük. Gyönyörűség volt a kis faházat látni, amely
 8155     4,  V   |            Timárban egy művész veszett el.~A kis ház tornácát emelő oszlopok
 8156     4,  V   |                  volt, fejeik az oszlopfő; a másik egy pálmatörzs, melyet
 8157     4,  V   |                    melyet folyondár körít, a harmadik összetekergőzött
 8158     4,  V   |           leskelődő gyíkokkal, mókusokkal, a negyedik volt egy levelei
 8159     4,  V   |                    nádcsoport.~És belül is a falak táblázata csupa eszményi
 8160     4,  V   |                 összeállítással készültek, a hófehér gyertyán, a habos
 8161     4,  V   |             készültek, a hófehér gyertyán, a habos gyökérfa, mikből szekrény,
 8162     4,  V   |             szekrény, óratok lett faragva, a barna diófaalapot barátságosan
 8163     4,  V   |         barátságosan igyekezett tarkítani; a mennyezetes nyoszolya kirakott
 8164     4,  V   |          ötletekről tanúskodott. Azok mind a falba tűntek el, ki oldalt,
 8165     4,  V   |                  kimondta Timár, hogy ezen a házon egyetlenegy szegnek
 8166     4,  V   |                  egy vasdarab sem. Egészen a maga erejéből, egészen e
 8167     4,  V   |                  szúnyoghálót feszített ki a rámákba; hanem így a ház
 8168     4,  V   |                    ki a rámákba; hanem így a ház csak nyári laknak volt
 8169     4,  V   |                    az eső is beleesett, ha a táblákat be nem tették;
 8170     4,  V   |                eszkimók; az meg nem illett a többi pompához. Végre addig
 8171     4,  V   |                  Végre addig kutatott, míg a téveteg szikla egyik oldalában
 8172     4,  V   |                  Azt nagy gonddal kiemelte a kőből; a finom, átlátszó
 8173     4,  V   |                  gonddal kiemelte a kőből; a finom, átlátszó ásványt
 8174     4,  V   |            rostélyt állított össze, aminek a közeit az istenadta üveggel
 8175     4,  V   |                 rabnak való munka volt. És a hatalmas, gazdag úrnak volt
 8176     4,  V   |                    öröm, mikor készen volt a ház, mikor belevezethette
 8177     4,  V   |                   munkája. Ilyet nem adhat a király sem a királynénak!~
 8178     4,  V   |               Ilyet nem adhat a király sem a királynénak!~Dódi (a második)
 8179     4,  V   |                   sem a királynénak!~Dódi (a második) már akkor négyéves
 8180     4,  V   |                    négyéves volt, mikor ez a ház elkészült. „Dódi háza!”~
 8181     4,  V   |                     gyalut, vésüt kezelni. A faragó embernek akárhol
 8182     4,  V   |                    faragó embernek akárhol a világon mindig van kenyere.
 8183     4,  V   |                 életet csak folytatni kell a napok végeig.~Egyszer aztán
 8184     4,  V   |                napok végeig.~Egyszer aztán a sors azt mondta neki: „megállj!”.~
 8185     4,  V   |                   neki: „megállj!”.~Nem is a sors volt az, aki ezt mondta,
 8186     4,  V   |               annak, hogy Timár legelőször a kis szigetre vetődött. Noémi
 8187     4,  V   |                   Timár maga negyvenkettő, a kis Dódi az ötödikbe lépett.~
 8188     4,  V   |                   mikor Noémi odakünn járt a gyermekkel, így szólt Timárhoz:~–
 8189     4,  V   |                  már, hogy szenvedek abban a bajban, ami elvisz: a szívem
 8190     4,  V   |                abban a bajban, ami elvisz: a szívem beteg. Nem szólásmód
 8191     4,  V   |                    nem tettétek volna, rég a földben volnék. De már nem
 8192     4,  V   |                    nem alszom; semmit sem. A szememet le nem hunyom éjjel:
 8193     4,  V   |                   van szolgálva. Egész nap a szívem dobogását hallgatom.
 8194     4,  V   |                 ismét hosszú csend. Ez már a vége felé közelít. Gyakran
 8195     4,  V   |                 hogy le nem roskadok. Ezen a nyáron túl nem fog ez tartani.
 8196     4,  V   |              kívánok tőled semmi fogadást. A mondott szó üres beszéd;
 8197     4,  V   |               imádsággal alkalmatlankodnám a bölcs mindenhatónak. Hisz
 8198     4,  V   |             lecsüggeszté fejét. Ez volt az a gondolat, ami az ő álmait
 8199     4,  V   |                  meg, ahol legközelebb van a test a lélekhez, a szívében,
 8200     4,  V   |                ahol legközelebb van a test a lélekhez, a szívében, s
 8201     4,  V   |         legközelebb van a test a lélekhez, a szívében, s rettegve gondolt
 8202     4,  V   |                    s rettegve gondolt arra a lehetségre, hogy ha egyszer
 8203     4,  V   |                  egész hosszú télen át ezt a gyönge leányt egyes-egyedül
 8204     4,  V   |                gyönge leányt egyes-egyedül a vadonban, azzal a kicsiny
 8205     4,  V   |            egyes-egyedül a vadonban, azzal a kicsiny gyermekkel?~Ki védi,
 8206     4,  V   |                   őket?~Mindig kerülte ezt a gondolatot. Most azután
 8207     4,  V   |              gyümölcsvásárló kofa érkezett a szigetre, s mikor Teréza
 8208     4,  V   |             szigetre, s mikor Teréza annak a barackkal rakott kosarakat
 8209     4,  V   |            egyszerre csak ájultan esett le a földre.~Akkor fölélesztették.
 8210     4,  V   |                  fölélesztették. Harmadnap a kofa visszajött. Teréza
 8211     4,  V   |                     Teréza erőtetni akarta a dolgot, s ismét elájult.
 8212     4,  V   |                   dolgot, s ismét elájult. A kofa sopánkodott azon nagyon.~
 8213     4,  V   |                 nap múlva ismét visszajött a kofa gyümölcsért. Akkor
 8214     4,  V   |                    Terézát, maguk adták át a gyümölcsöt.~A kofa azt az
 8215     4,  V   |               maguk adták át a gyümölcsöt.~A kofa azt az észrevételt
 8216     4,  V   |                bizony talán jó volna annak a szegény asszonynak, ha már
 8217     4,  V   |              Nemcsak arra gondolt, hogy ez a nő Noémi anyja, s egyedüli
 8218     4,  V   |                     hanem arra is, hogy az a nő egy nagy lélek volt,
 8219     4,  V   |                   egy nagy lélek volt, kit a sors kiválasztott magának,
 8220     4,  V   |                 szenvedett.~És azután arra a gondolatra jött Timár, hogy
 8221     4,  V   |               azért hozta őt össze e nővel a sors, hogy kárpótolja azt
 8222     4,  V   |        gyötrelmeinek, bűneinek tömege, ami a nagyvilágban oly fényes
 8223     4,  V   |                 jótett volt életében, ezen a kis folton van az.~Amint
 8224     4,  V   |                   reá e nőnek halálával: – a terhek, amiket e nő viselt,
 8225     4,  V   |              terhek, amiket e nő viselt, s a lélekerő, amivel azokat
 8226     4,  V   |                  beteg. Teréza ájulásaiért a meleg napokat okolták. Teréza
 8227     4,  V   |                 szokott baj ez nőknél, kik a fiatalság korából a hajlott
 8228     4,  V   |                    kik a fiatalság korából a hajlott korba lépnek.~Timár
 8229     4,  V   |                 óvta nyugalmát, csitította a gyermeket, ha fecsegett,
 8230     4,  V   |                 tudott aludni.~Így telt el a nyár, a meleg napok enyhülést
 8231     4,  V   |                aludni.~Így telt el a nyár, a meleg napok enyhülést látszottak
 8232     4,  V   |            előjöttek az ájulási rohamok, s a gyümölcskufárnő nem győzött
 8233     4,  V   |                   ismét ebédnél ültek mind a négyen a külső szobában,
 8234     4,  V   |                ebédnél ültek mind a négyen a külső szobában, midőn Almira
 8235     4,  V   |                    szólt Mihálynak: „Siess a benyílóba, ez ne lásson
 8236     4,  V   |                ablakon, s ő is úgy találta a maga részéről, hogy azzal,
 8237     4,  V   |               legjobban az asztalt áttolni a másik szobába; úgy, hogy
 8238     4,  V   |                    szobába; úgy, hogy mire a főtisztelendő úr kopogtatása
 8239     4,  V   |                    már Teréza egyedül volt a szobában. Nyoszolyáját odavoná
 8240     4,  V   |             Nyoszolyáját odavoná keresztbe a benyíló ajtaja elé, s annak
 8241     4,  V   |                 annak szélére leült. Ezzel a benyíló be volt zárva.~A
 8242     4,  V   |                   a benyíló be volt zárva.~A derék főpapnak azóta még
 8243     4,  V   |                    azóta még hosszabb lett a szakálla, és szürkével volt
 8244     4,  V   |                    orcái pirosak voltak, s a termete sámsoni.~A ministráns
 8245     4,  V   |               voltak, s a termete sámsoni.~A ministráns fiú és a sekrestyés,
 8246     4,  V   |               sámsoni.~A ministráns fiú és a sekrestyés, kik idáig kísérték,
 8247     4,  V   |                 kísérték, odakinn maradtak a veranda alatt, s a nagy
 8248     4,  V   |                maradtak a veranda alatt, s a nagy kutyával eredtek barátságos
 8249     4,  V   |                  barátságos beszélgetésbe; a nagytiszteletű úr egyedül
 8250     4,  V   |        nagytiszteletű úr egyedül lépett be a házba, kezét olyanformán
 8251     4,  V   |                  hogy ismerlek. Te vagy az a pap, ki megholt férjemet
 8252     4,  V   |                    bűnbánatlan. Azért érte a sors, hogy halála után,
 8253     4,  V   |                     hogy halála után, mint a kutya, úgy temettétek el;
 8254     4,  V   |                akarod, hogy téged is, mint a kutyát, úgy temessenek el,
 8255     4,  V   |          temessenek el, térj meg, bánd meg a te bűneidet, és gyónjál
 8256     4,  V   |                      Halkan beszélj, uram, a mellékszobában van leányom;
 8257     4,  V   |              leányom; ne szomorítsd meg.~– A lányod, ugye? Aztán meg
 8258     4,  V   |                 gyermek?~– Úgy van!~– S ez a férfi hitvese a te leányodnak?~–
 8259     4,  V   |                       S ez a férfi hitvese a te leányodnak?~– Az!~– Ki
 8260     4,  V   |                     Az egyszer történt meg a világon. Akkor még nem volt
 8261     4,  V   |             törvénye van.~– Tudom. Hisz az a törvény kergetett ide e
 8262     4,  V   |                    De itt nem parancsol az a törvény.~– Hát pogány vagy?~–
 8263     4,  V   |                 gyalázatban éljen?~– Mi az a gyalázat?~– Mi a gyalázat?
 8264     4,  V   |                     Mi az a gyalázat?~– Mi a gyalázat? Minden becsületes
 8265     4,  V   |               sáralkotmány! Hát neked csak a testi fájdalom okoz szenvedést?
 8266     4,  V   |               akarom neked mutatni az utat a mennyek országába, s te
 8267     4,  V   |                    országába, s te önkényt a pokolra akarsz jutni? Hiszed-e
 8268     4,  V   |             pokolra akarsz jutni? Hiszed-e a feltámadást? Hiszed-e a
 8269     4,  V   |                    a feltámadást? Hiszed-e a mennyországot?~– Nem hiszem.
 8270     4,  V   |                    Akarok csendesen aludni a falevél alatt. Porrá fogok
 8271     4,  V   |                alatt. Porrá fogok válni, s a fa gyökere fölszíja poromat,
 8272     4,  V   |                    más életet nem óhajtok. A zöld fa ereiben akarok élni,
 8273     4,  V   |                  Istenem kegyelmes úr, aki a halálban fűnek, fának, embernek
 8274     4,  V   |                   közé.~– Mutasd meg nekem a szentírásból, hogy az Isten
 8275     4,  V   |                istenkáromló asszony! Tüzet a nyelvedre! Hát még az ördögöt
 8276     4,  V   |                eszik soha.~– Uram, ne vígy a kísértésbe! Most mindjárt
 8277     4,  V   |                 mindjárt megreped alattunk a föld, s elnyeli ezt a szitkozódót,
 8278     4,  V   |             alattunk a föld, s elnyeli ezt a szitkozódót, mint Dáthánt
 8279     4,  V   |                 Ilyen hitre tanítod te azt a kisgyermeket is?~– Azt tanítja
 8280     4,  V   |             fogadta.~– Kicsoda?~– Az, akit a gyermek atyjának nevez.~–
 8281     4,  V   |              embert?~– Mihálynak.~– De hát a másik neve?~– Azt nem kérdeztem
 8282     4,  V   |                 tőle soha.~– Nem kérdezted a nevét? Hát mit tudsz felőle?~–
 8283     4,  V   |                 húst, mert nem volt.~– Hát a gyermeket ki keresztelte
 8284     4,  V   |                    zápor volt, s ő ott ült a szivárvány közepett.~– Óh!
 8285     4,  V   |                     sem istentagadók. Ezen a szigeten még csak pénzre
 8286     4,  V   |                   sem találsz, amit másutt a világban imádnak. Ugye,
 8287     4,  V   |                imádnak. Ugye, te is imádod a kétfejű sast, csak ezüstre
 8288     4,  V   |                   úgy hívja-e minden ember a pénzt, hogy „Krisztus”; –
 8289     4,  V   |                  Krisztus”; – ha elfogyott a pénz, „nincs Krisztus!”~–
 8290     4,  V   |                 legnagyobb csapásai értek, a legnagyobb boldogságból
 8291     4,  V   |                    legnagyobb boldogságból a legnagyobb ínségbe estem.
 8292     4,  V   |                 adott, az életet. Eljöttem a pusztába, itt kerestem fel
 8293     4,  V   |                   az olvasóforgatás, hanem a munka. Úgy maradtam a földön,
 8294     4,  V   |                hanem a munka. Úgy maradtam a földön, hogy semmit sem
 8295     4,  V   |             emberek, s én azért nem mentem a föld alá erőszakkal, hanem
 8296     4,  V   |                erőszakkal, hanem csináltam a semmi földéből virányt.
 8297     4,  V   |                     kinevetett; kifosztott a törvényhatóság, megloptak
 8298     4,  V   |                  törvényhatóság, megloptak a jó barátok, kinevettek a
 8299     4,  V   |                   a jó barátok, kinevettek a lelkipásztorok, s én azért
 8300     4,  V   |                    az ember, aki itt lakik a kunyhódban, igazhívő-e vagy
 8301     4,  V   |                    nincs megkeresztelve az a gyermek? Lehetetlen, hogy
 8302     4,  V   |                   tudnád annak az embernek a nevét.~– Igen. Legyen! Nem
 8303     4,  V   |                  Nem akarok hazudni. Tudom a nevét, de egyebet semmit.
 8304     4,  V   |         nemesemberek és előkelő urak, csak a kis síró gyermekemet hagyták
 8305     4,  V   |                  hagyták meg nekem. Én azt a kisgyermeket fölneveltem,
 8306     4,  V   |              papolj te énnekem minduntalan a te hitedről. Az ilyen hitért
 8307     4,  V   |                  hitedről. Az ilyen hitért a régi időkben ciherre vetették
 8308     4,  V   |                   időkben ciherre vetették a boszorkányokat, s úgy égették
 8309     4,  V   |                     Jó szerencse, hogy ezt a szigetet a török szultán
 8310     4,  V   |             szerencse, hogy ezt a szigetet a török szultán fermánjánál
 8311     4,  V   |                 fermánjánál fogva bírom.~– A török szultán fermánjánál
 8312     4,  V   |               hozta neked ide helyedbe azt a fermánt?~– Ez a férfi, akinek
 8313     4,  V   |               helyedbe azt a fermánt?~– Ez a férfi, akinek a nevét nem
 8314     4,  V   |              fermánt?~– Ez a férfi, akinek a nevét nem fogod megtudni.~–
 8315     4,  V   |                igen rövid úton. Beszólítom a sekrestyést meg a templomszolgát,
 8316     4,  V   |               Beszólítom a sekrestyést meg a templomszolgát, félrelöketem
 8317     4,  V   |                   félrelöketem velük innen a nyoszolyádat veled együtt,
 8318     4,  V   |              hiszen zár sincs rajta.~Timár a mellékszobában minden szót
 8319     4,  V   |        mellékszobában minden szót hallott. A vér zúgott agyában annál
 8320     4,  V   |                   vér zúgott agyában annál a gondolatnál, hogy ez a főpap
 8321     4,  V   |               annál a gondolatnál, hogy ez a főpap eléje fog lépni, s
 8322     4,  V   |                      Az esperes kinyitotta a külső ajtót, s beszólította
 8323     4,  V   |                külső ajtót, s beszólította a két szolgálattevő markos
 8324     4,  V   |               szorongatott helyzetében azt a török szövetű tarka gyapotszőnyeget
 8325     4,  V   |                   Lásd, énnekem olyan nagy a hitem az Istenben, hogy
 8326     4,  V   |                Istenben, hogy éjente ezzel a szőnyeggel takarózom; pedig
 8327     4,  V   |              Brussában négy hét óta dühöng a keleti dögvész. Vajon közületek
 8328     4,  V   |                   Ki mer hozzányúlni ehhez a nyoszolyához?~De már erre
 8329     4,  V   |                  nyoszolyához?~De már erre a kérdésre nem volt, aki válaszoljon.
 8330     4,  V   |                volt, aki válaszoljon. Arra a felfedezésre, hogy az a
 8331     4,  V   |                    a felfedezésre, hogy az a gyapotszőnyeg Brussából
 8332     4,  V   |         gyapotszőnyeg Brussából való, ahol a pestis pusztít, egymás hátán
 8333     4,  V   |                     egymás hátán rohant ki a kunyhóból a három istenfélő
 8334     4,  V   |                hátán rohant ki a kunyhóból a három istenfélő ember, otthagyva
 8335     4,  V   |                 istenfélő ember, otthagyva a pokolnak és az ördögöknek
 8336     4,  V   |                    hírével több akadt, ami a sokáig élni akaró embereket
 8337     4,  V   |              tartsa tőle.~Teréza kibocsátá a mellékszobából elrejtett
 8338     4,  V   |                családját.~Timár megcsókolá a kezét, s azt mondá neki: „
 8339     4,  V   |                 suttogá: „Fiam”, és mélyen a szemébe nézett. E szemek
 8340     4,  V   |                      És mármost készüljünk a mi utunkra!~Teréza úgy beszélt
 8341     4,  V   |                     mint egy elutazásról.~„A szép október hónapban fogok
 8342     4,  V   |                    fogok elköltözni, abban a kedves időben, amit úgy
 8343     4,  V   |                 hogy »vénasszonyok nyara«. A bogarak is akkor mennek
 8344     4,  V   |                mennek aludni téli álmukat, a fák is akkor hullatják le
 8345     4,  V   |              öltönyt, amiben eltemessék, s a szemfödelet, amiben eltakarják.
 8346     4,  V   |                  Noémi karjába kapaszkodva a szép sík mezőre, s kiválasztotta
 8347     4,  V   |                    s kiválasztotta magának a helyet, ahova eltemessék.~„
 8348     4,  V   |                     ahova eltemessék.~„Ide a sík róna közepére! – monda
 8349     4,  V   |                   s maga kihantolta előtte a négyszögű helyet. – Dódi
 8350     4,  V   |               ültessetek fölém. Szépen azt a helyet takarjátok be eleven
 8351     4,  V   |              eleven pázsittal újra. Legyen a többi mezővel egyenlő. Én
 8352     4,  V   |                    öröme van, belébotoljék a síromba, s elszomorodjék.”~
 8353     4,  V   |                 napok múlva megválok ettől a világtól, s még nem tudom,
 8354     4,  V   |      diófalevelekből.~És azután betakarták a helyet zöld pázsittal simára,
 8355     4,  V   |               másnap reggel Timár és Noémi a kis Dódit kézen fogva kimentek
 8356     4,  V   |                 Dódit kézen fogva kimentek a mezőre, a sík rónán nem
 8357     4,  V   |                   fogva kimentek a mezőre, a sík rónán nem látszott semmi
 8358     4,  V   |             milliárd gyémántként ragyogott a napban az őszi harmat.~De
 8359     4,  V   |              közepén mégis rátaláltak arra a helyre.~Elöl ment Almira.
 8360     4,  V   |                   helyen lefeküdt, s fejét a földre letette. Ott volt
 8361     4,  V   |                   földre letette. Ott volt a hely.~Timár azon gondolkozott,
 8362     4,  V   |          gondolkozott, hogy most már ezzel a sírral őelőtte is be van
 8363     4,  V   |                    őelőtte is be van zárva a világ. Neki is készülni
 8364     5,  I   |                                         I. A KETTÉTÖRT KARD~Timár ott
 8365     5,  I   |                   KARD~Timár ott várta meg a szigeten, amíg a zöld mezőt
 8366     5,  I   |                 várta meg a szigeten, amíg a zöld mezőt belepte a dér,
 8367     5,  I   |                  amíg a zöld mezőt belepte a dér, azután még azt is,
 8368     5,  I   |                   azt is, amíg lehullottak a falevelek, amíg fülemülék,
 8369     5,  I   |                   magát, hogy visszatérjen a világba. Az igazi világba.~
 8370     5,  I   |                  Noémit itt hagyja egyedül a senki szigetén. Egyedül
 8371     5,  I   |         kisgyermekkel.~„De visszatérek még a télen.”~E szóval vált meg
 8372     5,  I   |                   nem is tudta, hogy mi az a tél abban a hazában, ahol
 8373     5,  I   |                     hogy mi az a tél abban a hazában, ahol Mihály lakik.
 8374     5,  I   |                hazában, ahol Mihály lakik. A sziget körül ritkán fagy
 8375     5,  I   |                   körül ritkán fagy be már a Duna; délszaki enyhe tél
 8376     5,  I   |                 enyhe tél van ott, két fok a legnagyobb hideg; a borostyán,
 8377     5,  I   |                    fok a legnagyobb hideg; a borostyán, a babérfa a szabadban
 8378     5,  I   |             legnagyobb hideg; a borostyán, a babérfa a szabadban zöldül
 8379     5,  I   |                     a borostyán, a babérfa a szabadban zöldül egész télen.~
 8380     5,  I   |                  Mihálynak zord útja volt. A Duna mellékén már havazott,
 8381     5,  I   |                    s egész hétbe telt, míg a hófuvatos utakon Komáromig
 8382     5,  I   |               kellett időznie Új-Szőnynél. A Duna úgy zajlott, hogy nem
 8383     5,  I   |                rajta átkelni.~Hajh, egykor a kiáradt Dunán egyedül át
 8384     5,  I   |                    egy kis csónakon! Hanem a parton Noémi várt akkor.
 8385     5,  I   |              őhozzá is „siet”. Amint beáll a jég a Dunán, ő a legelső,
 8386     5,  I   |                   siet”. Amint beáll a jég a Dunán, ő a legelső, aki
 8387     5,  I   |               Amint beáll a jég a Dunán, ő a legelső, aki gyalog átmegy
 8388     5,  I   |                   őt martalékul hagyná ott a rémek pusztájában, miután
 8389     5,  I   |                  is hadd legyen boldog.~Ez a gondolat bántotta mégis
 8390     5,  I   |               szekeret még nem bocsátottak a jégre; gyalog érkezett haza.~
 8391     5,  I   |                    midőn azt eléje nyújtá. A hangja is reszketett, midőn
 8392     5,  I   |              démoni diadal tüze ragyogott: a káröröm lidércfénye volt
 8393     5,  I   |                    Ebédnél ismét összejött a két nővel. Szótlanul ültek
 8394     5,  I   |              gyűlölet”.~Csakhogy ebbe mind a két félnek bele kell egyezni:
 8395     5,  I   |                   akár nem.~De vajon fog-e a nő is beleegyezni? Minden
 8396     5,  I   |                 tekintett oda, s már fogta a kilincset, hogy akárki jön,
 8397     5,  I   |               Athalie állt előtte.~Ugyanaz a kárörvendő villogás szemeiben,
 8398     5,  I   |          kárörvendő villogás szemeiben, az a diadalmas gúnymosoly ajkain.~
 8399     5,  I   |                  szólt folyvást mosolyogva a szép hölgy. – Ugyan nehéz
 8400     5,  I   |             házamnál?~– No igen. Amióta ez a ház az öné. Hat esztendeje
 8401     5,  I   |                    az arcán. Az első évben a kínzó féltést, azután a
 8402     5,  I   |                    a kínzó féltést, azután a könnyelmű jókedvet, majd
 8403     5,  I   |               könnyelmű jókedvet, majd meg a tettetett nyugalmat: egyszer
 8404     5,  I   |                   nyugalmat: egyszer éppen a bárgyú filiszteri elfoglaltságot! –
 8405     5,  I   |                   éve már azt hittem, hogy a szomorújátéknak vége. S
 8406     5,  I   |                   maga elé nézni, mint aki a sírja fenekére néz le folyvást.
 8407     5,  I   |                   tudhatja jól, hogy senki a kerek földön nem imádkozik
 8408     5,  I   |              szenvedélyesen. – Mert ha van a világon valaki, aki önt
 8409     5,  I   |                miként én. – Most ismét azt a tekintetet látom önnek az
 8410     5,  I   |                 látom önnek az arcán, amit a legelső évben. Ez az igazi. –
 8411     5,  I   |                     hogy elkárhozzunk mind a hárman; én is, ő is, ön
 8412     5,  I   |              Mihály ereiben forrni kezdett a vér.~– Elmondhat ön nekem
 8413     5,  I   |                   azután civakodhatik majd a saját öt érzékeivel, hogy
 8414     5,  I   |             leszállt végre az oltárrámából a földre, hogy meghallgasson
 8415     5,  I   |                     mely azt kürtölé, hogy a délceg őrnagy párbajt vívott
 8416     5,  I   |                kegyetlenül megsebesítette, a kardja is kettétörött ellenfele
 8417     5,  I   |               kettétörött ellenfele fején. A szentkép meghallgatta ezt
 8418     5,  I   |                  szentkép meghallgatta ezt a mesét. Zófi asszony maga
 8419     5,  I   |                 maga mondta el azt neki, s a szentkép szemei könnyeztek
 8420     5,  I   |                 szentkép szemei könnyeztek a hír hallatára. Eh, mit?
 8421     5,  I   |                    eretnek, aki nem hiszen a könnyező szentképekben.
 8422     5,  I   |                asszony másnap elmondta ezt a délceg őrnagynak. Zófi asszony
 8423     5,  I   |            őrnagynak. Zófi asszony szereti a hírhordást, a hízelkedést,
 8424     5,  I   |              asszony szereti a hírhordást, a hízelkedést, a cselszövést,
 8425     5,  I   |                 hírhordást, a hízelkedést, a cselszövést, Zófi asszonynak
 8426     5,  I   |                 asszonynak kedves mulatság a titkon szerető szíveket
 8427     5,  I   |                  keserűsége legyen; másnak a titkaiba beleásni magát,
 8428     5,  I   |                Athalie megtörülte az ajkát a szó után: „anyám”, mintha
 8429     5,  I   |            keserűséget törülne le onnan.~– A besúgott könnyeknek az lett
 8430     5,  I   |                besúgott könnyeknek az lett a következése, hogy Zófi asszony
 8431     5,  I   |              skatulyát hozott az őrnagytól a szentképnek, és egy levelet.~–
 8432     5,  I   |                  és egy levelet.~– Mi volt a dobozban?~– Hogy mi volt
 8433     5,  I   |                   dobozban?~– Hogy mi volt a dobozban, az nem olyan érdekes
 8434     5,  I   |               nézve, mint hogy mi lehetett a levélben. A dobozban volt
 8435     5,  I   |                    mi lehetett a levélben. A dobozban volt annak az eltört
 8436     5,  I   |                    annak az eltört kardnak a féldarabja a markolattal
 8437     5,  I   |                eltört kardnak a féldarabja a markolattal együtt, mellyel
 8438     5,  I   |                   rossz nincs.~– Nincs. De a levél?~– Olvasta ön azt?~–
 8439     5,  I   |                      Hogy tudja ön?~– Mert a szent alak válaszolt reá,
 8440     5,  I   |                Zófi asszony vitte el.~– Az a válasz lehetett visszautasítás
 8441     5,  I   |            cselédem, csak anyám. Szolgálni a szent asszonynak tartozik;
 8442     5,  I   |                 rosszat mível az asszonya. A cselédszobában nincs anya
 8443     5,  I   |                 mert hiszen még vége nincs a történetnek. A küldött levél
 8444     5,  I   |                  vége nincs a történetnek. A küldött levél nem volt sem
 8445     5,  I   |                  itt lett az megírva önnek a saját íróasztalán, saját
 8446     5,  I   |              tartalma az is lehetett, hogy a kérdező örökre elutasíttatik.
 8447     5,  I   |                  és én. S ön lesz mindjárt a harmadik. Ahogy ön ma véletlenül
 8448     5,  I   |            alkalmatlan időben? Körös-körül a Dunának minden ága zajlik;
 8449     5,  I   |            teremtés nem mert egyik partról a másikra menni. Az ember
 8450     5,  I   |                    biztosan el van zárolva a város, hogy abba még egy
 8451     5,  I   |              Athalie!~– Nem vette ön észre a megdöbbenést a szentkép
 8452     5,  I   |                    ön észre a megdöbbenést a szentkép arcán, mikor őt
 8453     5,  I   |                    érezte, hogy reszkettek a kezei az ön kezeiben? Ön
 8454     5,  I   |                 asszony megint elvándorolt a délceg őrnagyhoz ezzel a
 8455     5,  I   |                   a délceg őrnagyhoz ezzel a rövid üzenettel: „ma nem
 8456     5,  I   |                    nem lehet!”~Timár arcát a harag és ijedtség rossz
 8457     5,  I   |                  le szokott rándulni télen a Balatonra, mikor a tó befagy,
 8458     5,  I   |                   télen a Balatonra, mikor a tó befagy, s a jég alatti
 8459     5,  I   |            Balatonra, mikor a tó befagy, s a jég alatti halászat megkezdődik.
 8460     5,  I   |                holnap azt mondhatná: „amíg a hideg tart, elutazom Füredre,
 8461     5,  I   |                    megnézem, mit csinálnak a fogasaim?”, s azután bezárkóznék
 8462     5,  I   |                  nézd, itt fog lenni ma az a másik férfi, akit feleséged
 8463     5,  I   |                  meg vagy alázva, akkor ön a legelső vas után fog kapni,
 8464     5,  I   |              hiszékenységét, midőn Athalie a szeme közé nevetett, s arcába
 8465     5,  I   |               nevetett, s arcába vágta ezt a szót:~– Ön gyáva!~S azzal
 8466     5,  I   |                  utánaszökött, és megfogta a kezét.~– Maradjon ön. Én
 8467     5,  I   |                     Mikor Brazovics úr ezt a házat építette, akkor ez
 8468     5,  I   |                   házat építette, akkor ez a szoba, mely most Timéáé,
 8469     5,  I   |                     mely most Timéáé, volt a vendégek szobája. Kik voltak
 8470     5,  I   |              kereskedők és termelők. Annak a szobának a lépcső felőli
 8471     5,  I   |                 termelők. Annak a szobának a lépcső felőli falában egy
 8472     5,  I   |                 falában egy üreg van, ahol a csigalépcső fala gömbölyűen
 8473     5,  I   |                    fala gömbölyűen hajlik, a belső fal pedig szögletet
 8474     5,  I   |            szögletet képez. Ebbe az üregbe a folyosó felől lehet bejutni.
 8475     5,  I   |                jutna eszébe senkinek, hogy a szekrény polcai alá illesztett
 8476     5,  I   |              csavarokat sorba próbálgassa. A harmadik polc középső csavarja
 8477     5,  I   |                 helyébe illeszthető, annak a kulcs fejét meg kell nyomni,
 8478     5,  I   |                    abból egy toll kiugrik; a kulcsnak egy fordítására
 8479     5,  I   |              félretolható lesz. Onnan abba a rejtekbe lehet jutni, mely
 8480     5,  I   |                    világosságot és levegőt a háztetőn kijáró kürtőn keresztül
 8481     5,  I   |                   kürtőn keresztül kap. Ez a falban járó üreg egész addig
 8482     5,  I   |               falban járó üreg egész addig a szobáig vezet, mely most
 8483     5,  I   |                   Szent Györgyöt ábrázolja a sárkánnyal. Úgy látszik,
 8484     5,  I   |                mintha fogadalmi kép volna, a falba illesztve. Ön sokszor
 8485     5,  I   |              akarta távolíttatni onnan azt a képet, de Timéa nem engedte,
 8486     5,  I   |               engedte, s ott maradt. Ennek a képnek egyik mozaikdarabja
 8487     5,  I   |                   félrefordítható, s akkor a támadt résen keresztül mindent
 8488     5,  I   |                lehet látni és hallani, ami a szobában történik, amit
 8489     5,  I   |                  biztosan megtudta mindig, a termelők mit határoztak
 8490     5,  I   |                egymás között utolsó árnak, a versenyzők mit tartanak
 8491     5,  I   |                élelmezési kormánybiztosok, a várerődítés vezetői minő
 8492     5,  I   |                    vállalatokat terveznek? A borozó emberek nyelve eljár,
 8493     5,  I   |                engemet küldött hallgatózni a rejtekbe, onnan ismerem
 8494     5,  I   |                    onnan ismerem e titkot. A rejtek kulcsa most is nálam
 8495     5,  I   |                   szobáit lezárolták, ezen a rejteken keresztül sok mindent
 8496     5,  I   |                 mindent elhordhattam volna a szobákból. De én kevély
 8497     5,  I   |                 hogy lopjak!~– Tehát abból a rejtekből a szobába is be
 8498     5,  I   |                    Tehát abból a rejtekből a szobába is be lehet jutni?~–
 8499     5,  I   |               szobába is be lehet jutni?~– A Szent György-képnek sarkai
 8500     5,  I   |               György-képnek sarkai vannak; a rejtek felől, mint az ajtószárny,