Part,  Chapter

 8501     5,  I   |                  hogy én keresztüljárhatok a szobáján. S ő mélyen alszik.~–
 8502     5,  I   |                      Adja ön ide nekem azt a kulcsot.~Athalie kivette
 8503     5,  I   |                   Athalie kivette zsebéből a titkos zárószert, melynek
 8504     5,  I   |                    mint egy csavar, s csak a fogantyú megnyomására ugrott
 8505     5,  I   |              megnyomására ugrott ki belőle a toll. Megmagyarázta Timárnak,
 8506     5,  I   |                   tán védangyala, hogy ezt a kulcsot dobja bele az udvaron
 8507     5,  I   |              kulcsot dobja bele az udvaron a mély kútba. Nem hallgatott
 8508     5,  I   |                    hazulról, s aztán mikor a jeladást meghallja, visszajön,
 8509     5,  I   |            tudhatja, hogy mi fog történni. A Szent György-kép jobb kézről
 8510     5,  I   |                   eltakarja. Ért ön engem?~A hölgy szenvedélyesen szorítá
 8511     5,  I   |                    az ajkai mozogtak, csak a fogai verődtek össze, csak
 8512     5,  I   |                 fogai verődtek össze, csak a szemei forogtak; szavak
 8513     5,  I   |            álomjáró: egyszer aztán felveté a fejét, hogy még valamit
 8514     5,  I   |                    állt előtte senki. Csak a kezébe szorított rejtélyes
 8515     5,  I   |                   e hosszú idő alatt, mely a másnap estétől elválasztá.~
 8516     5,  I   |                 ebéd után azt mondta, hogy a Balatonra megy le, a halászatot,
 8517     5,  I   |                  hogy a Balatonra megy le, a halászatot, melyet bérben
 8518     5,  I   |         megtekinteni. Ahogy gyalog jött át a Duna jegén, úti poggyász
 8519     5,  I   |            mehetett. Utazókocsija ott várt a túlparton, azt még nem eresztették
 8520     5,  I   |                 azt még nem eresztették át a jégen; előbb a szekérútnak
 8521     5,  I   |              eresztették át a jégen; előbb a szekérútnak el kell készülni.~
 8522     5,  I   |                szökött hazulról.~Még mikor a lépcsőn lejött, a postakihordó
 8523     5,  I   |                    mikor a lépcsőn lejött, a postakihordó elfogta az
 8524     5,  I   |                   alá kellett írnia. Annak a kedveért sem tért vissza
 8525     5,  I   |                   kedveért sem tért vissza a szobájába. Mindig hordott
 8526     5,  I   |                  szobájába. Mindig hordott a zsebében egy mesterséges
 8527     5,  I   |          tintatartó is volt; azt elővette, a recepissét a postás hátára
 8528     5,  I   |                 azt elővette, a recepissét a postás hátára tette, s úgy
 8529     5,  I   |               hátára tette, s úgy írta alá a nevét.~Aztán megnézte a
 8530     5,  I   |                    a nevét.~Aztán megnézte a levelet. Tengerentúlról
 8531     5,  I   |                  Fel sem bontotta, eltette a zsebébe olvasatlanul. Mit
 8532     5,  I   |                 egy külön szoba fenntartva a számára, melyet, amint a
 8533     5,  I   |                   a számára, melyet, amint a hideg napok beálltak, folytonosan
 8534     5,  I   |          folytonosan fűtve tartottak. Ebbe a szobába külön, elzárt folyosóról
 8535     5,  I   |                     elzárt folyosóról volt a bejárás, s azt több üres
 8536     5,  I   |                  ablak elé, és várakozott.~A hideg téli szél, mely odakünn
 8537     5,  I   |                vetni, utálni, gyűlölni azt a nőt, kinek eddig a tisztelet
 8538     5,  I   |            gyűlölni azt a nőt, kinek eddig a tisztelet homágiumával kellett
 8539     5,  I   |                 adóznia, mint ahogy adózik a jobbágy az uralkodójának.
 8540     5,  I   |                Noémit, megadhatja neki azt a rangot, mely őt megilleti:
 8541     5,  I   |                    és mégis úgy kínozta ez a gondolat!~Ha kiszínezte
 8542     5,  I   |              tanútalan találkozást e nő és a férfi között, vérének minden
 8543     5,  I   |            elhomályosította lelke világát.~A szégyen, a bosszúvágy, az
 8544     5,  I   |                  lelke világát.~A szégyen, a bosszúvágy, az irigység
 8545     5,  I   |                  pokolbeli szomja epeszté. A gyalázatot, a megcsalatást
 8546     5,  I   |              szomja epeszté. A gyalázatot, a megcsalatást nehéz tűrni
 8547     5,  I   |               megcsalatást nehéz tűrni még a hasznáért is.~Most kezdte
 8548     5,  I   |                  hatott volna, akkor annál a gondolatnál állapodnék meg,
 8549     5,  I   |                  kezében, orozva lépjen ki a szentkép mögül, s a hűtlen
 8550     5,  I   |              lépjen ki a szentkép mögül, s a hűtlen nőt a legforróbb
 8551     5,  I   |             szentkép mögül, s a hűtlen nőt a legforróbb csók közepett
 8552     5,  I   |               Timéa vére kell.~Hanem aztán a sértett férfi bosszúja mást
 8553     5,  I   |                    kiontott vér. Kard mind a kettő kezében, s aztán életre
 8554     5,  I   |                    és halálra!~Mikor pedig a nyugodtan számító ember,
 8555     5,  I   |                   nyugodtan számító ember, a hidegvérű bölcs kerül felül,
 8556     5,  I   |                  bármi vérontás? Neked nem a bosszúra van szükséged,
 8557     5,  I   |                hanem botrányra. Előrohansz a rejtekből, összekiáltod
 8558     5,  I   |           összekiáltod cselédeidet, kiűzöd a házból a házasságtörő asszonyt
 8559     5,  I   |               cselédeidet, kiűzöd a házból a házasságtörő asszonyt csábítójával
 8560     5,  I   |               egyenlítse ki sérelmeit. Ott a bíró, ott a törvény!”~Hanem
 8561     5,  I   |                 sérelmeit. Ott a bíró, ott a törvény!”~Hanem azért mégsem
 8562     5,  I   |           tagadhatta meg magától, hogy azt a tőrbotot meg azt a zsebpisztolyt,
 8563     5,  I   |                hogy azt a tőrbotot meg azt a zsebpisztolyt, amit Athalie
 8564     5,  I   |                    Ki tudja, mire kerülhet a dolog? A pillanat hevélye
 8565     5,  I   |                     mire kerülhet a dolog? A pillanat hevélye határozza
 8566     5,  I   |               orgyilkos bosszúálló-e, vagy a büszke férj, vagy a bölcs
 8567     5,  I   |                   vagy a büszke férj, vagy a bölcs üzér, ki a „soll”
 8568     5,  I   |                férj, vagy a bölcs üzér, ki a „soll” rubrikába hidegvérrel
 8569     5,  I   |            rubrikába hidegvérrel jegyzi be a botrányos gyalázatot, ha
 8570     5,  I   |                   botrányos gyalázatot, ha a „haben” rovatába annak megfelelő
 8571     5,  I   |               róhat?~Eközben beesteledett.~A sötét utcák lámpái megszaporodtak
 8572     5,  I   |                    tartotta fenn utcájában a világosságot. A jövőmenők
 8573     5,  I   |                  utcájában a világosságot. A jövőmenők árnyékai rajzolódtak
 8574     5,  I   |               árnyékai rajzolódtak futólag a jeges ablakon.~Egyszer egy
 8575     5,  I   |               Timárnak úgy tetszék, mintha a jégvirágok, amik a zörgetésre
 8576     5,  I   |                  mintha a jégvirágok, amik a zörgetésre megrázkódnak,
 8577     5,  I   |                   zörgetésre megrázkódnak, a tündérerdő zengő fái volnának,
 8578     5,  I   |                    ne menj!”~Gondolkozott. A kopogtatás ismétlődött. „
 8579     5,  I   |            tőrbotját magához véve, kiosont a házából.~Csak egy futamodás
 8580     5,  I   |                házából.~Csak egy futamodás a másik házig, amelyben fény
 8581     5,  I   |             felhalmozva, s annak közepette a szép, halavány asszony.~
 8582     5,  I   |                   előtte futna, el-eltűnve a félhomályban, s végre az
 8583     5,  I   |               utcaajtót, lépcsőrácsot, még a falszekrény szőnyegajtóját
 8584     5,  I   |                    jöhetett be.~Megtalálta a kihúzható csavart a polc
 8585     5,  I   |             Megtalálta a kihúzható csavart a polc alatt, helyébe tolta
 8586     5,  I   |                  polc alatt, helyébe tolta a kulcsot, a rejtélyes ajtó
 8587     5,  I   |                   helyébe tolta a kulcsot, a rejtélyes ajtó felnyílt
 8588     5,  I   |                    mögötte. Timár ott volt a rejtett üregben. Kém a saját
 8589     5,  I   |                volt a rejtett üregben. Kém a saját házában.~Tehát még „
 8590     5,  I   |                    És mindezt azért, „mert a szegény ember komisz ember,
 8591     5,  I   |                szegény ember komisz ember, a gazdag ember pedig oly dicső
 8592     5,  I   |                 oly dicső ember”. Itt volt a dicsősége.~Jó, hogy föld
 8593     5,  I   |                   alatti sötétség van ezen a helyen.~Botorkázva, tapogatózva
 8594     5,  I   |             valahonnan keresztül. Ott volt a Szent György-kép. A lámpafény
 8595     5,  I   |                   volt a Szent György-kép. A lámpafény rémlett át a szobából
 8596     5,  I   |                     A lámpafény rémlett át a szobából a mozaik üvegragasztékain.~
 8597     5,  I   |            lámpafény rémlett át a szobából a mozaik üvegragasztékain.~
 8598     5,  I   |               üvegragasztékain.~Megtalálta a félretolható kagylókockát;
 8599     5,  I   |           félretolható kagylókockát; annak a helyén egy vékony üveglemez
 8600     5,  I   |              üveglemez maradt.~Betekintett a szobába.~A tejüveggel födött
 8601     5,  I   |                     Betekintett a szobába.~A tejüveggel födött lámpa
 8602     5,  I   |                    az asztalon állt; Timéa a szobában járt alá s fel.~
 8603     5,  I   |         összekulcsolva csüggtek alá ölébe.~A folyosó felőli ajtó nyílt,
 8604     5,  I   |                 Timéának.~De Timár még ezt a súgást is meghallá. Az a
 8605     5,  I   |                   a súgást is meghallá. Az a fülke ott a szögletben olyan
 8606     5,  I   |                   meghallá. Az a fülke ott a szögletben olyan volt, mint „
 8607     5,  I   |                   vett elő.~Odalépett vele a lámpa elé. Úgy állt Timárral
 8608     5,  I   |                    Timárral szemközt, hogy a lámpa teljes fényét arcára
 8609     5,  I   |              teljes fényét arcára vetette; a lesben ülő minden változását
 8610     5,  I   |              vonásoknak.~Timéa felnyitotta a dobozt. Mi volt abban? Egy
 8611     5,  I   |                  tekintetre összerázkódott a nő, szemöldei összehúzódása
 8612     5,  I   |                    méla vonásain, felvette a dobozt, s olyan közel emelte
 8613     5,  I   |                olyan közel emelte ajkaihoz a kardot, hogy Timár rettegni
 8614     5,  I   |                   mindjárt megcsókolja!~Az a kard is vetélytársa volt
 8615     5,  I   |                 már.~S mentül tovább nézte a tört kardot Timéa, szemei
 8616     5,  I   |                egyszer aztán annyira vitte a bátorságot, hogy meg merte
 8617     5,  I   |                   kard markolatát, kivette a tört fegyvert a dobozból,
 8618     5,  I   |                    kivette a tört fegyvert a dobozból, s férfi módjára
 8619     5,  I   |                 férfi módjára próbált vele a levegőben védni, vágni……
 8620     5,  I   |                 volna, hogy valaki van itt a közelben, akinek halálkínokat
 8621     5,  I   |               Timéa ijedten helyezé vissza a tört kardot a dobozba, s
 8622     5,  I   |               helyezé vissza a tört kardot a dobozba, s azután tétovázva
 8623     5,  I   |                 nem ment eléje, még mindig a lámpa előtt állt. Timár
 8624     5,  I   |                   Amint az őrnagy belépett a szobába, Timéa arca mélyen
 8625     5,  I   |               tudott hajnalfényt ragyogni, a szentkép arca megmozdult,
 8626     5,  I   |               szentkép arca megmozdult, és a szűzfehérség rózsákkal párosult.~
 8627     5,  I   |           szűzfehérség rózsákkal párosult.~A fehér arc megtalálta azt,
 8628     5,  I   |                     hogy kirúgja maga elől a szentképet, s mint a felül
 8629     5,  I   |                  elől a szentképet, s mint a felül került sárkány, aki
 8630     5,  I   |                    Ő maga tőle távol ül le a pamlagra, s tekintete oly
 8631     5,  I   |                 aranypaszomántos csákóját, a másikban arany fegyverbojtos
 8632     5,  I   |                   kard.~Timéa ezzel levevé a dobozról a födélt, s kivette
 8633     5,  I   |                    ezzel levevé a dobozról a födélt, s kivette abból
 8634     5,  I   |                odarejtett levelet.~– Önnek a levele így szól: „Asszonyom!
 8635     5,  I   |                   önt, és még inkább önnek a férjét érdeklik. Engedjen
 8636     5,  I   |                    is alá van húzva „önnek a férjét”. Ez volt az ok,
 8637     5,  I   |                hogy néhány nap óta jár itt a városban egy ismeretlen
 8638     5,  I   |                     Láthatta őt néhányszor a színházban, zöld egyenruha,
 8639     5,  I   |               elintézendő igen fontos ügy. A dolog kezdett előttünk lassankint
 8640     5,  I   |               Levetinczy úr felől, s hozzá a legtitkolózóbb pofákat vágta,
 8641     5,  I   |                    míg utóbb mindenki arra a gyanúra kezdett jönni, hogy
 8642     5,  I   |                   vettem őt kérdőre. Ismét a szokott mondával állt elő,
 8643     5,  I   |                    lehet elintézni. – Erre a válaszra én arra szántam
 8644     5,  I   |              Köszönöm!~És Timár újra látta a fehér arcon fellobogni amaz
 8645     5,  I   |                    tartósan ott maradt az. A nő úgy hevült annál a gondolatnál,
 8646     5,  I   |                  az. A nő úgy hevült annál a gondolatnál, hogy íme a
 8647     5,  I   |                    a gondolatnál, hogy íme a férfi, kit szíve imád, úgy
 8648     5,  I   |                   szíve imád, úgy védi azt a másik férfit, ki neki esküdt
 8649     5,  I   |                    más tárgyat keresett ki a szobában, melyre szemeit
 8650     5,  I   |         elbeszélésbe vannak elmélyedve. Ez a tárgy éppen a Szent György-képen
 8651     5,  I   |               elmélyedve. Ez a tárgy éppen a Szent György-képen levő
 8652     5,  I   |                     E sárkányfő szeme volt a les, melyen keresztül Timár
 8653     5,  I   |                     melyen keresztül Timár a szobába kémlelt, s aztán
 8654     5,  I   |                 hunyászkodó ebnek hirtelen a farkára tapos. „Mit? – kiálta
 8655     5,  I   |              önöknek, hogy ez az ember, ez a Levetinczy, harmadnapra,
 8656     5,  I   |               szökni fog innen, szökni fog a házától, a szép feleségétől,
 8657     5,  I   |               innen, szökni fog a házától, a szép feleségétől, szökni
 8658     5,  I   |                     Timéa keze akaratlanul a törött kard markolatára
 8659     5,  I   |                  ütöttem.~Timár félrekapta a fejét a leslyuktól; azt
 8660     5,  I   |                   Timár félrekapta a fejét a leslyuktól; azt hitte, az
 8661     5,  I   |                 beszélt, s szeretett volna a pofon következménye elől
 8662     5,  I   |           találkozás után kezdeni. Odafenn a vendéglőban a tágas táncterem,
 8663     5,  I   |             kezdeni. Odafenn a vendéglőban a tágas táncterem, meggyújtatjuk
 8664     5,  I   |                   táncterem, meggyújtatjuk a gyertyákat, s aztán választ
 8665     5,  I   |                    is kettőt, s elvégezzük a dolgunkat. – Egy percnyi
 8666     5,  I   |              haladékot sem engedtünk neki. A párbaj megkezdődött. Az
 8667     5,  I   |                 egypárszor el akarta kapni a kardomat a bal kezével,
 8668     5,  I   |                    akarta kapni a kardomat a bal kezével, akkor aztán
 8669     5,  I   |              megharagudtam, s olyat vágtam a fejére, hogy összerogyott.
 8670     5,  I   |                összerogyott. Szerencséjére a kardom lapjára fordult csapás
 8671     5,  I   |               megtudtam, az ember elhagyta a várost; sebe nem lehetett
 8672     5,  I   |            veszélyes.~Timéa ismét fölvette a törött kardot, s megnézte
 8673     5,  I   |                   Timár talán nem is hallá a szót rejtekodújában, de
 8674     5,  I   |                    szót rejtekodújában, de a nedves szemek is ugyanazt
 8675     5,  I   |                  hosszú percei következtek a hallgatásnak. Timéa visszaült
 8676     5,  I   |                 ily szokatlan módon, ezzel a törött kard küldésével,
 8677     5,  I   |                    küldésével, ami határos a nevetségessel, az önnel
 8678     5,  I   |             villanyütésre rezzent fel erre a szóra. És azt a villanyütést
 8679     5,  I   |                   fel erre a szóra. És azt a villanyütést megérezte Timár
 8680     5,  I   |              összerándult minden ideg erre a kérdésre.~– Mit gondol ön,
 8681     5,  I   |                 nyílt arccal intézem önhöz a kérdést, lehető-e az, hogy
 8682     5,  I   |                 egy igaz szó is volt ebben a rágalomban? Nem mondtam
 8683     5,  I   |            lehetőség? Hogy Timár élete azt a rettenetes fordulatot vehesse,
 8684     5,  I   |                 együtt az örvénybe valaki!~A forró szavak Timéa keblét
 8685     5,  I   |             áthevíték. Timár sóváran leste a nő lelki küzdelmét. Timéa
 8686     5,  I   |                 égett Timárnak az arca ott a sötétben!~Az őrnagy felsóhajtott.~–
 8687     5,  I   |               mondtam: „hazudsz”, s amiért a kimondón bosszút álltam:
 8688     5,  I   |               Asszonyom, van még egy ember a világon, aki éppen úgy szenved,
 8689     5,  I   |            harmadikat, ennek okozóját, még a másvilágon is vádolni fogja
 8690     5,  I   |                    fájdalommal tekinte fel a magasba. Szívének minden
 8691     5,  I   |                   fájdalma felébredt ebben a pillanatban.~Timár, midőn
 8692     5,  I   |                 öklével, s elfordítá arcát a Júdás-lyuktól, melyen leskelődött.~
 8693     5,  I   |                  nem hallott semmit.~Midőn a kínzó tudvágy újra visszavonta
 8694     5,  I   |                tudvágy újra visszavonta őt a sötétbe bevilágló fénysugárhoz,
 8695     5,  I   |                  bevilágló fénysugárhoz, s a szobába áttekintett: már
 8696     5,  I   |                 akkor nem látta maga előtt a mártírt; Timéa arca ismét
 8697     5,  I   |                   ellen? Férjem ellen, aki a legjobb, a legnemesebb ember
 8698     5,  I   |               Férjem ellen, aki a legjobb, a legnemesebb ember a világon?
 8699     5,  I   |               legjobb, a legnemesebb ember a világon? Ő engem mint idegent,
 8700     5,  I   |                   gyermeket megszabadított a haláltól; háromszor járta
 8701     5,  I   |              haláltól; háromszor járta meg a vizek mélyét, a halál országát,
 8702     5,  I   |                  járta meg a vizek mélyét, a halál országát, hogy engem
 8703     5,  I   |                   hosszú heteken át, midőn a hímzés mellett ültem; minden
 8704     5,  I   |      menyasszonynak készült!” Ah! uram, ez a tőrdöfés halálos volt az
 8705     5,  I   |                 volt az én szívemen. Ezzel a gyógyíthatatlan sebbel a
 8706     5,  I   |                   a gyógyíthatatlan sebbel a lelkemben kínlódom azóta
 8707     5,  I   |                   És most váljak meg attól a nemes, nagy jellemtől, ki
 8708     5,  I   |                    míg más eltép, elgázol, a földön fekve hagy, s akkor
 8709     5,  I   |              szavára az asszonynak. Hát az a másik férfi ott a Szent
 8710     5,  I   |                   Hát az a másik férfi ott a Szent György-kép háta mögött,
 8711     5,  I   |                érezte-e magát úgy, mint az a sárkány, melynek az arkangyal
 8712     5,  I   |               tartja?~És még nem volt elég a torkába vert dárda, még
 8713     5,  I   |                 dárda, még ki is rántották a sebből a beleakadt szigonyvéget.~–
 8714     5,  I   |                   ki is rántották a sebből a beleakadt szigonyvéget.~–
 8715     5,  I   |                   De uram – folytatá Timéa a női méltóság ellenállhatlan
 8716     5,  I   |               állna is, amit Timárról tart a világ; ha ő bukott ember
 8717     5,  I   |                    nem dobnám magamtól ezt a nevet, osztoznám a szennyében,
 8718     5,  I   |            magamtól ezt a nevet, osztoznám a szennyében, mint osztoztam
 8719     5,  I   |                 szennyében, mint osztoztam a ragyogásában. Ha megvetné
 8720     5,  I   |                    magamat…~(Mi az? Sír az a sárkány ott azon a képen!?)~
 8721     5,  I   |                  Sír az a sárkány ott azon a képen!?)~Timéa még mindig
 8722     5,  I   |                 meg, ami minden nőre nézve a legérzékenyebb, a legkeserítőbb
 8723     5,  I   |                    nézve a legérzékenyebb, a legkeserítőbb bántalom,
 8724     5,  I   |                 azt, aki őneki megadta azt a boldogságot, amitől én őt
 8725     5,  I   |              hagyjon ön el engemet örökre. A tőrdöfést, mit ön lelkemen
 8726     5,  I   |             lelkemen ejtett évek előtt, ez a kardcsapás kiegyenlítette;
 8727     5,  I   |                  kiegyenlítette; azért ezt a tört kardot emlékül megtartom.
 8728     5,  I   |                  szólt, miért közelített.~(A Szent György lovag-kép mintha
 8729     5,  I   |                 hangoztatna!)~Timár, midőn a szekrényes rejtekajtón a
 8730     5,  I   |                   a szekrényes rejtekajtón a folyosóra kirohant, valami
 8731     5,  I   |                 alak állotta útját. Árnyék a sötétségben? fantom? vagy
 8732     5,  I   |                  volt az.~Timár félretolta a sötét alakot maga elől,
 8733     5,  I   |                 fél kezével vállánál fogva a falhoz szorítva, ezt súgá
 8734     5,  I   |            átkozott! És átkozott legyen ez a ház! És átkozott legyen
 8735     5,  I   |                   És átkozott legyen annak a hamva, aki ezt építette!~
 8736     5,  I   |                   mint egy őrült rohant le a lépcsőn.~Timéa ajtaja nyílt,
 8737     5,  I   |               lépcsőn.~Timéa ajtaja nyílt, a belső szobából világosság
 8738     5,  I   |                  világosság derengett elő. A távozó őrnagy alakja tűnt
 8739     5,  I   |            szitkozódva, hogy ki oltotta el a lépcsőházban a lámpást?
 8740     5,  I   |                  oltotta el a lépcsőházban a lámpást? Aztán egy gyertyával
 8741     5,  I   |              lámpást? Aztán egy gyertyával a lépcsőn levilágított a távozó
 8742     5,  I   |          gyertyával a lépcsőn levilágított a távozó őrnagynak. Athalie
 8743     5,  I   |                  távozó őrnagynak. Athalie a rejtett fülke ajtaja mellé
 8744     5,  II  |                    Futni, de hová? Ez most a kérdés.~Az órák tízet vernek
 8745     5,  II  |               kérdés.~Az órák tízet vernek a városban, a sorompók le
 8746     5,  II  |                   tízet vernek a városban, a sorompók le vannak már eresztve
 8747     5,  II  |            sorompók le vannak már eresztve a dobogó híd előtt, mely a
 8748     5,  II  |                   a dobogó híd előtt, mely a Duna keskenyebb ágán a szigetbe
 8749     5,  II  |                mely a Duna keskenyebb ágán a szigetbe vezet, ahonnan
 8750     5,  II  |             szigetbe vezet, ahonnan azután a szélesebb Duna-ágon a jég
 8751     5,  II  |               azután a szélesebb Duna-ágon a jég háta most a híd. De
 8752     5,  II  |                  Duna-ágon a jég háta most a híd. De most oda el nem
 8753     5,  II  |                ember valamennyi jegyszedőt a hídon s egypár drabantot
 8754     5,  II  |                   hídon s egypár drabantot a parton fel ne lármázzon,
 8755     5,  II  |              szigorúan meg van parancsolva a városkapitánytól, hogy este
 8756     5,  II  |                    reggeli hétig még magát a szentséges római pápát se
 8757     5,  II  |                 római pápát se eresszék át a jégen.~Az ugyan meglehet,
 8758     5,  II  |                 aztán el is volna terjedve a városban, hogy az arany
 8759     5,  II  |                     nagy sietve szökött ki a városból a veszedelmes jégen
 8760     5,  II  |               sietve szökött ki a városból a veszedelmes jégen keresztül.
 8761     5,  II  |                   illusztráció volna ahhoz a mendemondához, amiből ama
 8762     5,  II  |                   Óh! milyen nehéz ez elől a név elől elmenekülni! Mindenütt
 8763     5,  II  |                    tenni, mint visszatérni a Rác utcai házba, s ott bevárni,
 8764     5,  II  |                   kínos éjszaka lesz.~Mint a tolvaj, oly vigyázva nyitogatta
 8765     5,  II  |                    vigyázva nyitogatta fel a szobájához vezető ajtókat.
 8766     5,  II  |                 szobájához vezető ajtókat. A ház többi lakói alusznak
 8767     5,  II  |                  gyújtott gyertyát. Ledűlt a pamlagra. Pedig a sötétben
 8768     5,  II  |                   Ledűlt a pamlagra. Pedig a sötétben még jobban rátalálnak
 8769     5,  II  |                   arc!~Tehát mégis van ott a jég alatt élet, csak napja
 8770     5,  II  |                 élet, csak napja hiányzik.~A házasság az örök tél rá
 8771     5,  II  |            jégországból nincsen menekülés. A nő hű.~És a vetélytárs is
 8772     5,  II  |             nincsen menekülés. A nő hű.~És a vetélytárs is hű barát,
 8773     5,  II  |                    kardját összetöri annak a fején, ki az imádott nő
 8774     5,  II  |              boldogtalan az is, ő is.~Mind a kettőjük boldogtalanságának
 8775     5,  II  |                  Mily hévvel magasztalá őt a feleség!~„Szolgálóleányból
 8776     5,  II  |                  Te voltál az úrnő, ő volt a szolga. A te vagyonoddal
 8777     5,  II  |                  az úrnő, ő volt a szolga. A te vagyonoddal tette magát
 8778     5,  II  |              Szerelme, boldogsága van neki a világ rejtett zugában, hol
 8779     5,  II  |               benne belül, mondaná-e ismét a nő: „Én viselném neve gyalázatát,
 8780     5,  II  |                   valaki felfedezné előtte a senki szigetének titkát!
 8781     5,  II  |                   meg, ki megadta neki azt a boldogságot, melytől én
 8782     5,  II  |                  Noémi!~Mit csinál most az a puszta, lakatlan szigeten,
 8783     5,  II  |               nagylelkűsége miatt? Egyedül a hangtalan téli kietlenben,
 8784     5,  II  |              szóljon hozzá; mint retteghet a sivár magányban rossz emberektől,
 8785     5,  II  |                   tudná!~Óh! ha tudná mind a két nő, mily átkozottul
 8786     5,  II  |                   Nem lehet megtudni, mert a kapott sebbel együtt eltűnt
 8787     5,  II  |                kapott sebbel együtt eltűnt a városból.~Valami azt súgja
 8788     5,  II  |                 egy helyben maradni. Amint a senki szigetét elhagyja,
 8789     5,  II  |             delelőre megállapodik, nem bír a vendéglőben várni, míg a
 8790     5,  II  |                   a vendéglőben várni, míg a lovakat etetik, elindul
 8791     5,  II  |                   hajóra, s körülhajókázza a világot. El együtt minden
 8792     5,  II  |              világrészbe!~De hát Timéa!~Ez a név a hajótörés rá nézve.~
 8793     5,  II  |                     De hát Timéa!~Ez a név a hajótörés rá nézve.~Az óceánban
 8794     5,  II  |                  tódul fel az egyenlítőtől a sarkvidékig, s a sarkvidéktől
 8795     5,  II  |              egyenlítőtől a sarkvidékig, s a sarkvidéktől jéghegyek úsznak
 8796     5,  II  |                    ilyen óceánt fogadni be a keblébe.~És álom nem jött
 8797     5,  II  |                hogy gyertyát fog gyújtani. A szívháborgásnak van egy
 8798     5,  II  |              csillapító szere. Hatályosabb a mákony, a gyűszűvirág kivonatainál:
 8799     5,  II  |               szere. Hatályosabb a mákony, a gyűszűvirág kivonatainál:
 8800     5,  II  |                  gyűszűvirág kivonatainál: a prózai elfoglaltság.~Akinek
 8801     5,  II  |                 dolga van, annak nem ér rá a szíve fájni.~Kereskedők
 8802     5,  II  |                áldott lábvíz, mely elvonja a vért a nemesebb részektől.~
 8803     5,  II  |                lábvíz, mely elvonja a vért a nemesebb részektől.~Timár
 8804     5,  II  |                  részektől.~Timár elővette a leveleket, mik asztalán
 8805     5,  II  |                 minden telepén megkeresvén a gazdáját, s úgy került megint
 8806     5,  II  |                 Kezd terméketlenül heverni a megtorlott pénztömeg. A
 8807     5,  II  |                    a megtorlott pénztömeg. A jótékonysági rovatok nem
 8808     5,  II  |        jótékonysági rovatok nem merítik ki a várakozáson fölüli túlnyereményt.~
 8809     5,  II  |                     sikerül. Minden, amire a nevét odaadja, arannyá válik.
 8810     5,  II  |                    nyomtatva.~És mindennek a roppant sikernek mi az alapja?~
 8811     5,  II  |                    Ali Csorbadzsi kincseit a sötét kabinban szétomlani?~
 8812     5,  II  |               szétomlani?~Csak ő maga – és a hold. Ez pedig jó cimbora.
 8813     5,  II  |                Látott az egyebet is.~Tehát a világrendnek az a hypomocliona,
 8814     5,  II  |                    Tehát a világrendnek az a hypomocliona, hogy az elkövetett
 8815     5,  II  |                  lenni, mert ez az igazság a nap alatt! És örömest látta
 8816     5,  II  |                    hihesse, hogy számadása a sorssal be van fejezve.
 8817     5,  II  |                    csak kegyetlen iróniája a sorsnak. El van ő azok alá
 8818     5,  II  |                   melynek célja Noémi – és a kis Dódi. Mikor az első
 8819     5,  II  |                  mi volt az rá nézve. Most a másodiknál még jobban érzi
 8820     5,  II  |           szabadulni; érzi azt ébren, amit a szigeten, mikor hagymázban
 8821     5,  II  |                    arannyal van megtöltve, a sír fejénél egy márvány,
 8822     5,  II  |                 mely nagy tetteit hirdeti; a márványon egy alabástrom
 8823     5,  II  |           Koldusasszony kisgyermekével jön a thymiánvirágot tépni a sírról:
 8824     5,  II  |                 jön a thymiánvirágot tépni a sírról: ez Noémi. Az élve
 8825     5,  II  |                    engem!”~Timár folytatta a levelezések áttekintését.~
 8826     5,  II  |            ügynökétől is. Kedvenc eszméje, a magyarhoni lisztipar, fényesen
 8827     5,  II  |                  jutott eszébe, hogy mikor a lépcsőn lejött, a postakihordó
 8828     5,  II  |                    mikor a lépcsőn lejött, a postakihordó egy levelet
 8829     5,  II  |                 elébbi kedvező tudósítást.~A levélben ez volt:~„Uram!~
 8830     5,  II  |          szorgalmasnak mutatta magát, hogy a legnagyobb bizalmat kellett
 8831     5,  II  |                kamatoztatni. S ez az ember a legnagyobb csaló és veszedelmes
 8832     5,  II  |                 imposztor, aki csak valaha a világon létezett. Amíg nálunk
 8833     5,  II  |           pénzküldeményeket elsikkasztott, a számlákat meghamisította,
 8834     5,  II  |                 által fel levén hatalmazva a prokuravezetéssel, úgyhogy
 8835     5,  II  |                  re.”~Timár kiejté kezéből a levelet.~Tízmillió reis!
 8836     5,  II  |               mintegy százezer forint.~Íme a Polycrates gyűrűje, amit
 8837     5,  II  |                   Polycrates gyűrűje, amit a tengerbe hajított.~Tovább
 8838     5,  II  |                    hajított.~Tovább olvasá a levelet:~„De ami a veszteségnél
 8839     5,  II  |                  olvasá a levelet:~„De ami a veszteségnél sokkal érzékenyebb,
 8840     5,  II  |                   ön által küldött lisztet a sokkal könnyebb louisianai
 8841     5,  II  |             liszttel hamisította meg, hogy a forgalmat ezáltal nagyobbítsa,
 8842     5,  II  |          yankeetrickkel évekre megrontotta a magyarországi lisztiparnak
 8843     5,  II  |                 magyarországi lisztiparnak a hitelét, úgyhogy nem tudom,
 8844     5,  II  |                  gondolá magában Timár. És a legérzékenyebb az üzletek
 8845     5,  II  |                tanácsosi rangját kapta.~Az a fényes épület omlott össze,
 8846     5,  II  |               Timár sietett tovább olvasni a levelet:~„A fiatal gonosztevőt
 8847     5,  II  |                 tovább olvasni a levelet:~„A fiatal gonosztevőt könnyelmű
 8848     5,  II  |                  útra. Idegenekre nézve ez a legveszélyesebb betegség
 8849     5,  II  |                   legveszélyesebb betegség a mi éghajlatunkban. Mi rögtön
 8850     5,  II  |            találtunk nála; annak egy része a kártyabarlangokban veszett
 8851     5,  II  |   kártyabarlangokban veszett el, más része a kreolnőkre lett elpazarolva;
 8852     5,  II  |                csomót el is rejtett belőle a gonosztevő, remélve, hogy
 8853     5,  II  |                   nem bírta tovább olvasni a levelet; ledobta az asztalára.
 8854     5,  II  |                    évig oda lenni láncolva a gályapadhoz, és azalatt
 8855     5,  II  |                 örök napot, és szidalmazni a háborgó örök tengert, és
 8856     5,  II  |                   örök tengert, és átkozni a kegyetlen örök emberiséget!
 8857     5,  II  |              Mihály úr ne legyen háborítva a senki szigetén tiltott örömei
 8858     5,  II  |               előtted. Mert látni fogod őt a földön és annak minden tengerein
 8859     5,  II  |           tengerein keresztül!~Nem volt az a szoba éjszakára fűtve: hideg
 8860     5,  II  |                 felé ő kinyújtja kezét.~Ez a kéz meg van átkozva!~Egyszer
 8861     5,  II  |                    mind boldoggá lesz: még a bűnösök is megjavulnak.~
 8862     5,  II  |                   megjavulnak.~És most jön a rettenetes cáfolat.~Átok
 8863     5,  II  |            szenvedés terem az ő öt ujjának a helyén!~Szerencsétlenné
 8864     5,  II  |                Szerencsétlenné lesz miatta a nő, akit imádott, és ennek
 8865     5,  II  |                    szenvedéseiben osztozik a barát, kitől őt elragadta
 8866     5,  II  |                    Szenved és nyomorult az a másik nő, kinek szerelmét
 8867     5,  II  |                most nem tud helyet találni a világon.~És ez az ember
 8868     5,  II  |                   maga is úgy érezte magát a szobában, mintha börtönben,
 8869     5,  II  |              asztalához, hogy végigolvassa a tudósítást. Az utóirat egy
 8870     5,  II  |            fegyencünk volt, három gályarab a múlt éjjel megszökött, egy
 8871     5,  II  |                  csónakot magukkal vittek. A hatóság üldözi őket. Tartok
 8872     5,  II  |                    őket. Tartok tőle, hogy a mi emberünk is közöttük
 8873     5,  II  |                  most reszketni kezdett; – a visszafordított láz ez!~
 8874     5,  II  |                   Mitől félt?~Egyedül volt a szobában, és félt, mint
 8875     5,  II  |             tőrbotját, könnyen jár-e benne a gyilok?~El innen!~Még éjszaka
 8876     5,  II  |                  éjfél után. Nem lehet itt a reggelt megvárni.~Hiszen
 8877     5,  II  |            megvárni.~Hiszen át lehet menni a szőnyi partra híd nélkül
 8878     5,  II  |               szőnyi partra híd nélkül is; a szigeten fölül egészen be
 8879     5,  II  |                fölül egészen be van fagyva a Duna. Csak egy olyan ember
 8880     5,  II  |                kell hozzá, aki nem fél úgy a sötét éjszakától és az ismeretlen
 8881     5,  II  |           ismeretlen jéghídtól, mint ettől a lobogó gyertyától s ettől
 8882     5,  II  |                  lobogó gyertyától s ettől a kísértő levéltől itten!~
 8883     5,  II  |                    kísértő levéltől itten!~A levelet a gyertya fölé tartja,
 8884     5,  II  |                  levéltől itten!~A levelet a gyertya fölé tartja, s elégeti.
 8885     5,  II  |                    elégeti. Azután elfújja a gyertyát.~Azok se rémítsék
 8886     5,  II  |              eldobott levéllel. Visszatér. A nagy sötétségben a hamvadó
 8887     5,  II  |              Visszatér. A nagy sötétségben a hamvadó levélpapíron fénylő
 8888     5,  II  |                  bolygással. Megvárja, míg a legutolsó is eltűnik, s
 8889     5,  II  |                   folyosóján végigmegy, az a névtelen rém jár előtte,
 8890     5,  II  |                 feje elé tartja, jobbjában a kivont tőrt szorítja. –
 8891     5,  II  |                   alatt csikorog az, amint a Dunapart felé siet, végig
 8892     5,  II  |                  Dunapart felé siet, végig a Rác utcán, ki a malomrév
 8893     5,  II  |                siet, végig a Rác utcán, ki a malomrév felé.~
 8894     5,  III |                                       III. A JÉG~A Duna be volt fagyva
 8895     5,  III |                                 III. A JÉG~A Duna be volt fagyva egész
 8896     5,  III |                 fel kellett messze kerülni a sziget orrán felül, mert
 8897     5,  III |                   nyáron aranyat mosnak, s a felturkált zátonyokon rendesen
 8898     5,  III |              zátonyokon rendesen megtorlik a jég, s a torlaszokon nehéz
 8899     5,  III |                rendesen megtorlik a jég, s a torlaszokon nehéz áthatolni.~
 8900     5,  III |                átkelési tervét, hogy amint a Monostort megpillantja,
 8901     5,  III |              Monostort megpillantja, annak a tetején meglátszik az ő
 8902     5,  III |              Csakhogy jött valaki, aki ezt a számítását megrontotta:
 8903     5,  III |            számítását megrontotta: az volt a köd. Ő csillagos éjre számított,
 8904     5,  III |           csillagos éjre számított, s mire a Dunához ért, köd ereszkedett
 8905     5,  III |                 átlátszó párázat, de amint a jégen elindult utat keresni,
 8906     5,  III |                   megtalálni; de már azzal a józan ésszel ő végleg leszámolt,
 8907     5,  III |                dolga többé: át akart jutni a túlsó partra.~Az éj különben
 8908     5,  III |                    különben is sötét volt; a Duna pedig a szigeten fölül
 8909     5,  III |                   sötét volt; a Duna pedig a szigeten fölül legszélesebb,
 8910     5,  III |                  fölül legszélesebb, s ott a jég legkevésbé járni való.
 8911     5,  III |             szeszélyes hegylánc alakot ölt a jég, öles táblákban meredezve
 8912     5,  III |                    táblákban meredezve fel a hátahoporjás alapból.~Amint
 8913     5,  III |         hátahoporjás alapból.~Amint ezeket a torlaszokat kerülgette Timár,
 8914     5,  III |                    vette észre magát, hogy a ködben eltévedt. Már több
 8915     5,  III |              háromnegyedet üt háromra; rég a túlsó parton kellene lennie:
 8916     5,  III |                   nemhogy közeledett volna a túlparti faluhoz, sőt eltávozott
 8917     5,  III |                 hogy ő most ahelyett, hogy a Dunán keresztbe haladna,
 8918     5,  III |                 félirányt fog változtatni. A Duna kétezer lépésnél sehol
 8919     5,  III |                 egy irányba megy.~Csakhogy a sötétben és a ködben az
 8920     5,  III |                     Csakhogy a sötétben és a ködben az ember éppen azt
 8921     5,  III |                   csinál, visszakerül arra a helyre, amelyen már egyszer
 8922     5,  III |                  egyszer-egyszer eltalálja a jó irányt, s csak még pár
 8923     5,  III |                 irányban, s újra beletéved a megboszorkányozott jéglabyrinthba.~
 8924     5,  III |                    órája, hogy folytonosan a Duna fölött jár. Érzi, hogy
 8925     5,  III |                   szoktak harangozni. Vagy a városról, vagy a faluból
 8926     5,  III |          harangozni. Vagy a városról, vagy a faluból kell, hogy harangszót
 8927     5,  III |                 halljon.~Szép irónia az is a sorstól, hogy az istenes
 8928     5,  III |                  szól az igazhivőknek, még a pogány és eretnek számára
 8929     5,  III |                    számára is kívánatos, s a szökevény, az istenkerülő
 8930     5,  III |                   meghallotta, amire várt. A komáromi harangok voltak
 8931     5,  III |             komáromi harangok voltak azok.~A harangszó egészen a háta
 8932     5,  III |                  azok.~A harangszó egészen a háta mögül jött.~Eszerint
 8933     5,  III |                  háta mögül jött.~Eszerint a leghelyesebb kiszámítás,
 8934     5,  III |                  akkor szemközt kell lenni a szőnyi partnak.~Hanem a
 8935     5,  III |                    a szőnyi partnak.~Hanem a harangok ezúttal megtréfálták.
 8936     5,  III |          megtréfálták. Még beljebb küldték a Duna hosszában. Beletévedt
 8937     5,  III |                  nem hallott egyebet, mint a varjakét, mik látatlanul
 8938     5,  III |             megvirrad, akkor csak megtudja a napról, hogy merre van kelet.
 8939     5,  III |            tájékozza magát, hogy merre van a Duna folyása.~Ha valahol
 8940     5,  III |                 valahol léket talált volna a jégen, akkor a víz folyásáról
 8941     5,  III |                talált volna a jégen, akkor a víz folyásáról is megtudhatta
 8942     5,  III |                    volna, merre menjen; de a jégkéreg szilárd volt mindenütt,
 8943     5,  III |                  világos kezdett lenni, de a sűrű ködön át napot nem
 8944     5,  III |                  Menni pedig kellett, mert a pihenés a jégen veszedelmes.
 8945     5,  III |                    kellett, mert a pihenés a jégen veszedelmes. Kilenc
 8946     5,  III |                pillanatra ritkulni kezdett a köd; a nap fénytányérja
 8947     5,  III |                    ritkulni kezdett a köd; a nap fénytányérja láthatóvá
 8948     5,  III |                fénytelen arc az égen, mint a nap árnyéka. A lég mintha
 8949     5,  III |                  égen, mint a nap árnyéka. A lég mintha számtalan ragyogó
 8950     5,  III |                   tájékozhatja magát.~Ámde a nap magasan áll már, nem
 8951     5,  III |               magasan áll már, nem mutatja a keletet. Hanem mutat valami
 8952     5,  III |                   valami mást.~Amint Timár a szikrázó köd félhomályában
 8953     5,  III |               tetszett neki, mintha jobbra a távolban egy háztető körrajzait
 8954     5,  III |                körrajzait engedné láttatni a félig átlátszó köd.~Ahol
 8955     5,  III |                  van. Elindult arra.~Hanem a derű csak pillanatokig tartott;
 8956     5,  III |                  sűrű ködgomoly szállt alá a jégre, s Timár újra vak
 8957     5,  III |             vigyázott, hogy el ne tévessze a kitűzött irányt. Haladt
 8958     5,  III |                    ki az irányt; nemsokára a sűrű ködfátyolon keresztül
 8959     5,  III |            keresztül újra megjelent előtte a háztető. Alig volt már tőle
 8960     5,  III |           lépésnyire. Végre megtalálta hát a házat.~Mikor aztán tíz lépésnyire
 8961     5,  III |                  látta, hogy az egy malom.~A jégtorlasz valahonnan elszakította
 8962     5,  III |                menedékéből, vagy ott lepte a láncon a késlekedőt, s aztán
 8963     5,  III |                    vagy ott lepte a láncon a késlekedőt, s aztán lehozta
 8964     5,  III |               aztán lehozta magával idáig. A hajóoldal olyan szépen el
 8965     5,  III |                  szépen el volt fűrészelve a jég éles lapjai által, mintha
 8966     5,  III |            ácsremekben vágták volna ketté, a kerekek forgáccsá törve,
 8967     5,  III |                 kerekek forgáccsá törve, s a malomház odaékelve egy jégsánc
 8968     5,  III |                   Timár megriadva állt meg a malom előtt. Feje kábult
 8969     5,  III |                Feje kábult volt már, ahogy a kísértetlátóknál szokott
 8970     5,  III |            kísértetlátóknál szokott lenni.~A perigradai örvénybe elsüllyesztett
 8971     5,  III |                egyszerre eszébe.~Nem annak a malomnak a kísértete ez,
 8972     5,  III |               eszébe.~Nem annak a malomnak a kísértete ez, mely őt futása
 8973     5,  III |                 induló ház, egy malomroncs a jég közepén?~Timárt valami
 8974     5,  III |                 vette, hogy menjen be ebbe a malomba. Az ajtaján fel
 8975     5,  III |                  ajtaján fel volt pattanva a zár, bizonyosan a jégtorlat
 8976     5,  III |                 pattanva a zár, bizonyosan a jégtorlat rázkódásától,
 8977     5,  III |         tárva-nyitva állt. Belépett rajta. A malomgép olyan épen állt
 8978     5,  III |                  molnárkísértet, s felönti a garatra a gabonát.~A malom
 8979     5,  III |        molnárkísértet, s felönti a garatra a gabonát.~A malom tetejét,
 8980     5,  III |               felönti a garatra a gabonát.~A malom tetejét, gerendát,
 8981     5,  III |                    kis párkányát teleülték a varjak, egy-egy tovalebbent
 8982     5,  III |                varjak, egy-egy tovalebbent a közeledő alak láttára, s
 8983     5,  III |                  láttára, s rögtön más ült a helyébe. A többi tudomást
 8984     5,  III |                  rögtön más ült a helyébe. A többi tudomást sem vett
 8985     5,  III |            folyásán keresztül jár folyvást a jégen, fáradságát szaporították
 8986     5,  III |                  üres, idegei felzaklatva, a kemény hideg zsibbasztja
 8987     5,  III |                    tagjait.~Fáradtan ül le a malomban egy gerendára.~
 8988     5,  III |                   leül, azonnal lezáródnak a szemei.~És amint szemeit
 8989     5,  III |                   szemeit lezárja, ott áll a Szent Borbála hajóorrán,
 8990     5,  III |                 Borbála hajóorrán, kezében a csáklyával; mellette áll
 8991     5,  III |                   csáklyával; mellette áll a fehér arcú leány. „El innen!”
 8992     5,  III |                     El innen!” kiált neki; a hajó a zuhatagba rohan alá,
 8993     5,  III |                 innen!” kiált neki; a hajó a zuhatagba rohan alá, a habtorlat
 8994     5,  III |                hajó a zuhatagba rohan alá, a habtorlat jön szemközt, „
 8995     5,  III |                habtorlat jön szemközt, „be a kabinba!” De a leány nem
 8996     5,  III |               szemközt, „be a kabinba!” De a leány nem mozdul. Most alárohan
 8997     5,  III |                  nem mozdul. Most alárohan a hajó mindenestől.~Timár
 8998     5,  III |                 mindenestől.~Timár leesett a földre, arra ébredt föl.~
 8999     5,  III |                 Csak most kezdett eszmélni a veszedelemre, melyben forog.~
 9000     5,  III |                  fog fagyni.~Kétségtelenül a legkényelmesebb neme az