Part,  Chapter

10501     5,  X   |               kálvinista Zsuzsánna helyett a régi görög Timéát ünnepli
10502     5,  X   |              vélekedett, hogy ezúttal erre a meghívásra el kell menni.~
10503     5,  X   |                    menni.~Este úgy intézte a dolgot, hogy ne legyen a
10504     5,  X   |                   a dolgot, hogy ne legyen a legelső vendégek között,
10505     5,  X   |              előszobában az inasnak átadta a kardját és köpenyét, azt
10506     5,  X   |               sincs.~Az őrnagy megdöbbent. A többi meghívott vendégek
10507     5,  X   |                  hogy mikor az előszobából a terembe belépett, a csillárokat
10508     5,  X   |            előszobából a terembe belépett, a csillárokat mind meggyújtva
10509     5,  X   |                    nagy társaságot várnak.~A szemközt jövő komorna utasítá,
10510     5,  X   |                   hányadán van Kacsuka úr. A névestélyen nemhogy vendégek
10511     5,  X   |                  vendégek volnának, de még a háziak is itthagyták az
10512     5,  X   |      elfogadó-szobájában várt reá. S ehhez a vidám estélyhez, ehhez a
10513     5,  X   |                   a vidám estélyhez, ehhez a körülvevő pompához Timéa
10514     5,  X   |                  arca ismét nem felelt meg a gyászruhának. Timéa arcán
10515     5,  X   |                  csupán önre vártak.~Azzal a bámuló férfi karjába akasztva
10516     5,  X   |                   mentül jobban megértette a rejtélyt, szemeit annál
10517     5,  X   |               szemeit annál jobban ellepte a könny.~Kilenc teríték előtt
10518     5,  X   |                könny.~Kilenc teríték előtt a pompásan feldíszített asztalon
10519     5,  X   |                   üvegharanggal letakarva; a legutolsó még friss, ma
10520     5,  X   |                 friss, ma szakított virág, a többiek aszú, halavány,
10521     5,  X   |                együtt lesznek, akiket erre a napra meghívtam.~Az őrnagy
10522     5,  X   |               szótlan boldogsággal szorítá a szép kezet ajkaihoz. Aztán
10523     5,  X   |                   is engedett volna. De az a gyászfőkötő olyan nagy akadály.
10524     5,  X   |               észre.~– Akarja ön, hogy ezt a gyászfőkötőt felcseréljem
10525     5,  X   |               felcseréljem mással?~– Attól a naptól kezdjek el élni.~–
10526     5,  X   |                 kell tanulnom, hogyan kell a boldogságot reményleni.
10527     5,  X   |                       No, és most vége van a vendégségnek – súgá Timéa. –
10528     5,  X   |                 Ugye, meg van ön elégedve? A többi vendégek már aludni
10529     5,  X   |                    odaszorítá ajkaihoz azt a rózsát, azt az egy szót,
10530     5,  X   |                 visszatekintett az utcáról a Levetinczy-ház ablakaira,
10531     5,  X   |                   Timéa tanulta lassan azt a nagy tudományt, hozzászokni
10532     5,  X   |                nagy tudományt, hozzászokni a boldogság reményéhez.~Jó
10533     5,  X   |                Kacsuka úr mindennapos volt a háznál; de biz az őrnagy
10534     5,  X   |                őrnagy nemigen tartotta meg a rendeletet az először egy
10535     5,  X   |                 perc számtani haladásáról.~A menyegző napja augusztus
10536     5,  X   |          gavallérhoz, aki még nem tette le a rigorosumot.~Áldás legyen
10537     5,  X   |                  rigorosumot.~Áldás legyen a frigyükön!~Timéa föltette
10538     5,  X   |                munkája volt. Igyekezett is a kötelékeket majd szorítani,
10539     5,  X   |                    jártál vele, mint ha az a másik vett volna el, akinek
10540     5,  X   |                  kontóra hordatja az ételt a vendégfogadóból. Énelőttem
10541     5,  X   |                   különb Fabula uram, mint a másik. Mikor ő azt a szép
10542     5,  X   |                  mint a másik. Mikor ő azt a szép hosszú bajuszát kipödri,
10543     5,  X   |              felölti! Ugye, hát pödörje ki a bajuszát a major, ha tudja!
10544     5,  X   |                  hát pödörje ki a bajuszát a major, ha tudja! Ugye, de
10545     5,  X   |                  észrevenni, hogy húzza át a haját egyik oldalról a másikra,
10546     5,  X   |                  át a haját egyik oldalról a másikra, hogy azt a terjedő
10547     5,  X   |               oldalról a másikra, hogy azt a terjedő holdvilágot ott
10548     5,  X   |                    terjedő holdvilágot ott a feje tetején eltakargassa
10549     5,  X   |          tiszteletben részesül Fabula uram a városban! Minden ember köszön
10550     5,  X   |                ember köszön neki az utcán. A papok is megsüvegelik. Vicecurator!
10551     5,  X   |            Vicecurator! Levetinczy úr volt a főcurator. Úgy állt a rangjuk,
10552     5,  X   |                 volt a főcurator. Úgy állt a rangjuk, mint a főispán
10553     5,  X   |                   Úgy állt a rangjuk, mint a főispán meg a vicispán egymás
10554     5,  X   |                rangjuk, mint a főispán meg a vicispán egymás mellett.
10555     5,  X   |                mellett. Levetinczy úr volt a „Nádasdy”, Fabula úr volt
10556     5,  X   |                   Nádasdy”, Fabula úr volt a „Kürthy”. Igaz, hogy nem
10557     5,  X   |                   hatvan személy”, és csak a kisujját mozdítsa, hát megválasztják „
10558     5,  X   |                  lenni! „Nagyasszony” lesz a neved, mint az enyim.~Hatvan
10559     5,  X   |                voltak Komáromban: az egyik a külső tanács tagja, a másik
10560     5,  X   |                egyik a külső tanács tagja, a másik a város minden ökreinek
10561     5,  X   |                külső tanács tagja, a másik a város minden ökreinek és
10562     5,  X   |            dédelgettetni. Mióta Kacsuka úr a házhoz járt, annyira tudta
10563     5,  X   |                  annyira tudta erőszakolni a természetét, hogy még az
10564     5,  X   |             Athalie maga készítette el azt a számára. A cselédekhez is
10565     5,  X   |               készítette el azt a számára. A cselédekhez is igen jó volt,
10566     5,  X   |                   is traktálta teával, ami a férficselédeknél, inasnál,
10567     5,  X   |               inasnál, kocsisnál, kapusnál a puncs kategóriájáig erősödött.
10568     5,  X   |                   kategóriájáig erősödött. A cselédek (Zófi asszony legelöl)
10569     5,  X   |               asszony legelöl) nem győzték a kisasszony jóvoltát magasztalni.~
10570     5,  X   |            magasztalni.~Zófi asszony ennek a nagy nyájasságnak is kitalálta
10571     5,  X   |                 keresni szokta az okát, ha a háziak kedveznek neki, s
10572     5,  X   |                  vele, mert ő maga nem ért a gazdasághoz; egy rántást
10573     5,  X   |               őrnagy irányában pedig egész a cselédi szolgálatkészségig
10574     5,  X   |                    be Timéához, részt vett a társalgásban, s ha elhagyta
10575     5,  X   |                társalgásban, s ha elhagyta a szobát, vidám dúdolása hangzott
10576     5,  X   |                    vidám dúdolása hangzott a mellékszobákban.~Azt a szolgálós
10577     5,  X   |            hangzott a mellékszobákban.~Azt a szolgálós modort, amit affektált,
10578     5,  X   |                hangszer, amin még játszik, a „Hackbrett”, tudniillik
10579     5,  X   |              cimbalomnak hínak, hanem amin a kolbásztölteléket aprítják.
10580     5,  X   |        kolbásztölteléket aprítják. Athalie a nagy átváltozás óta csak
10581     5,  X   |                  az adósságokat nem szokta a sors elengedni.~Vajon? Te
10582     5,  X   |                arra, hogy mielőtt te ehhez a házhoz jöttél, ez a másik
10583     5,  X   |                  ehhez a házhoz jöttél, ez a másik leány úrnő volt ebben
10584     5,  X   |                másik leány úrnő volt ebben a házban: gazdag volt, ragyogott,
10585     5,  X   |                 menyasszony volt, szeretve a férfitől és irigyelve a
10586     5,  X   |                    a férfitől és irigyelve a nőktől? És attól a perctől
10587     5,  X   |               irigyelve a nőktől? És attól a perctől kezdve, amikor téged
10588     5,  X   |               perctől kezdve, amikor téged a víz kidobott ide a partra,
10589     5,  X   |                   téged a víz kidobott ide a partra, elkezdődött teveled
10590     5,  X   |           elhagyatott, kicsúfoltatott?~Nem a te bűnöd, hogy így történt,
10591     5,  X   |               történt; magaddal hoztad ezt a balsorsot. Ott ül a fehér
10592     5,  X   |                    ezt a balsorsot. Ott ül a fehér arcodon, egymást csókoló
10593     5,  X   |                 gyűlölnek; – de bírod mind a kettőt…~S te mersz egy födél
10594     5,  X   |                    Athalie-val! „Ez alatt” a födél alatt!~Nem borzad
10595     5,  X   |                   minden ideged, mikor ezt a leányt szemedbe mosolyogni
10596     5,  X   |                     mikor ez lehajol, hogy a kezedet megcsókolja? Mikor
10597     5,  X   |                 kezedet megcsókolja? Mikor a cipőszalagot összefonja
10598     5,  X   |                    nem jut-e eszedbe, hogy a pohár fenekére tekints?~
10599     5,  X   |              százezer forintot tart készen a számára. Ezt Athalie-nak
10600     5,  X   |                   Ő szólt így, mikor Timár a nászhozománnyal megkínálta: „
10601     5,  X   |                 Nekem ez az ember sem ezen a világon, sem a másvilágon
10602     5,  X   |                    sem ezen a világon, sem a másvilágon nem kell többé!”
10603     5,  X   |                  Timéa nem tudja azt, hogy a férfit, akit gyűlöl a nő,
10604     5,  X   |                 hogy a férfit, akit gyűlöl a nő, még kevésbé engedi oda
10605     5,  X   |                mint azt, akit szeret. Hogy a nő gyűlölete csak a méreggé
10606     5,  X   |                   Hogy a nő gyűlölete csak a méreggé vált szerelem; de
10607     5,  X   |          megmondani.~Csak egy nap volt még a nyári Zsuzsánna-nap előtt.
10608     5,  X   |                  apródonkint hagyogatta el a gyászt; mintha rosszul esnék
10609     5,  X   |           hozzászoktatni az örömhöz. Elébb a fekete öltönyhöz fehér csipkefodrokat
10610     5,  X   |                magának; azután felváltotta a feketét a hamuszín, a szőrkelmét
10611     5,  X   |               azután felváltotta a feketét a hamuszín, a szőrkelmét a
10612     5,  X   |          felváltotta a feketét a hamuszín, a szőrkelmét a fényes selyem;
10613     5,  X   |                   a hamuszín, a szőrkelmét a fényes selyem; utóbb a szürke
10614     5,  X   |          szőrkelmét a fényes selyem; utóbb a szürke színbe fehér kockák
10615     5,  X   |                 végre nem maradt más, csak a fekete csipkefőkötő, mely
10616     5,  X   |               tárába kell vándorolni majd. A szép új főkötő, drága valenciennes
10617     5,  X   |                várja meg az őrnagyot. Hisz a fehér csipkefőkötő az ifjú
10618     5,  X   |                ifjú özvegyre nézve az, ami a hajadonnak a menyasszonykoszorú.~
10619     5,  X   |                 nézve az, ami a hajadonnak a menyasszonykoszorú.~Az őrnagy
10620     5,  X   |               magára e napon. Oka volt rá. A Bécsből megrendelt fehér
10621     5,  X   |                 érkezett meg. Ez évben már a második névnapi bokréta.
10622     5,  X   |                    neki üdvözölnie Timéát.~A névnapot megelőző napon
10623     5,  X   |         halmoztatnak azok fel az asztalon.~A levelek közt sok gyermekírás
10624     5,  X   |      százhuszonnégy keresztfia, leánya van a városban és a vidéken. Azoknak
10625     5,  X   |                   leánya van a városban és a vidéken. Azoknak a primitív
10626     5,  X   |             városban és a vidéken. Azoknak a primitív gratulációi ezek.
10627     5,  X   |                    Máskor mulatta is magát a naiv köszöntőkön, gyönyörködött
10628     5,  X   |                  leveleknek kezébe véve. – A pecsétjére címer helyett
10629     5,  X   |                    színű tintával van írva a címzet – szól Timéa. – Tedd
10630     5,  X   |                címzet – szól Timéa. – Tedd a többi közé, majd holnap
10631     5,  X   |                   súgta Timéának, hogy azt a levelet jó lenne még ma
10632     5,  X   |                    lenne még ma elolvasni!~A kis Dódi levele volt az.~
10633     5,  X   |                  levele volt az.~Odadobták a többi közé.~De ím az őrnagy
10634     5,  X   |               őrnagy érkezik, s azzal mind a százhuszonnégy keresztgyermek
10635     5,  X   |            felejtve van. Timéa eléje siet.~A boldog vőlegény ezelőtt
10636     5,  X   |               kilenc évvel tán éppen ebben a szobában nyújtott át egy
10637     5,  X   |                 most.~S tán éppen ott állt a nagy oszlopos tükör, amelyben
10638     5,  X   |                magát, hogy jól áll-e rajta a menyasszonyöltöny, ahol
10639     5,  X   |        menyasszonyöltöny, ahol most.~Timéa a szép fehér rózsabokrétát
10640     5,  X   |                  őrnagytól, beilleszti azt a pompás sèvres-i porcelánvázába,
10641     5,  X   |               enyim, és mégis az öné lesz.~A kedves talány előkerült
10642     5,  X   |                    kedves talány előkerült a rejtő dobozból: az új főkötő
10643     5,  X   |               szólt az őrnagy, kezébe véve a főkötőt.~– Akarja ön, hogy
10644     5,  X   |                    őrnagy ajkán megfagyott a szó. – Athalie-ra nézett.~
10645     5,  X   |                   gyermeteg jókedvvel állt a tükör elé, s levette fejéről
10646     5,  X   |               tükör elé, s levette fejéről a gyászfőkötőt; aztán megint
10647     5,  X   |               elkomorodott, ajkához emelte a gyászcsipkéket, s csendesen
10648     5,  X   |                    mindig kezében tartotta a fehér főkötőt.~– Nos, adja
10649     5,  X   |                gyanútalanul ejtette ki ezt a szót; de az őrnagy megdöbbent
10650     5,  X   |                    őrnagy megdöbbent attól a halaványságtól, ami e szónál
10651     5,  X   |                 magas kontyára felillessze a fehér főkötőt.~Azt meg kellett
10652     5,  X   |               hirtelen félrekapva.~Ugyanaz a szó… Ugyanazon ember előtt…~
10653     5,  X   |                   de Kacsuka látta jól azt a villámot, mely e szónál
10654     5,  X   |                Athalie arcát beviláglotta.~A pokoli düh vulkánkitörése,
10655     5,  X   |                  elkeseredés vésztűzfénye, a szégyen felhőpirulása volt
10656     5,  X   |                  Timéa, amint kimondta ezt a szót, már megbánta azt;
10657     5,  X   |                   haragszol rám?~Már abban a percben Athalie ismét alázatos
10658     5,  X   |                 nehestelj rám. Nem akartam a kisz fejeckéd megsúrni.
10659     5,  X   |                     Óh! be sép vagy ezzsel a főkötővel. Mint egy tündér!~
10660     5,  X   |                tündér!~És csókola Timéának a vállait.~Az őrnagy idegein
10661     5,  XI  |                                XI. ATHALJA~A névnap előestéje egyszersmind
10662     5,  XI  |              névnap előestéje egyszersmind a menyegző előestéje is volt.
10663     5,  XI  |            előestéje is volt. Izgalmas éj.~A vőlegény és a menyasszony
10664     5,  XI  |                 Izgalmas éj.~A vőlegény és a menyasszony a legbenső szobában
10665     5,  XI  |                  vőlegény és a menyasszony a legbenső szobában ülnek
10666     5,  XI  |                   egymásnak!~Ki tudja, mi?~A virágok beszédét csak a
10667     5,  XI  |                    A virágok beszédét csak a virágok értik, a szférák
10668     5,  XI  |             beszédét csak a virágok értik, a szférák beszédét csak a
10669     5,  XI  |                    a szférák beszédét csak a csillagok, az egyik Memnon-szobor
10670     5,  XI  |                Memnon-szobor beszédét csak a társzobor, a valkűrök beszédét
10671     5,  XI  |                 beszédét csak a társzobor, a valkűrök beszédét csak az
10672     5,  XI  |               beszédét csak az üdvözültek, a hold beszédét csak az álomjárók –
10673     5,  XI  |             beszédét csak az álomjárók – s a szerelem beszédét csak a
10674     5,  XI  |                   a szerelem beszédét csak a szerelmesek. S aki hallott,
10675     5,  XI  |                profanálni; – megőrzi, mint a gyónás titkát. – Nincsenek
10676     5,  XI  |                azok titkok örökkön-örökké.~A ház túlsó részében pedig
10677     5,  XI  |                pedig zajos társaság mulat. A házi cselédek.~Nagy munkanap
10678     5,  XI  |            cselédek.~Nagy munkanap volt ez a mai! Konyhai előkészület
10679     5,  XI  |                   mai! Konyhai előkészület a holnapi nagy ünnepélyhez.
10680     5,  XI  |                hadjárat.~Zófi asszony volt a vezér. Nem engedett sem
10681     5,  XI  |            szakácsot, sem cukrászt hívatni a házhoz; ő jobban érti azt
10682     5,  XI  |                  házhoz; ő jobban érti azt a tudományt valamennyinél.
10683     5,  XI  |                 anyjától örökölte ő is ezt a tudományt, aki nélkül nem
10684     5,  XI  |                nélkül nem történhetett meg a környékben lakodalom, úri
10685     5,  XI  |                   lakodalom, úri mulatság.~A konyha mellékszobái, a pincék,
10686     5,  XI  |                     A konyha mellékszobái, a pincék, az éléskamrák mind
10687     5,  XI  |             felhalmozva, mint ágyútelepek, a tátongó üregű dorongos fánkok,
10688     5,  XI  |          pástétomok bástyái közelében. Míg a jégveremmel ellátott pincébe
10689     5,  XI  |                   szalonnával kizsinórozva a mellényük.~A sürgős munka
10690     5,  XI  |                  kizsinórozva a mellényük.~A sürgős munka késő tizenegy
10691     5,  XI  |      nagylelkűséget gyakorolni; összehívja a cselédszobába az egész jól
10692     5,  XI  |                    megvendégeli őket azzal a sok drágasággal, ami így
10693     5,  XI  |                     más meg odapörkölődött a rézmintához, nem lehetett
10694     5,  XI  |                  mind drága gyönyörűség az a cselédnépnek, azért ha az
10695     5,  XI  |            asztalra fel nem adható is, még a papirost is elviszik megnyalni,
10696     5,  XI  |                  elviszik megnyalni, amire a sütemények önnyomatú képmása
10697     5,  XI  |                 miután veszett bor is akad a lakomához. Valami pépfélét
10698     5,  XI  |                   kellett kifőzni: most az a vörös bor is elpocsékolni
10699     5,  XI  |                  leveseskanállal habzsolja a vaníliás cukorlevet, s a
10700     5,  XI  |                   a vaníliás cukorlevet, s a kocsis kenyérrel mártogatja
10701     5,  XI  |                kocsis kenyérrel mártogatja a csokoládéhabot. Hiszen lakodalom
10702     5,  XI  |                 hol van?~Sem itt, sem ott.~A suttogó szeretők azt hiszik,
10703     5,  XI  |                    asszonyi gyönyörűséggel a konyhán. A konyhán pedig
10704     5,  XI  |                  gyönyörűséggel a konyhán. A konyhán pedig azt hiszik,
10705     5,  XI  |                 pedig azt hiszik, tán ő is a szerető pár mellett van,
10706     5,  XI  |                  mellett van, s élvezi azt a gyönyört, hogy harmadik
10707     5,  XI  |                  tudja senki, hogy van-e ő a világon?~Pedig jó volna,
10708     5,  XI  |                  egy percre félbeszakítaná a beszédet mindenki itt és
10709     5,  XI  |                  Athalie egyedül van abban a teremben, amelyben legelőször
10710     5,  XI  |          legelőször megpillantotta Timéát. A hajdani bútorzat rég újnak
10711     5,  XI  |              hímzett tabourette maradt meg a régiek közül emlékül; Athalie
10712     5,  XI  |              Athalie azon ült akkor, mikor a fehér arcú leány Timár kíséretében
10713     5,  XI  |         kíséretében e szobába lépett. Ezen a széken ülve festette őt
10714     5,  XI  |                    őt le Kacsuka úr, mikor a kezében hordott pasztellel
10715     5,  XI  |               olyan nagy tévvonást rántott a regálpapíron, Timéára elbámulva.~
10716     5,  XI  |            elbámulva.~Athalie most is ezen a széken ül.~Az arckép régen
10717     5,  XI  |                 széken ül.~Az arckép régen a lomtárba vándorolt már,
10718     5,  XI  |                    is ott látja maga előtt a fiatal hadnagyot, hízelgő
10719     5,  XI  |                   nézzen rá olyan büszkén…~A teremben sötét van; senki
10720     5,  XI  |                    gyújtott gyertyát; csak a holdvilág süt be az ablakon,
10721     5,  XI  |                  is nemsokára el fog tűnni a Szent András komor födélorma
10722     5,  XI  |              födélorma mögött.~Athalie itt a sötétben végigálmodja azt
10723     5,  XI  |                  sötétben végigálmodja azt a rettenetes álmot, aminek
10724     5,  XI  |                   büszkeség lakik idebenn. A legszebb hölgyet királynénak
10725     5,  XI  |              hölgyet királynénak csúfolják a hízelgők, s elhitetik vele,
10726     5,  XI  |                  Akkor egy gyermek vetődik a házhoz. Egy ágrólszakadt,
10727     5,  XI  |                   tárgy.~S két év múlva ez a lidérc, ez a fehér árnyék,
10728     5,  XI  |                   év múlva ez a lidérc, ez a fehér árnyék, ez a hüllő!
10729     5,  XI  |              lidérc, ez a fehér árnyék, ez a hüllő! úrnője lesz e háznak!
10730     5,  XI  |              háznak! és elfoglalja magának a szíveket; csinál igéző fehér
10731     5,  XI  |           ellenséget, milliomost, s csinál a menyasszony vőlegényéből
10732     5,  XI  |           ájultából felocsúdó menyasszony, a földön fekve. Senki sem
10733     5,  XI  |                   mellette.~S ha vége volt a fénynek, az imádtatásnak,
10734     5,  XI  |                vissza, kétszer végig-végig a félelmetes sötét utcán!~
10735     5,  XI  |          félelmetes sötét utcán!~Hogy várt a férfira másnap hasztalanul!
10736     5,  XI  |                    óraütéseket, mik közben a kótyavetyélés dobpergése
10737     5,  XI  |                    ő nem jött el!~És aztán a hosszú évei a kínos tettetésnek,
10738     5,  XI  |                     És aztán a hosszú évei a kínos tettetésnek, az eltitkolt
10739     5,  XI  |       megaláztatásnak!~Egyetlen ember volt a világon, aki őt megértette;
10740     5,  XI  |                   értékére becsülni tudta: a boldogság egyedüli akadálya,
10741     5,  XI  |               boldogság egyedüli akadálya, a minden szerencsétlenséget
10742     5,  XI  |                kövének feltalálója, elmegy a jég alá, egy ostoba félrelépéssel!
10743     5,  XI  |             félrelépéssel! És most hazajön a boldogság ez alá a tető
10744     5,  XI  |                 hazajön a boldogság ez alá a tető alá, s nem marad itt
10745     5,  XI  |                    Ez az utolsó csepp volt a mostani megalázó szó:~„Ah,
10746     5,  XI  |                  Athalie tagjai reszketnek a láztól! Mit csinálnak most
10747     5,  XI  |                   Mit csinálnak most ennél a háznál?~A holnapi menyegzőre
10748     5,  XI  |             csinálnak most ennél a háznál?~A holnapi menyegzőre készülnek.~
10749     5,  XI  |              holnapi menyegzőre készülnek.~A budoárban a jegyesek suttognak,
10750     5,  XI  |          menyegzőre készülnek.~A budoárban a jegyesek suttognak, a konyhából
10751     5,  XI  |            budoárban a jegyesek suttognak, a konyhából a viháncoló cselédhad
10752     5,  XI  |            jegyesek suttognak, a konyhából a viháncoló cselédhad rikoltozása
10753     5,  XI  |                  De Athalie nem hallja azt a víg rikongatást; Athalie
10754     5,  XI  |              rikongatást; Athalie csak azt a suttogást hallja…~És neki
10755     5,  XI  |                 valami dolga erre az éjre…~A szoba sötét; hanem a holdvilág
10756     5,  XI  |                 éjre…~A szoba sötét; hanem a holdvilág besüt.~A holdvilág
10757     5,  XI  |                   hanem a holdvilág besüt.~A holdvilág elég fényes arra,
10758     5,  XI  |                 lenne az, ha holnap, mikor a legnagyobb áldomásra emelik
10759     5,  XI  |                legnagyobb áldomásra emelik a poharakat, a vidám lakmározó
10760     5,  XI  |              áldomásra emelik a poharakat, a vidám lakmározó sereg ajkán
10761     5,  XI  |                   látná szomszédjai arcát; a vendégek segélyt ordítva
10762     5,  XI  |                 maga megveszne nevettében; a szép menyasszony arca hogy
10763     5,  XI  |                   válna igazi márvánnyá, s a büszke vőlegény hogy fintorgatna
10764     5,  XI  |                    fintorgatna torzképeket a halál csontpofájával versenyt!~„
10765     5,  XI  |               Dzinnnn!”~Egy húr pattant le a zongoráról.~Athalie úgy
10766     5,  XI  |                   hogy mindent kihullatott a kezéből, s elkezdettek a
10767     5,  XI  |                   a kezéből, s elkezdettek a kezei görcsösen reszketni.~
10768     5,  XI  |                 vagy erős?~Ismét beletömte a szelencébe a mérgeket. Csak
10769     5,  XI  |               Ismét beletömte a szelencébe a mérgeket. Csak egyet hagyott
10770     5,  XI  |                 méreg: az csak álompor.~Ez a gondolat nem töltötte be
10771     5,  XI  |                   Ez nem elég bosszú azért a szóért, hogy „te ügyetlen!” –
10772     5,  XI  |              szóért, hogy „te ügyetlen!” – A tigris nem tépi meg a hullát:
10773     5,  XI  |                      A tigris nem tépi meg a hullát: annak meleg vér
10774     5,  XI  |           mérgeznie. De az saját maga. Azt a mérget pedig nem árulják
10775     5,  XI  |                   mérget pedig nem árulják a vegyészeknél. Az ő halálos
10776     5,  XI  |                    ő halálos mérge ott van a Szent György lovag sárkánya
10777     5,  XI  |                   Nesztelenül kioson, hogy a rejteket fölkeresse, melyből
10778     5,  XI  |               pillantások, azok lesznek az a méreg, amit még szívébe
10779     5,  XI  |                 szabad azt hallani másnak.~A vőlegény kérdéseket tesz,
10780     5,  XI  |               kíváncsisággal lebbentve meg a mennyezetes ágy brokátfüggönyét.~–
10781     5,  XI  |                     És azelőtt is!” – súgá a sárkány mögött Athalie.)~
10782     5,  XI  |                   sárkány mögött Athalie.)~A vőlegény tovább megy a szabadalmas
10783     5,  XI  |                     A vőlegény tovább megy a szabadalmas kutatással menyasszonya
10784     5,  XI  |          legelőször meglátogatott.~– És az a másik kis ajtó?~– Azt hagyja
10785     5,  XI  |                hova van kijárás?~– Sehova. A vizet egy csapon eresztik
10786     5,  XI  |               vizet egy csapon eresztik le a földszintre, s egy rézcsövön
10787     5,  XI  |                  egy rézcsövön hajtják fel a konyhából.~– Hát az a harmadik
10788     5,  XI  |                  fel a konyhából.~– Hát az a harmadik ajtó?~– Hiszen
10789     5,  XI  |             ruhatárszobámba vezet, s innen a látogatóterembe, a fő bejáráshoz.~–
10790     5,  XI  |                   innen a látogatóterembe, a fő bejáráshoz.~– Hát cselédei
10791     5,  XI  |               cselédei hol vannak éjjel?~– A nőcselédek a konyha melletti
10792     5,  XI  |               vannak éjjel?~– A nőcselédek a konyha melletti szobában,
10793     5,  XI  |                  konyha melletti szobában, a férficselédek földszint.
10794     5,  XI  |                   van ágyam mellett, egyik a nők, másik a férfiak szobájába
10795     5,  XI  |                mellett, egyik a nők, másik a férfiak szobájába szolgál,
10796     5,  XI  |                    őket kelteni.~– Hát itt a mellékszobában senki sem
10797     5,  XI  |                 vagyunk.~– És nincsen ebbe a szobába sehonnan másvalami
10798     5,  XI  |                   kastélynak nézi!~(„… Hát a te házad ez?… Te építtetted?”)~–
10799     5,  XI  |                   megy.~(Mi az? – Kacag az a sárkány ott az angyal lába
10800     5,  XI  |                   az éjszaka álmodni ennél a háznál!”)~Timéa mosolygott,
10801     5,  XI  |                   zárd be jól!…” – suttogá a sárkány.)~Most egy gyöngéd
10802     5,  XI  |               Bocsásson meg, kedves Timéa, a nőt nem ékesíti a filozófia.
10803     5,  XI  |                   Timéa, a nőt nem ékesíti a filozófia. Mienk a szkepszisz,
10804     5,  XI  |                 ékesíti a filozófia. Mienk a szkepszisz, önöké a pietász.
10805     5,  XI  |                  Mienk a szkepszisz, önöké a pietász. Imádkozzék ön ez
10806     5,  XI  |                  most már keresztyén ön, s a keresztyén imák nagyon szépek.
10807     5,  XI  |                   neki egykor újév napján, a „férjhezmenendő hölgyek
10808     5,  XI  |              kísértő lélek szállja meg ezt a házat… Ámen!”)~A sárkány
10809     5,  XI  |                   meg ezt a házat… Ámen!”)~A sárkány ott az angyal dárdájával
10810     5,  XI  |                   ott az angyal dárdájával a torkában, mondta ezt az
10811     5,  XI  |                  ezt az ima alatt…~Athalie a pokol dühét érezte szívében.~
10812     5,  XI  |            szívében.~Ez az ember kitalálja a kővel lenyomtatott titkot.
10813     5,  XI  |                 akkor Athalie is ott volt.~A hálószobából Timéa parancsoló
10814     5,  XI  |                 hangja szólt:~– Világítson a folyosón az őrnagy úrnak.~
10815     5,  XI  |                   Azok bizony valamennyien a holnapi vendégség előkóstolásában
10816     5,  XI  |        gyertyatartót, s elővilágított vele a sötét folyosón az őrnagynak.~
10817     5,  XI  |               sötét folyosón az őrnagynak.~A boldog vőlegénynek nem volt
10818     5,  XI  |              Timéát látta. Azt hitte, hogy a szobaleány az, ki az ajtót
10819     5,  XI  |                 aztán fel, mikor megismeré a suttogó hangot.~– Csókolom
10820     5,  XI  |                 suttogó hangot.~– Csókolom a kezeit, nagyságos úr!…~–
10821     5,  XI  |            Bocsásson meg. Nem ismertem meg a félhomályban.~– Nem tesz
10822     5,  XI  |              húzódott hátra, eldugva kezét a kapott tallérral háta mögé.~–
10823     5,  XI  |         ügyetlenségét, s úgy érzé, hogy az a megmagyarázhatlan alpes-nehézség,
10824     5,  XI  |                    menni, félrekanyarodott a főőrhelyre; ott a szolgálattevő
10825     5,  XI  |         félrekanyarodott a főőrhelyre; ott a szolgálattevő főhadnagynak
10826     5,  XI  |                bajtárs, én téged meghívlak a holnapi menyegzőmre; hanem
10827     5,  XI  |               együtt az éjjeli körjáratot.~A cselédszobában nagyon vígan
10828     5,  XI  |                 eltávozó őrnagy csengetett a kapusnak, arról megtudták,
10829     5,  XI  |                 úrnő egyedül maradt; akkor a szobaleány bement hozzá
10830     5,  XI  |               valamit.~Timéa azt hitte, ez a szobaleány volt az, aki
10831     5,  XI  |                    az őrnagynak világított a folyosón. Azt mondta neki,
10832     5,  XI  |                    egyedül fog levetkőzni.~A szobaleány aztán visszatért
10833     5,  XI  |                szobaleány aztán visszatért a cselédtársakhoz.~– „Urak
10834     5,  XI  |                   cselédtársakhoz.~– „Urak a papok!” – kiálta jókedvében
10835     5,  XI  |                  apátúrság!” – viszonza rá a kapus, zsebébe dugva a kapukulcsot.~–
10836     5,  XI  |                  rá a kapus, zsebébe dugva a kapukulcsot.~– Minden jó
10837     5,  XI  |                   kapnánk még! – hencegett a kocsis.~Mint a kívánság,
10838     5,  XI  |                   hencegett a kocsis.~Mint a kívánság, nyílt az ajtó,
10839     5,  XI  |                    kísértetes harangjáték.~A mindennapi kedvezés ez,
10840     5,  XI  |                kedvezés ez, mely különösen a mai örvendetes estére nagyon
10841     5,  XI  |                    nagyon fölillik.~„Éljen a mi drágalátos kisasszonyunk!” –
10842     5,  XI  |                   kisasszonyunk!” – rivall a cselédsereg.~Athalie mosolyogva
10843     5,  XI  |          mosolyogva helyezi le az asztalra a puncsost. A tálcán egy porcelánvederkében
10844     5,  XI  |                    az asztalra a puncsost. A tálcán egy porcelánvederkében
10845     5,  XI  |                   Zófi asszony így szereti a teát legjobban. Sok rumot
10846     5,  XI  |                  már teáztam az urasággal. A fejem fáj, megyek lefeküdni.~
10847     5,  XI  |                  jó éjt kívánt anyjának, s a cselédeknek meghagyta, hogy
10848     5,  XI  |              kelnek.~Azok mohón estek neki a puncsnak meg a cukornak,
10849     5,  XI  |                  estek neki a puncsnak meg a cukornak, s pompásnak találták
10850     5,  XI  |                    találta olyannak.~Amint a legelső kávéskalánnal megízlelt
10851     5,  XI  |            elfintorította az orrát.~„Ennek a puncsnak valami olyan szaga
10852     5,  XI  |         megundorodott tőle, hogy nem bírta a poharat többé ajkához közel
10853     5,  XI  |               ajkához közel vinni. Odaadta a kuktának, az még sohasem
10854     5,  XI  |                     s ő is lelkére kötötte a cselédségnek, hogy korán
10855     5,  XI  |                   ember, s jól körülnézzék a kamrát, hogy macska ne lopózzék
10856     5,  XI  |                 hogy macska ne lopózzék be a drága sültek közé, azzal
10857     5,  XI  |                   az egy kanálnyi puncsnak a szaga még itt is üldözte;
10858     5,  XI  |                Mikor lefeküdt, s eloltotta a gyertyát, még sokáig könyökére
10859     5,  XI  |            könyökére támaszkodva nézte azt a fekvő alakot. És addig nézte,
10860     5,  XI  |                    odaálmodta magát vissza a cselédszobába. Mindenki
10861     5,  XI  |            cselédszobába. Mindenki alszik. A kocsis a hosszú lócán hanyatt
10862     5,  XI  |                  Mindenki alszik. A kocsis a hosszú lócán hanyatt fekve,
10863     5,  XI  |                inas az asztalra leborulva, a házmester a padlón elnyúlva
10864     5,  XI  |            asztalra leborulva, a házmester a padlón elnyúlva s fejét
10865     5,  XI  |                  szék támlájára nyugtatva, a szakácsnő a cselédágyon,
10866     5,  XI  |           támlájára nyugtatva, a szakácsnő a cselédágyon, a szobaleány
10867     5,  XI  |                   szakácsnő a cselédágyon, a szobaleány a tűzhelyen,
10868     5,  XI  |                  cselédágyon, a szobaleány a tűzhelyen, a feje alácsügg
10869     5,  XI  |                    szobaleány a tűzhelyen, a feje alácsügg a tűzhely
10870     5,  XI  |                 tűzhelyen, a feje alácsügg a tűzhely széléről, s a kukta
10871     5,  XI  |             alácsügg a tűzhely széléről, s a kukta az asztal alatt. És
10872     5,  XI  |                     Csak ő nem itta még ki a magáét.~S azt álmodja, hogy
10873     5,  XI  |                  egy hálóingben odalopózik a háta mögé, s azt súgja a
10874     5,  XI  |                   a háta mögé, s azt súgja a fülébe: „Hát te miért nem
10875     5,  XI  |                  Hát te miért nem iszod ki a puncsot, kedves mama? kell
10876     5,  XI  |                  erővel odaérteti ajkaihoz a párolgó poharat, melynek
10877     5,  XI  |              erőszakkal eltaszítja magától a puncsos serleget, s azzal
10878     5,  XI  |                    látni Athalie-t azokkal a fenyegető szép szemeivel.~–
10879     5,  XI  |                    az alvó lélegzetvételét a másik ágyban.~Fölkel remegve,
10880     5,  XI  |             ágyához. Az ágy üres.~Nem hisz a sötétségben szemeinek, kezeivel
10881     5,  XI  |              mintha megsüketült volna. Sem a házban, sem az utcán semmi
10882     5,  XI  |                            Athalie ott van a leskelődés rejtekében.~Már
10883     5,  XI  |            megtanulni!~Végre beteszi Timéa a könyvet, s nagyot fohászkodik.
10884     5,  XI  |                   ha jól vannak-e bezárva? A leeresztett ablakfüggönyök
10885     5,  XI  |                szavai már szívébe oltották a félelmet.~A gyertyát fölemelve,
10886     5,  XI  |               szívébe oltották a félelmet.~A gyertyát fölemelve, körülnéz
10887     5,  XI  |               gyertyát fölemelve, körülnéz a falakon: nem lehet-e itt
10888     5,  XI  |                    lát senkit. Pedig éppen a szeme közé néz annak, aki
10889     5,  XI  |          bomoljanak.~Egy kis hiúság is van a nőben. Hogy kezei és karjai
10890     5,  XI  |                 mind!~Azután eloltja Timéa a gyertyát, s Athalie nem
10891     5,  XI  |                várni.~Kiszámítja, mikor jő a szemekre az előálom; akkor
10892     5,  XI  |            örökkévalóság.~Végre üti az óra a kettőt éjfél után…~A Szent
10893     5,  XI  |                   óra a kettőt éjfél után…~A Szent György-kép elmozdul
10894     5,  XI  |                    jár, nem hallja lépteit a föld sem.~A szobában sötét
10895     5,  XI  |                 hallja lépteit a föld sem.~A szobában sötét van, ablaktáblák
10896     5,  XI  |                 Tapogatózó keze megtalálja a vánkost, melyen Timéa fekszik.~
10897     5,  XI  |             vánkost, melyen Timéa fekszik.~A vánkos alá nyúl, ott egy
10898     5,  XI  |                   hideg tárgy akad kezébe: a kardmarkolat.~Ah! de e hideg
10899     5,  XI  |                   Végighúzza az ajkai közt a kardnak az élét. Érzi, hogy
10900     5,  XI  |              lélegzetét sem hallani.~Pedig a csapásnak jól kell kimérve
10901     5,  XI  |              Athalie odatartja közel hozzá a fejét, úgy hallgatózik.~
10902     5,  XI  |                édes Istenem…”~Akkor lecsap a kardvas oda, ahonnan ez
10903     5,  XI  |                    kardvas oda, ahonnan ez a sóhajtás jött.~De a csapás
10904     5,  XI  |             ahonnan ez a sóhajtás jött.~De a csapás nem volt halálos,
10905     5,  XI  |                 fejét eltakarta álmában, s a kardcsapás keze fejét érte.~
10906     5,  XI  |                    fejét érte.~Az éles vas a szarvasbőr kesztyűn keresztülvágott,
10907     5,  XI  |                 Most egy másik csapás érte a fejét, hanem a vastag hajtekercsek
10908     5,  XI  |                 csapás érte a fejét, hanem a vastag hajtekercsek felfogták
10909     5,  XI  |              hajtekercsek felfogták azt, s a lecsúszó kard csak a homlokát
10910     5,  XI  |                     s a lecsúszó kard csak a homlokát sebzé végig a halántékáig.~
10911     5,  XI  |                csak a homlokát sebzé végig a halántékáig.~Ekkor megkapta
10912     5,  XI  |                 megkapta Timéa bal kezével a kardvasat.~– Gyilkos! –
10913     5,  XI  |              veszélyes pillanatok, amikben a lélek villámgyorsasággal
10914     5,  XI  |               villámgyorsasággal fut végig a gondolatok láncán.~Ez itt
10915     5,  XI  |                    láncán.~Ez itt Athalie. A másik szobában Athalie anyja.
10916     5,  XI  |                    kezével ellenfele fejét a földre lehúzza, s a megmarkolt
10917     5,  XI  |                  fejét a földre lehúzza, s a megmarkolt gyilkos vasat
10918     5,  XI  |                kezéből.~Timéa erős volt, s a gyilkos mindig fél erővel
10919     5,  XI  |                 küzd.~Szótlanul tusakodtak a sötétben, a padló szőnyege
10920     5,  XI  |           Szótlanul tusakodtak a sötétben, a padló szőnyege tompította
10921     5,  XI  |                  rémséges sikoltás hangzik a mellékszobában.~– Gyilkos! –
10922     5,  XI  |                  vérét érzi arcára ömleni.~A mellékszobában ablakcsörömpölés
10923     5,  XI  |                 ablakcsörömpölés hallik, s a kitört ablakon át Zófi asszony
10924     5,  XI  |                 rikács hangja sikolt végig a csendes utcán.~– Gyilkos!
10925     5,  XI  |                 Athalie ijedten ereszti el a kardot e rémhangra, s mindkét
10926     5,  XI  |          kiszabadítsa hajzatát: most már ő a megtámadott, most már ő
10927     5,  XI  |                  őt maga elől, s visszafut a rejtek nyílásához, s csendesen
10928     5,  XI  |                csendesen behúzza maga után a szentképes rámát.~Timéa
10929     5,  XI  |               néhány lépést tántorog előre a kezében maradt karddal,
10930     5,  XI  |                 kezéből, s ájultan rogy le a szőnyegre.~      ~Zófi asszony
10931     5,  XI  |             közelít.~Az őrnagy az első, ki a ház elé ér. Zófi asszony
10932     5,  XI  |                senki sem jön azt kinyitni. A katonák be akarják azt törni;
10933     5,  XI  |                    őrnagy –, költse ön fel a cselédeket, s nyittassa
10934     5,  XI  |                  ajtót.~Zófi asszony azzal a merészséggel, melyet a nagy
10935     5,  XI  |               azzal a merészséggel, melyet a nagy rémület szokott felkölteni,
10936     5,  XI  |                   felkölteni, rohant végig a sötét szobákon, az ablaktalan
10937     5,  XI  |               ajtófelekbe verve magát, míg a cselédszobába kitalált.~
10938     5,  XI  |                volt megint az elébbi álma. A cselédek ott aludtak mind
10939     5,  XI  |                    szanaszét eldülöngélve: a kocsis a lócán hanyatt,
10940     5,  XI  |           szanaszét eldülöngélve: a kocsis a lócán hanyatt, az inas az
10941     5,  XI  |                  inas az asztalra borulva, a házmester elnyúlva a padlón,
10942     5,  XI  |              borulva, a házmester elnyúlva a padlón, a szobaleány a tűzhelyen,
10943     5,  XI  |               házmester elnyúlva a padlón, a szobaleány a tűzhelyen,
10944     5,  XI  |            elnyúlva a padlón, a szobaleány a tűzhelyen, fejével alácsüggve.
10945     5,  XI  |                   leégett gyertya lobogott a tartóban, rémséges világot
10946     5,  XI  |                  rémséges világot lüktetve a groteszk alvó csoportra.~–
10947     5,  XI  |                   csoportra.~– Gyilkos van a háznál! – kiálta reszketéstől
10948     5,  XI  |                 füleikbe; azok visszaestek a helyeikre megint, s nem
10949     5,  XI  |                   az erőszakos dörömbözés.~A házmester sem volt felkölthető.~
10950     5,  XI  |              felkölthető.~De zsebében volt a kapukulcs.~Zófi asszony
10951     5,  XI  |                lélekerejét, s elvette tőle a kulcsot, s elindult vele
10952     5,  XI  |                   kulcsot, s elindult vele a sötét folyosón, a sötét
10953     5,  XI  |            elindult vele a sötét folyosón, a sötét lépcsőn, a sötét kaputornácon
10954     5,  XI  |                 folyosón, a sötét lépcsőn, a sötét kaputornácon keresztül,
10955     5,  XI  |                  szeme előtt, hogy ha most a gyilkossal összetalálkoznék
10956     5,  XI  |                gyilkossal összetalálkoznék a sötétben! S egy még borzasztóbb
10957     5,  XI  |                   üldözve: és ha ráismerne a gyilkosra: „óh, ki lehet
10958     5,  XI  |            rátalált az utcaajtóra, meglelé a zárt is, felnyitá az ajtót.~
10959     5,  XI  |                   lámpásokkal. Megérkezett a városkapitány is s a legközelebb
10960     5,  XI  |           Megérkezett a városkapitány is s a legközelebb lakó katonaorvos,
10961     5,  XI  |             kezében.~Kacsuka úr rohant fel a lépcsőkön, ahhoz az ajtóhoz,
10962     5,  XI  |                 volt belülről. Nekifeszíté a vállát, s kiszakította azt
10963     5,  XI  |                 vállát, s kiszakította azt a zárából.~Timéa ott feküdt
10964     5,  XI  |                    Timéa ott feküdt előtte a földön, vérétől ellepve,
10965     5,  XI  |                karjaira, s ágyára fekteté.~A tábori orvos megvizsgálta
10966     5,  XI  |                  tábori orvos megvizsgálta a sebeket, s azt monda, hogy
10967     5,  XI  |                hogy egy sem életveszélyes; a nő csak el van ájulva.~Ekkor
10968     5,  XI  |                 ájulva.~Ekkor aztán, mikor a kedveseérti aggodalom csillapult;
10969     5,  XI  |                     felébredt az őrnagyban a bosszúvágy.~De hát hol van
10970     5,  XI  |                 bosszúvágy.~De hát hol van a gyilkos?~– Különös ez! –
10971     5,  XI  |             gyilkos?~– Különös ez! – monda a városkapitány. – Itt minden
10972     5,  XI  |                     Semmi áruló nyom. Maga a gyilkoló eszköz, a kettétört
10973     5,  XI  |                    Maga a gyilkoló eszköz, a kettétört kard, Timéának
10974     5,  XI  |                     most ott hever véresen a földön.~Ekkor a városi orvos
10975     5,  XI  |                    véresen a földön.~Ekkor a városi orvos is megérkezett.~–
10976     5,  XI  |                   is megérkezett.~– Lássuk a házi cselédséget!~Azok mind
10977     5,  XI  |                elkábítva.~Ki van még ennél a háznál? Ki tette ezt?~–
10978     5,  XI  |             felelni.~Hisz ezt ő sem tudja.~A városkapitány felnyitja
10979     5,  XI  |                    ingujjak fodra, kirakva a takaróra.~Arca, kezei tiszták –
10980     5,  XI  |             asszony zsibbadtan támaszkodik a falnak, mikor Athalie-t
10981     5,  XI  |                  is mélyen alszik – mondja a városi orvos. – Ennek is
10982     5,  XI  |                    Ennek is mákonyt adtak!~A tábori orvos is odalép,
10983     5,  XI  |                   Csak egy embert nem. Azt a férfit, akinek a kedvesét
10984     5,  XI  |                  nem. Azt a férfit, akinek a kedvesét meg akarta ölni.~–
10985     5,  XI  |                    őrnagy.~Tapintsa ön meg a kezét – szól az orvos –,
10986     5,  XI  |                alatt – friss vér van…~Erre a szóra görcsösen rándulnak
10987     5,  XI  |               körmei mélyednének egyszerre a kezébe.~Akkor felkacag a
10988     5,  XI  |                   a kezébe.~Akkor felkacag a leány, ledobja magáról a
10989     5,  XI  |                   a leány, ledobja magáról a takarót; fel van öltözve
10990     5,  XI  |                démoni daccal, kevélységgel a bámuló férfiakon, diadalmas
10991     5,  XI  |              szemrehányó haraggal anyjára. A jámbor nő nem bírja el e
10992     5,  XII |                  megye levéltárában egyike a legérdekesebb bűnvádi pereknek
10993     5,  XII |              hősnője Brazovics Athalja.~Ez a nő mesterileg védte magát.~
10994     5,  XII |                maga körül támasztani, hogy a bírák nem bírtak kiigazodni
10995     5,  XII |        nászhozományáról gondoskodik.~Aztán a gyilkosságnak semmi nyoma
10996     5,  XII |                  volt található sehol; sem a tűzhelyen valami öltöny
10997     5,  XII |             elégettek volna.~Ki altatta el a cselédeket álomporral? az
10998     5,  XII |                    kideríthető. Aznap este a cselédség mindenfélét összeevett-ivott,
10999     5,  XII |              mindenfélét összeevett-ivott, a sok festett cukornemű között,
11000     5,  XII |                  festett cukornemű között, a sok idegen fűszer között