Part, Chapter
1 1, I | Isten szavához: oly érthető. Amint az óriás folyam a kőzátonyokon
2 1, II | izzadságcseppek csorogtak végig, amint a kormányrudat visszatartani
3 1, III | jármű.~Trikalisz Euthym, amint a hajórul észrevette ezt
4 1, III | evezője.~Ez török ágyúnaszád.~Amint ezt meglátta Trikalisz Euthym,
5 1, III | eltűnt életszínét.~Timár, amint olyan közel jutott a malomhoz,
6 1, III | ráhajítá a lapátkerékre.~Amint a vaskampó beleakadt az
7 1, III | Abban a pillanatban aztán, amint a hajó hátulja elhaladt
8 1, IV | vendégeit, a vizákat, s látni, amint a vizek farkasa, a mázsányi
9 1, IV | leghalálosabb pillanata.~Amint Timéa kitekintett a kis
10 1, IV | elvakítja. A másik percben, amint kitekint, már nem látja
11 1, IV | hogy csak a hajón pápista, amint a szárazföldre lép, mindjárt
12 1, IV | de alig várhatja, hogy amint a szárazra lép, kikáromkodhassa
13 1, IV | tartoztak-e, vagy hajóhoz.~Amint a Perigradát elhagyta az
14 1, IV | mentében ereszkedett aláfelé.~Amint ismét a perigradai sziget
15 1, V | kettészakadó csattanással, amint a szűk sziklaverem csak
16 1, V | a sötét sziklasírból.~S amint a kettős sziklafal széttágult,
17 1, V | Csak vigye el azt hozzá, amint hazaér. Nem fogja ön megbánni.~
18 1, VI | baj van annál.~A felszél, amint a magyar síkság nyílni kezd,
19 1, VI | még egy más baj is volt. Amint a hajó a horgonyhoz kötve
20 1, VI | Olyan, mint a pöfeteg; amint Timár egyet szétütött a
21 1, VI | láng csapott volna elő, amint a mérges penészport szétlövellte
22 1, VI | nap sem talál ki belőle.~Amint e bozóton, mely testszín
23 1, VI | megindult a rigófütty után.~S amint keresztülvergődött a tüskés
24 1, VII | óriási izmos állat; aki amint szétnyúlt a veranda előtt,
25 1, VII | mintha üdvözlőleg csóválná.~Amint a veranda alá belépett,
26 1, VII | nekem, hogy már ezentúl, amint Almira meglátja önnek a
27 1, VII | vége volt mindkettőnek, amint a partra szálltak.~Timár
28 1, VII | kezet csókoljon neki; hanem amint Euthymhoz ért, elcsendesült,
29 1, VII | kiállva várta az érkezőket, s amint kibukkantak a fák közül,
30 1, VII | kisleánynak. Aranyból van. Amint azt kimondta, hogy aranyból
31 1, VIII| fenevad.~Egyszer aztán, amint hátranézett, úgy találta,
32 1, VIII| fogságának indító oka ellen.~Amint Teréza visszament szobájába,
33 1, VIII| amitől nem lehet aludni?~Amint gondolatait egymás után
34 1, VIII| odalenn az egyik szobában.~S amint Timár a ház szögletén megállva,
35 1, IX | megtanított rá a szükség.~Amint erre a földre kiléptem,
36 1, IX | csendesség fogadott itten. Amint bejártam a ligetet, a pagonyt,
37 1, IX | s a török kormánynál, s amint azok megtudják, hogy a Duna
38 1, X | rendelve. A hajón csend volt, amint horgonyán pihent, csak az
39 1, X | üvegcsében valami ellenszer. Amint én meghalok, vedd ezt, és
40 1, XI | ellenállásával volt küzdelme; de amint a leány a keserű, meleg
41 1, XII | monda Fabula János –, amint a viza versenyt úszott a
42 1, XII | volt Mihály első szava, amint kilépett.~A szerb legények
43 1, XIII| takarodjék a hajóról.~Hanem amint a csónakba leszállt, még
44 1, XIV | elverte a szél a felhőket, s amint Timár kabinja ablakából
45 1, XIV | szemeit utána mereszté, amint a hullám alatt eltűnt, mintha
46 2, I | háziasszonyságnak, hogy amint a külső ajtót nyílni hallja,
47 2, I | lépett volna elő a sötétből.~Amint Kacsuka úr hátratekinte
48 2, II | keresztül, s ott találta Timárt, amint egy csésze feketekávét szürcsölt.~–
49 2, III | holdnak, hogy ne lássa.~S amint a holdnak háttal fordulva,
50 2, III | Gazdag vagy! Úr vagy!”~Hanem amint egészen sötét lett, egy
51 2, IV | elaludt a jó úr.~Timár pedig, amint Brazovics inasa elhagyta,
52 2, IV | voltak egymásnak, s aszerint, amint egyik-másik a fejőstehenet
53 2, IV | kedélye mind fenékig; hanem amint azon általesett, akkor egyszerre
54 2, IV | alatt a lágy földben; hanem amint ez a hó hirtelen elolvadt,
55 2, V | pálcatőrt.) Itt van ni! Amint egyszer összetalálkozom
56 2, V | Hagyta menni mindenki.~Amint aztán Brazovics úr házának
57 2, V | hosszú pálcakard.~Athanáz úr, amint Timárt megpillantja, a jobbjában
58 2, V | ejtsen. Minélfogva aztán, amint Zófia asszony rásikoltott: „
59 2, V | maga körül füstből, hogy amint abban alá s fel járkált,
60 2, V | Nemsokára jött a préda.~Timár, amint megérté Zófia asszonytól,
61 2, VI | Brazovics Athanáznak; mert amint ő a monostori telkeket megvette,
62 2, VIII| van a nyomorultnak.~Hanem amint házuk ajtajához ért Athalie,
63 2, VIII| denevérei röpködtek feje körül, amint a sötét lépcsőn felbotorkázott,
64 2, VIII| lépcsőn felbotorkázott, amint a sötét tornácon végigtapogatózott. „
65 2, VIII| annak a fehér arcú leánynak, amint az ott alszik mellette a
66 2, VIII| árverésnél szokás, hogy amint egy ágyat megvett valaki,
67 3, I | semmit. Csak azon bámul, hogy amint abban a templomban három
68 3, III | jegyezte fel a tudósításokat, s amint végzett, sietett tovább
69 3, III | megváltozott már a táj is.~Amint Mihály váltott gyorslovakon
70 3, III | evezőt, s átvágott a Dunán.~Amint a sziget végét megkerülte,
71 3, III | is elősietett a házból.~Amint Mihályt meglátta, kettőzteté
72 3, IV | kellett neki sok ringatás. Amint letette a fejét, elnyomta
73 3, IV | van ott, Almira?~Tódor, amint Teréza hangját meghallotta,
74 3, VI | hajóihoz, hogy sietteté azokat, amint meg voltak terhelve, rögtön
75 3, VI | megakadályozni.~Estefelé, amint a Duna-part hosszú jegenyecsalitja
76 3, VI | imádkozik nagyokat sóhajtva; de amint közeledik a füstfellegforma,
77 3, VI | nagy szüksége is volt, mert amint az éj leszállt, elkezdett
78 3, VIII| útjában az Al-Dunától hazáig.~Amint az öreg halász meglátta
79 3, VIII| írószobája ajtajáig.~Hanem amint azt fel akarta nyitni a
80 3, VIII| eltitkolhatlan harag gyulladt ki, amint Timárt meglátta.~– Ah! Levetinczy
81 3, VIII| intézkedésem helyességét, hogy amint mi e vállalathoz nagyobb
82 3, VIII| magának azt a szerencsét, hogy amint Levetinczy úr megérkezik,
83 3, VIII| fel volt tűzve a mellére.~Amint belépett, azonnal rágyújtott
84 3, VIII| veszve…~De nem az történt.~Amint Timéa meglátta azt az arcképet,
85 3, VIII| azt Timéától.~Ez pedig, amint meglátta azt a másik nőt,
86 4, I | egyenes lelkű ember volt. Amint a bor feloldotta a nyelvét,
87 4, I | sietett le az Al-Dunára.~Amint a nyárfák hímvirágai fakadni
88 4, I | ég, ha tetszett őriznie.~Amint a tornác alá lépett, kinyílt
89 4, I | Olyan hosszan hallgatott, amint a gyermek aludt.~Mikor aztán
90 4, I | sohasem törik fel a tenyerük.~Amint aztán három fa le volt vágva,
91 4, II | összeillesztenek; az egészet, amint elkészül, a monostori szép
92 4, II | Majd meg azt látta, hogy amint annak ajtaján belép, fegyveres
93 4, III | nem tudta, hogy mit akar.~Amint az ágyba feküdt Mihály,
94 4, III | érzékeny kedélyben volt Mihály; amint a nap lefelé haladt, idegbántalmai
95 4, III | gondolat zúgott legjobban.~Amint Noémi arcára tekintett,
96 4, IV | öltözetestül feküdt férje lábainál.~Amint kiment a szobából, Mihály
97 4, IV | kellett szelni egymást.~Amint az üstökös a nagy bolygó
98 4, IV | rendszerrel fogott hozzá.~Amint a zord napok beálltak a
99 4, IV | azután ez volt a terve:~Amint az évszak engedi, el fog
100 4, IV | tündökölt a gyöngy fogsor, amint az égő viasztekercset feje
101 4, V | ezen a kis folton van az.~Amint Teréza, fájdalmait némán
102 5, I | Hiszen őhozzá is „siet”. Amint beáll a jég a Dunán, ő a
103 5, I | fenntartva a számára, melyet, amint a hideg napok beálltak,
104 5, I | Pokol! Mit kellett látnia?~Amint az őrnagy belépett a szobába,
105 5, I | Levetinczy úrról beszél: – amint másra tér át, eltávozom.~
106 5, II | mint egy helyben maradni. Amint a senki szigetét elhagyja,
107 5, II | Léptei alatt csikorog az, amint a Dunapart felé siet, végig
108 5, III | az átkelési tervét, hogy amint a Monostort megpillantja,
109 5, III | vékony átlátszó párázat, de amint a jégen elindult utat keresni,
110 5, III | a hátahoporjás alapból.~Amint ezeket a torlaszokat kerülgette
111 5, III | Hanem mutat valami mást.~Amint Timár a szikrázó köd félhomályában
112 5, III | malomban egy gerendára.~És amint leül, azonnal lezáródnak
113 5, III | lezáródnak a szemei.~És amint szemeit lezárja, ott áll
114 5, III | sem bírja kihúzni; mert amint veszi észre, hogy a pirityébe
115 5, III | szekérutak látszanak meg rajta, amint a két part sűrűn fekvő falvaiból
116 5, III | szétlövelli a nap sugárait, amint a barna ködök közül kiemelkedett.~
117 5, III | szénásszekereket látni, amint a jégen csendesen végighaladnak
118 5, III | várja azt a kisebb léknél, s amint a pózna vége odaérkezik,
119 5, III | a merítő szákja hallal, amint egy roppant nagyságú fő,
120 5, III | kezében. Azt tartják, hogy amint a vízből kiveszik, a léghólyagja
121 5, IV | halálordítását hallottam még, amint a „tengeri angyal” egy kapással
122 5, IV | megfésülje, a tükör elé állva. S amint készen volt, úgy felvágta
123 5, IV | elvegye, és kezedbe adja. Amint te azt mondod, hogy nem
124 5, V | mint a szfinx rejtélye, amint ki van találva, meghal az…~
125 5, V | fejét szétzúzná véle.~S amint a hullámhoz lehajol, íme,
126 5, VII | nevezetes embernek!~Timéa, amint az első hírt vette ez esetről,
127 5, IX | csókokra, felnyitá a szemeit, s amint azt látta, hogy reggel van,
128 5, X | senki.~Egy ember sem.~Hanem amint az őrnagy az asztalon végignézett –
129 5, X | egyetlen ránézésben!…~Timéa, amint kimondta ezt a szót, már
130 5, XI | hadnagyot, hízelgő arcával, amint könyörögve kéri, hogy legyen
131 5, XI | oly súlyossá növekedett.~Amint kiért az utcára, nem bírt
132 5, XI | asszony nem találta olyannak.~Amint a legelső kávéskalánnal
133 5, XI | leragadtak, s elaludt.~S amint elaludt, odaálmodta magát
134 5, XI | most már ő van megrémülve.~Amint Timéa kezéből kiszabadul,
135 5, XII | kérdezősködjék tőle; de Timéa, amint észreveszi, hogy Athalie-ra
136 5, XII | Az őrnagy felbontja, s amint az első sort olvassa:~„Asszonyom,
137 5, XII | szemei vadul kimerednek, amint tovább olvas, most már csak
138 5, XII | törvény parancsolatát, hogy amint lábain állni bír, megjelenjék
139 5, XII | Kacsuka neje jelenhet meg.~Amint Timéa annyira felüdül, végbemegy
140 5, XIII| bocsássanak el innen, hogy amint én kiszabadulok, megölöm
|