Part,  Chapter

  1     1,  V   |             egy magyar meg egy oláh asszony perlekedett azon, hogy melyiknek
  2     1,  VIII|             a szigeten vagy.~Teréza asszony alig bírta előcsalogatni
  3     1,  IX  |        mondok önnek! – szólt Teréza asszony, közelebb hajolva Timárhoz,
  4     2,  I   |       megnézni, hogy ki jött.~Zófia asszony ehhez hozzászokott szobaleány
  5     2,  I   |       végett hozzuk fel, hogy Zófia asszony még úrnő korában sem bírt
  6     2,  I   |        kezet, s amiért azután Zófia asszony összevissza csókolá az arcát.~
  7     2,  I   |         sikoltoz oly hangosan Zófia asszony. Ez sem tudott másként beszélni,
  8     2,  I   |       vannak dugva gyapottal. Zófia asszony nyaka pedig mindig körül
  9     2,  I   |             egy pohár borért!~Zófia asszony nem hallotta ezt a parancsot,
 10     2,  I   |            Ennél a szónál már Zófia asszony is közbesikoltott:~– Itt
 11     2,  I   |             úr!” – „De én vagyok az asszony!”~Az ordításnak és sikoltozásnak
 12     2,  I   |            Dunába megmosdani.~Zófia asszony ugyan csak közvetve szidta
 13     2,  I   |          utánam azt a pénzt.” Zófia asszony pedig úgy akart tenni, mint
 14     2,  I   |     neveljenek, mint Athalie. Zófia asszony azt véleményezte, hogy egészen
 15     2,  II  |         dolog. Hidd el, hogy minden asszony el tudja költeni annak a
 16     2,  IV  |            nyelvből.~Most már Zófia asszony is szívesen látta Timárt,
 17     2,  IV  |               Érthette belőle Zófia asszony a mondat elejét: „abból,
 18     2,  V   |             egyik szögleténél Zófia asszony tett úgy, mintha varrna
 19     2,  V   |           Azt is sejteti vele Zófia asszony, hogy alighanem Athalie
 20     2,  V   |            féltékennyé tegye.~Zófia asszony gyűlöli Timárt, s azért
 21     2,  V   |     zongorához ül a kedvéért, Zófia asszony pedig ozsonnára marasztja;
 22     2,  V   |       gyönyörű csengő hangja.~Zófia asszony pedig komolyabb szempontból
 23     2,  V   |             háladatos kedély.~Zófia asszony pedig csak azt várja, hogy
 24     2,  V   |       Minélfogva aztán, amint Zófia asszony rásikoltott: „vigyázz, el
 25     2,  V   |           de mind szétgurult.~Zófia asszony sárkánykígyóvá akart lenni
 26     2,  V   |          cseléd!”~Ezért aztán Zófia asszony elkeseredett, kiment maga
 27     2,  V   |    szemeivel, s nem várt, míg Zófia asszony vagy a szobaleány bejön
 28     2,  V   |            az a százezer forint, az asszony majd eltékozolja azt; annak
 29     2,  VII |          leánykorukban.~Tehát Zófia asszony is otthon maradhatott. Ő
 30     2,  VII |     hiányzik a konyhalócáról. Zófia asszony még a szobaleányt és a szakácsnőt
 31     2,  VII |         Timéa éppen odaillett Zófia asszony mellé a lócára. Ez is olyan
 32     2,  VII |           Tehát Timéa odabújt Zófia asszony mellé a kis padra, mint
 33     2,  VII |          milyen az az esküvő?~Zófia asszony vállai közé húzta a fejét,
 34     2,  VII |          kezdé a magyarázatot Zófia asszony, szemenkint hámozgatva s
 35     2,  VII |           fejük fölött.~– Ah!~Zófia asszony kapott a gyermek érdekeltségén,
 36     2,  VII |            nagyon szép lehet.~Zófia asszony nagy lélegzetet vett a tovább
 37     2,  VII |         alakja remegett tőle.~Zófia asszony pedig úgy nevetett magába
 38     2,  VII |              Huh, be megijedt Zófia asszony. Mert hogy csak papucs volt
 39     2,  VII |         Igen ám! – sikoltozék Zófia asszony – a leányom elment vizitába
 40     2,  VII |   leültessük a kapitány urat…~Zófia asszony igazán nagy zavarban volt.
 41     2,  VII |     marokkal, én is szeretem.~Zófia asszony tökéletesen le volt főzve
 42     2,  VII |            kezdé a társalgást Zófia asszony –, hogy Timéa azt akarta
 43     2,  VII |           már futni akart, ha Zófia asszony az igazat megmondja; hanem
 44     2,  VII |       igazat megmondja; hanem Zófia asszony nem azért volt eladó leány
 45     2,  VII |             könyörületes volt Zófia asszony iránt, ki ottléte alatt
 46     2,  VII |                sikoltozott rá Zófia asszony. – Abbahagyod mindjárt.
 47     2,  VII |          azután leült a padra Zófia asszony mögé, s elkezdte szétzilált
 48     2,  VII |              ahogy az mondta.~Zófia asszony kacagott magában, befelé
 49     2,  VII |             az a haját fonta, Zófia asszony közelebb simult hozzája,
 50     2,  VII |            akarná azt égetni.~Zófia asszony egy szögletből nézte azt
 51     2,  VII |            kezet csókoljanak.~Zófia asszony többször nevezte őt úgy,
 52     2,  VII |          házhoz. Az örömanya, Zófia asszony is új ruhába volt már préselve,
 53     2,  VII |         cselédek, a vendégek, Zófia asszony nem bírták visszafojtani
 54     2,  VIII|           hagyta már a házat. Zófia asszony és Timéa a cselédszobában
 55     2,  VIII|          rég felöltöztek már.~Zófia asszony vastag volt, mint egy kád.~
 56     2,  VIII|             a család számára.~Zófia asszony, mikor meglátta Athalie-t,
 57     2,  VIII|           falócára, amelyiken Zófia asszony mesélt Timéának a szép menyegzői
 58     2,  VIII|            a kínálásra, pedig Zófia asszony ugyan szívesen kínálta.~–
 59     2,  VIII|         kellene bánnia, hanem Zófia asszony előre látta azt már mind,
 60     2,  VIII| tekintetével állt fel előtte, Zófia asszony kezeit tördelve nézett rá
 61     2,  VIII|             Már meggondoltam.~Zófia asszony irigy kárvággyal leste Timéa
 62     2,  VIII|            nevezni, ahogy én?~Zófia asszony erre a szóra elkezdett hangosan
 63     2,  VIII|       őrajta volt a sor, hogy Zófia asszony tetőtől talpig végigárassza
 64     2,  VIII|           el nem mosolyodni szegény asszony örömkitörésein.~Hanem Athalie
 65     3,  I   |             szertartás! Három légió asszony, aki két óráig meg van némulva.
 66     3,  I   |       leányzót.~És ez a három légió asszony még erre sem szól egy szót
 67     3,  I   |            s őhelyette azután Zófia asszony jelent meg.~Zófi mama aztán
 68     3,  I   |           és mosolygott rá.~És Zófi asszony mindennap tudott valami
 69     3,  II  |             ő gyűlölete képez. Zófi asszony rettegett egy szobában hálni
 70     3,  III |             szerencsétlen, hanem az asszony is.~Csakhogy a férj kétszeresen
 71     3,  III |            Nem szerethetné-e őt egy asszony még akkor is, ha földhözragadt
 72     3,  III |          nem oly neveletlen.~Teréza asszony aztán megcsókolgatta a leányát,
 73     3,  III |                szólt nevetve Teréza asszony.~– Hát a rózsaleveleket
 74     3,  III |             az ön anyja is olyan jó asszony volt? – kérdé Noémi.~– Nagyon
 75     3,  III |             észrevette, hogy Teréza asszony megáll az ajtóban, s látszik
 76     3,  III |      tölteti a túlsó parton.~Teréza asszony észrevette, hová gondolt
 77     3,  III |         csak ide a markomba.~Teréza asszony összecsapta a kezeit, mikor
 78     3,  III |              No uram – monda Teréza asszony, midőn az estebédet kihozta
 79     3,  IV  |      gazdasszonynak; a fejés Teréza asszony dolga; füvet sarlózni a
 80     3,  IV  |      magának alvóhelyül, oda Teréza asszony friss szénából vetett neki
 81     3,  IV  |       szedte le a leveleket, Teréza asszony az üsttel foglalkozott.~
 82     3,  IV  |    eresztettek be. Végre előjött az asszony, ötesztendős leányával.
 83     3,  IV  |          férje előtt. És akkor amaz asszony megfogta a karomat, és letaszított
 84     3,  IV  |             főzve, ebéd után Teréza asszony azt mondá vendégének, hogy
 85     3,  IV  |     Almirának megparancsolta Teréza asszony, hogy „te itthon maradsz
 86     3,  IV  |           te bolond! – monda Teréza asszony. – Hát hisz hol itt az egész
 87     3,  IV  |             volna! – sóhajta Teréza asszony.~Tódor megértette azt, és
 88     3,  IV  |                szakítá félbe Teréza asszony. – Azt gondolod, hogy majd
 89     3,  IV  |         szólt nyugodt hangon Teréza asszony.~– Rengeteg pénzt fogunk
 90     3,  V   |           anyja éppen olyan szegény asszony volt, mint az én anyám,
 91     3,  V   |           dolga van! – szólt Teréza asszony leányához.~– Vissza kell
 92     3,  VII |       kérdést: „szeretsz-e?”~Teréza asszony néhanapján fölemlíté Timár
 93     3,  VII |          milliókra menő vagyona egy asszony kezében.~S ha most ez asszony
 94     3,  VII |       asszony kezében.~S ha most ez asszony könnyelmű szeszélyében ezt
 95     3,  VII |     cserekereskedés volt az.~Teréza asszony szokás szerint búzát akart
 96     3,  VIII|     kitalálna-e azokból valamit egy asszony? A nők a hímzésöltések hieroglifjait
 97     3,  VIII|             a kulcsaim, a könyveim, asszony, vezesd helyettem az üzletet”,
 98     3,  VIII|              mint egy férfiban. Más asszony bezárta volna azt a megnyert
 99     3,  VIII|           hazaértek Komáromba, Zófi asszony azzal fogadta őket, hogy
100     3,  VIII|          előszedte.~(Csodálatos egy asszony ez, hogy mikor kezében volt
101     4,  I   |             s bevádolom a nagyságos asszony előtt! – kiálta Fabula János,
102     4,  I   |           diófák azok; éppen Teréza asszony kedvencei. Egytül egyig
103     4,  I   |         ajtó, s kijött rajta Teréza asszony.~Első tekintete komor volt,
104     4,  II  |             eszerint megtudta Zófia asszony is, az pedig megírta Athalie-nak,
105     4,  II  |         engem dicsérjen a nagyságos asszony, hanem a legényemet, aki
106     4,  III |         lélegzete oly forró.~Teréza asszony odasietett, megtapintá homlokát,
107     4,  III |             ki özvegy lesz, mielőtt asszony lett volna? Ki neveli fel
108     4,  III |         visszatértére?~Hogy fog két asszony holtig boldogtalan lenni
109     4,  III |          forró lázsóhajtást.~Teréza asszony ártatlan háziszerekkel igyekezett
110     4,  III |           aludt ez idő alatt Teréza asszony mellett.~A tizennegyedik
111     4,  III |    fanyalgással monda rá:~– Hiúság, asszony a neved!~És Noémi mosolyra
112     4,  IV  |      második az önvád.~Ez a szegény asszony itt fekszik az ő ágya mellett;
113     4,  V   |             ismersz talán, te bűnös asszony?~– Ismerlek, jó uram, s
114     4,  V   |             az Isten.~– Bolond vagy asszony! Az egyszer történt meg
115     4,  V   |     elhiszem.~– Óh! te istenkáromló asszony! Tüzet a nyelvedre! Hát
116     4,  V   |           tudsz darálni, te nyelves asszony. Nem kérdezem én ezt tőled,
117     5,  I   |      meghallgatta ezt a mesét. Zófi asszony maga mondta el azt neki,
118     5,  I   |             már mégis igaz, és Zófi asszony másnap elmondta ezt a délceg
119     5,  I   |            a délceg őrnagynak. Zófi asszony szereti a hírhordást, a
120     5,  I   |            őt bizalmasságával. Zófi asszony az én anyám.~Athalie megtörülte
121     5,  I   |            a következése, hogy Zófi asszony egy skatulyát hozott az
122     5,  I   |          reá, s levelét megint Zófi asszony vitte el.~– Az a válasz
123     5,  I   |           volt visszautasítás. Zófi asszony nekem mindent elmond, –
124     5,  I   |             Ki tudhatja azt?~– Zófi asszony és én. S ön lesz mindjárt
125     5,  I   |         időben talált érkezni. Zófi asszony megint elvándorolt a délceg
126     5,  I   |          közepette a szép, halavány asszony.~Az egész úton nem talált
127     5,  I   |             felőli ajtó nyílt, Zófi asszony lépett be rajta. Valamit
128     5,  I   |         Jöhet-e már? – kérdezé Zófi asszony.~– Várok rá – monda Timéa.~
129     5,  I   |            monda Timéa.~Azután Zófi asszony elment.~Timéa pedig kihúzott
130     5,  I   |              Timéa csengetett. Zófi asszony sikoltozó szava hangzott,
131     5,  VI  |            volna azt tudni, hogy az asszony kezében veszedelmes a vas!~
132     5,  VI  |         érkezni: lesz belőle boldog asszony, idvezült nő; ha a másik
133     5,  VII |        temetőig gyalog kíséri őt ki asszony, férfi, gyermek.~Athalie
134     5,  VIII|                          VIII. ZÓFI ASSZONY~A szép özvegy nagyon komolyan
135     5,  VIII|      hetivásáros néptömeg közt Zófi asszony őgyeleg alá s fel, karján
136     5,  VIII|            amire két okuk van.~Zófi asszony egyedül találja Kacsuka
137     5,  VIII|           akarja a kosarat vinni az asszony után. Ez már derogál nekik.
138     5,  VIII|       nappala. Én azt hiszem, ez az asszony utána megy a férjének; pedig
139     5,  VIII|            Jaj, szegény szép fiatal asszony, de sokat töprenkedik miatta.
140     5,  VIII|           hosszú magánbeszédet Zófi asszony végig elmondta, anélkül,
141     5,  VIII|         neki tenni. Ha Levetinczyné asszony férjétől elvált volna, s
142     5,  VIII|           Most azonban Levetinczyné asszony gazdag özvegy, férje után
143     5,  VIII|      természete! – sóhajta fel Zófi asszony. – Mikor Athalie-val járt
144     5,  VIII|             tulajdonosa.~Azzal Zófi asszony ezer bocsánatot kért, hogy
145     5,  X   |         akkor visszautasított.~Zófi asszony nagyon meg volt elégedve
146     5,  X   |            más karikagyűrű, de Zófi asszony azt állította, hogy ő annál
147     5,  X   |         kamarásnak”, s te kamarásné asszony fogsz lenni! „Nagyasszony”
148     5,  X   |         teát főzött neki, amit Zófi asszony nagyon rumosan szeretett.
149     5,  X   |         erősödött. A cselédek (Zófi asszony legelöl) nem győzték a kisasszony
150     5,  X   |          jóvoltát magasztalni.~Zófi asszony ennek a nagy nyájasságnak
151     5,  X   |          Vajon? Te szép, fehér arcú asszony, nem gondolsz arra, hogy
152     5,  XI  |  ünnepélyhez. Az egy hadjárat.~Zófi asszony volt a vezér. Nem engedett
153     5,  XI  |        kellett, az megfagyott, Zófi asszony is idején látja nagylelkűséget
154     5,  XI  |              mint az uraságok.~Zófi asszony ma nagyon bőkezű. Nemcsak
155     5,  XI  |            képzelni sem lehet. Zófi asszony szerecsendióvirágot, gyömbért,
156     5,  XI  |            ott Zófi mamával.~– Zófi asszony is?~– No igen. Ejh, de mindent
157     5,  XI  |        olyan sárga és illatos.~Zófi asszony így szereti a teát legjobban.
158     5,  XI  |       berekesztő nektárt.~Csak Zófi asszony nem találta olyannak.~Amint
159     5,  XI  |                 mondja álmában Zófi asszony; de Athalie erővel odaérteti
160     5,  XI  |            hogy ott van.~Hogy ez az asszony olyan sokáig tudja azt az
161     5,  XI  |          hang kétségbeesetten.~Zófi asszony hangja az.~E kiáltásra Athalie
162     5,  XI  |            a kitört ablakon át Zófi asszony rikács hangja sikolt végig
163     5,  XI  |            a szőnyegre.~      ~Zófi asszony rémkiáltására rohanó léptek
164     5,  XI  |         első, ki a ház elé ér. Zófi asszony megismeri őt, s lekiált
165     5,  XI  |         nyittassa ki az ajtót.~Zófi asszony azzal a merészséggel, melyet
166     5,  XI  |    reszketéstől didergő hangon Zófi asszony az alvók közé. Csak egy
167     5,  XI  |     zsebében volt a kapukulcs.~Zófi asszony összeszedte minden lélekerejét,
168     5,  XI  |              s belépnek rajta. Zófi asszony ájuldozva követi őket. Hisz
169     5,  XI  |         tiszták – és ő alszik.~Zófi asszony zsibbadtan támaszkodik a
170     5,  XII |         olyan mélyen, hogy sem Zófi asszony sikoltozásaira, sem a későbbi
171     5,  XII |        asszonyságot!~Kacsuka Imréné asszony! Tehát mégis az ő neje már!~
172     5,  XIII|             ezt mondja…~Pedig az az asszony régen porrá lett már, miután