Part,  Chapter

  1     1,  II  |     atyafiságos jó barátságba, s nem szegény embernek való. Ez már nem
  2     1,  III |              bírná-e ugrani?~– Ah! A szegény kis cica! – szepegett Timéa. –
  3     1,  III |           távolabb a hajó útjától.~– Szegény szép fehér cica!~– Ne féltsd
  4     1,  III |           Forgács és pozdorja.~– S a szegény cicából?~A leány ajkai remegtek,
  5     1,  III |               De hisz az a malom más szegény emberé volt! – szólt Timéa.~–
  6     1,  III |             Hogy nekünk szabad a más szegény ember malmát az örvénynek
  7     1,  IV  |         lovakat egész a dühödésig, a szegény pára érti a szót, s érzi
  8     1,  IV  |             azt sem mondta rá, hogy „szegény!”~Igen, mert a fehér cica
  9     1,  IV  |             férfi. És mert elvégre a szegény kis fehér cica nem tudott
 10     1,  VIII|             tőle, majd láncra kötöm. Szegény pára! Soha sincs láncra
 11     1,  VIII|      előcsalogatni odújából Almirát. Szegény állat tudta már előre, hogy
 12     1,  IX  |        könnyű életet élt; míg férjem szegény naphosszant az íróasztalnál
 13     1,  IX  | mindnyájunkat koldusbotra juttatott, szegény férjem egy éjszaka szíven
 14     1,  IX  |             nem fogok koldulni soha!~Szegény férjem sokat beszélt egy
 15     1,  IX  |    szénahalmaz volt ágynak vetve. Ez szegény férjem nyughelye volt egykor.
 16     1,  IX  |      harmatkását, ezért híják úgy. A szegény asszonyok kimennek az ingovány
 17     1,  XI  |          gazdag ember derék ember, a szegény ember pedig csak komisz
 18     1,  XI  |       tapintana, kinek érintésétől a szegény halandó életvesztő szívfájdalmakat
 19     1,  XIV |             megolvadásra bírja?~Ejh, szegény barátom, minek neked arra
 20     1,  XIV |            de olyan gazdag; te pedig szegény ördög vagy. Mire való egy
 21     1,  XIV |            gazdag, mint ő, s ő volna szegény.~– Milyen gazdag lehet Timéa? –
 22     1,  XIV |              nyomába? Hiszen ami egy szegény hajóbiztosra nézve nagy
 23     2,  I   |            felakasztatta a dívánban. Szegény Ali Csorbadzsi is azért
 24     2,  I   |               de nagy bolond voltál, szegény Ali Csorbadzsi!~Timéa apja
 25     2,  II  |       búzának; hogy legalább ennek a szegény leánynak a vagyonából valami
 26     2,  II  |         pörölöd ki a kezéből? Ezen a szegény árva leányon is szeretnél
 27     2,  II  |   elgondolkozva.~– Te! Lásd, azzal a szegény leánnyal is jót fogsz tenni,
 28     2,  III |           meg azt a sok ázott búzát. Szegény katonáknak akartál belőle
 29     2,  III |        akarta engedni, hogy húszezer szegény katona rovására nyomorúságos
 30     2,  III |            rád nézve!”~„Ugye, hogy a szegény ember milyen komisz ember?”~„
 31     2,  III |           leányok, ha fáj a szíve. A szegény ember komisz ember.”~„S
 32     2,  III |         látni soha; te pedig maradsz szegény, kopott hajós-schreiber,
 33     2,  III |             ember lenni, és ő lesz a szegény.”~„Nem így kívántad-e magad
 34     2,  III |    megszerezted, akkor odaléphetsz a szegény leányhoz, s azt mondod neki:
 35     2,  IV  |        virtuóz volt az ivásban, ez a szegény fickó pedig sohasem látott
 36     2,  IV  |           igaz, én magam is sajnálom szegény népet, de hát nekem sincs.
 37     2,  IV  |              jó képedért; meg hogy a szegény néppel jót tegyek. Mit mondtam?
 38     2,  IV  |    félmillióból? talán azért, hogy a szegény népnek olcsóbbá tegye a
 39     2,  IV  |             vagy talán azért, hogy a szegény versenytársaknak a torkukra
 40     2,  V   |               akiből bolondot űzzön.~Szegény gyermek egész tréfa tárgya
 41     2,  V   |             csináljon Timéából.~Ez a szegény leány, ki soha európai divatot
 42     2,  V   |            kegyetlen játékot űznek a szegény gyermekből, és nem szólhatott
 43     2,  V   |     mindkettő egymáshoz. Hát akkor a szegény magyar katonatiszthez ki
 44     2,  V   |         jobban, mint egy éppen olyan szegény leánya egy török katonának?
 45     2,  V   |          feltárta előtte a sorsát. Ő szegény legény, ami jövedelme van,
 46     2,  V   |         bánnak önök a kezükre bízott szegény gyermekkel. Cudarul bánnak
 47     2,  V   |         családja átkozott gúnyt űz a szegény gyermekből. Megmérgezik
 48     2,  VI  |  kormánykörökben az volt a neve, s a szegény köznépnél szintén.~Egyszer
 49     2,  VI  |             a szőlőkért árverezni; a szegény monostori sárfehér és juhfarkú
 50     2,  VII |       ilyenkor hol fogsz már lenni”.~Szegény gyermek! Hogy tudott volna
 51     2,  VIII|              a fekete szín, amiben a szegény és a gazdag egyenlővé lesz.
 52     2,  VIII|     gyászolóktól, hogy akár úr, akár szegény: alázatos, fedetlen fővel
 53     2,  VIII|        teljesíteni nem tudok. Nálunk szegény embereknek nősülni nem szabad.~–
 54     2,  VIII|             szeret; s ha az a más is szegény, koldussá tett leány, akkor
 55     2,  VIII|    Lehetetlen volt el nem mosolyodni szegény asszony örömkitörésein.~
 56     3,  I   |          mennyországban, akkor az én szegény apámnak is adjon egy kis
 57     3,  II  |         tágítja a távolt közöttük. A szegény ember szűk négy fala jobban
 58     3,  II  |         egymást utána.~Tehát legyünk szegény emberek.~Timár meggyűlölte
 59     3,  II  |         hanem azért, mert édesanyja. Szegény Zófi mama bújt a leánya
 60     3,  II  |          fésűvel, cibálta marokkal a szegény hajat, mintha a másé volna,
 61     3,  III |             s most abban bűnhődik.~A szegény ember komisz ember; hanem
 62     3,  III |          komisz ember; hanem azért a szegény ember lehet boldog; a gazdag
 63     3,  III |           akkor is, ha földhözragadt szegény volna, egyedül önmagáért?~
 64     3,  III |              de legalább cél. Egypár szegény embernek az öröme. De igazi
 65     3,  III |              a rózsavízfőzésnek. Sok szegény asszonynak az a keresete.~–
 66     3,  III |         megverte árvacsalánnal azt a szegény állatot; és arra az elkezdett
 67     3,  IV  |    táskájában magával hozott. Mert a szegény szánandó férfi, ki az állát
 68     3,  IV  |              hibát helyrehozni, amit szegény atyám vétett teellened.~
 69     3,  IV  |              kis Noémim. Tudod, hogy szegény megboldogult szülőink bennünket
 70     3,  IV  |          úrrá lett, gondja volt rá e szegény sors üldözte családnak megszerezni
 71     3,  V   |               Azt gondolta-e: hisz e szegény hajóbiztos, akinek az anyja
 72     3,  V   |          akinek az anyja éppen olyan szegény asszony volt, mint az én
 73     3,  V   |            szeretett.~Ez volt Noémi.~Szegény Noémi! Mennyit kell majd
 74     3,  V   |            szerelemből; szereti mint szegény, másnak szolgáló hajóbiztost,
 75     3,  V   |          gyújtogatsz, gyilkolsz. Egy szegény asszonyt kiüldöztek a világból;
 76     3,  VI  |            bujdosnak át, rőzsét vágó szegény emberek, halászok útjai.
 77     3,  VI  |            Igazán sírt.~            ~Szegény kis Noémi csak ott állt
 78     3,  VI  |            Fehér Hajó«-hoz átadni. E szegény becsületes embernek ottjártomban
 79     3,  VII |           őket tartogatni.~– Aztán a szegény Noémira néha visszaemlékezzék.~
 80     4,  I   |              s azt mondá neki:~– Egy szegény csempésznek a felesége itt
 81     4,  I   |            haragszik ön érte, hogy a szegény csempésznő árváját felfogadtuk?
 82     4,  I   |              Teréza nevetve mondá:~– Szegény csempésznő árvája! Még ez
 83     4,  I   |             szabad megtudnia, hogy a szegény csempésznő árvája mivel
 84     4,  I   |           Mit tudhat ő arról, hogy ő szegény csempésznek fia, szegény
 85     4,  I   |             szegény csempésznek fia, szegény árva, kinek apja, anyja
 86     4,  II  |             ki.~– Mihályom! – rebegé szegény.~– A tied! – súgá Timár,
 87     4,  III |             hatalom lehet az, mely a szegény hajóst ily kínzó aranyálmokba
 88     4,  III |       tördelte, és reszketett.~Óh! a szegény teremtés éjjel-nappal ott
 89     4,  III |               hogy legyen irgalommal szegény szíve iránt! Adja vissza
 90     4,  III |               Most meg a gyermek is!~Szegény Noémi!~A kis Dódinak torokgyíkja
 91     4,  III |            lakást.~Nem is hazudott – szegény.~– Ön nagyon jó, Teréza.
 92     4,  III |         többé, hogy hozza ide Dódit. Szegény Noémi! De mihelyt felkelhetek,
 93     4,  III |                Hol van a kis Dódi?~A szegény teremtés ennél a szónál
 94     4,  III |            Mikor aztán kisírta magát szegény teremtés, akkor mosolyogva
 95     4,  III |              imádlak én téged!~Pedig szegény teremtés csak azt kívánta
 96     4,  IV  |              fülébe gyöngéden Noémi.~Szegény teremtés, olyan természetesnek
 97     4,  IV  |               második az önvád.~Ez a szegény asszony itt fekszik az ő
 98     4,  IV  |             Hát a régi történet. Egy szegény csempésznő ismét meghalt,
 99     4,  V   |            ismerős világ környezé; a szegény könnyeit, az árva gyermekek
100     4,  V   |        bizony talán jó volna annak a szegény asszonynak, ha már olyan
101     4,  V   |              dugárus?~– Hozzánk illő szegény ember.~– Hát aztán? Nekem
102     5,  I   |            És mindezt azért, „mert a szegény ember komisz ember, a gazdag
103     5,  III |        ráhajt, Isten legyen irgalmas szegény lelkének; leszakad alatta
104     5,  III |           csuka, harcsa, kárász mind szegény embernek való. Bécsbe, Pestre
105     5,  IV  |     gondviselés útjai! Hogy vezeti a szegény szerencsétlen szenvedőt
106     5,  IV  |      Ismertem ezt az urat, mikor még szegény hajóbiztos volt, s maga
107     5,  IV  |          Timár.”~„S az a Timár akkor szegény ember volt?” kérdezé az
108     5,  IV  |         kikeresett magának egy olyan szegény leányt, aki nem tud semmit
109     5,  IV  |         hajlandó ön meghallgatni egy szegény földönfutó instantiáját?~
110     5,  VI  |            mért nyögsz oly nagyon?~A szegény haldokló állat kínlódva
111     5,  VIII|           Levetinczy úrnak a halála! Szegény Timéának azóta se éjjele,
112     5,  VIII|         megírja, hogy táncolt!” Jaj, szegény szép fiatal asszony, de
113     5,  VIII|       töprenkedik miatta. Úgy szánom szegény asszonykát, úgy kívánnám
114     5,  VIII|        valaha gazdag, és Timéa lenne szegény, én még akkor is Timéával
115     5,  VIII|          kardnak a volt gazdája, aki szegény ember, nem mehet oda a gazdag
116     5,  X   |             kezével szemeit.~– Az én szegény rózsáim!…~Timéa nem tiltotta
117     5,  X   |    megcsókolta azt, halkan rebegve: „Szegény Mihályom!…”~S azzal letette
118     5,  XIII|            az utolsó tőrdöfés miatt, szegény beteg szívével.~Nem tudott