Part, Chapter
1 1, II | görög leánnyal kalatyol oda elöl, ahelyett; hogy a fullajtároknak
2 1, IV | kend többet, hanem menjen oda a Szent Borbála dicsőséges
3 1, IV | kősírban.~– Mash Allah! Oda nem mehetünk utánuk.~
4 1, VI | lehessen elkerülni.~Vontatni oda nem lehet: a szigetnek nincsen
5 1, VII | hogy „mi szükség önnek oda kémlelődni?” s követni volt
6 1, VII | szigetlakó nő futva jött oda a lövés hangjára, s messziről
7 1, VIII| jövendőbeli vejedet.~– Noémi, add oda neki fejed alól a vánkost.
8 1, VIII| lehet aludni itt!~Mi van oda alant, amitől nem lehet
9 1, VIII| ami szóváltás önök között oda alant végbement.~– Azt is
10 1, IX | nádasban. Ő vadászni járt oda őszi napokban, s sokat emlegetett
11 1, X | ahol legmélyebb a Duna, oda lebocsátasz. Ezt cselekedd,
12 1, XII | főtisztelendőségedet, hogy jöjjön oda, s temesse el szokott szertartással.~–
13 1, XIII| Ez erős dolog! És miért oda?~– Csak csendesen! Itt a
14 1, XIV | addig viszi majd lefelé, míg oda eljut, ahol az atyja fekszik
15 2, I | segíteni fog. Nem állítják oda a mosóteknő mellé, de a
16 2, II | ki szívélyesen sietett oda hozzá.~– Hát jer el hozzám
17 2, IV | búzát.~– Kapsz kutyát! Biz oda nem mégy. Öt forintért sem
18 2, IV | Timár tudta, hogy mi köti őt oda. Ő tudta, hogy miért lakik
19 2, V | Miska, nem jössz egyszer oda közénk?~– Nem biz én. Ha
20 2, V | Athalie szép szemeiért jár oda. Ez Kacsuka úr dolga. Ha
21 2, V | házból; mégis ellátogat oda, kezet csókol a hölgyeknek,
22 2, V | katonai ügyességgel szökött oda, s egy perc alatt összeszedte
23 2, V | vőlegényének, hogy vessen oda egy bókot Timéának is, úgy
24 2, VI | valaki. Ne engedjük neki oda egészen a kövér falatot.
25 2, VI | régi marhalegelőt. Menjen oda kend, és vegye meg az egészet.~–
26 2, VI | amit én mondok. Menjen oda. Itt van kétezer forint
27 2, VII | családias otthonossággal – oda elöl minden ajtót zárva
28 2, VII | százezer forint odavan; de oda még azonkívül a másik százezer
29 2, VIII| kellene azzal a késsel, oda, ahol az a fehér alak azon
30 2, VIII| konyhafelszerelés van hátra; oda be sem nyitnak. Az előszobában
31 2, VIII| árverezik. A venni kívánók oda tolongnak az árverező tanácsnok
32 3, I | Csorbadzsi, az ő apja, szintén oda jut-e a másvilágon, ahova
33 3, II | bankot. A pénz özönlött oda, ahol ő megállt, s ha elfutott,
34 3, III | Szenvedélyes vadász ha egyszer oda beveheti magát, ugyan várhatnak
35 3, III | ugráshoz készül; vigyázzon oda. Most nagyot ugrik, hosszú
36 3, III | félve is, nevetve is tartá oda a tenyerét, de nem a békára
37 3, IV | kérte magának alvóhelyül, oda Teréza asszony friss szénából
38 3, IV | abból, hogy fekhelye mellé oda volt készítve a reggeli
39 3, IV | földnek a túlsó oldalán.~– Oda tengeren kell menni.~– Hat
40 3, IV | szép Almira.~Almira pedig oda sem szagolt a lába elé vetett
41 3, IV | amíg egyszer Narcissza oda nem sompolygott (a macska
42 3, IV | Talán a szeszfőzdében?~Tódor oda is elment, benézett; nem
43 3, IV | Brazíliában, miért nem mentél oda?~– Hja! Éppen ez a felséges
44 3, V | kivitte őket a szabadba: oda is egymást átölelve mentek,
45 3, VI | ijedten Fabula. – De már oda nem megyek.~– Nem is szándékozom
46 3, VI | odaküldeni Fabula uramat; oda más ember fog menni. Ön
47 3, VI | És méghozzá lisztet vinni oda! Egy olyan országba, ahol
48 3, VI | kell azt megkapni! Nem megy oda se fiskális, se vicispán.
49 3, VI | hasadékon át, hogy azok oda vannak betéve.~Azután beleült
50 3, VI | maradt, a kecskék, juhok oda szorultak fel.~Most hallhatja
51 3, VIII| mint egy gyermek futott oda hozzá, és sírással, kacagással
52 4, I | tagjában. Athalie szemei oda voltak szegődve arcához,
53 4, I | valótlansága kiderülhet, mindenki oda fogja magyarázni titkolózását,
54 4, I | Mihály a térdein csúszott oda hozzá. Nem szólt neki semmit,
55 4, I | már a szédületet, mely őt oda visszavonja.~Az az egész
56 4, I | neveltetni? – De nem adják oda ezek a nők. – Őket is elviszed
57 4, I | eltűntek, mire más ízben oda visszatévedt. De mindazok
58 4, II | hozták javaslatba. Mihály oda is maga kísérte el Timéát,
59 4, II | legsűrűbb volt a bozót, oda kihordták a ládákat. Mihály
60 4, III | egy szó?~– Mennyiért adnád oda Dódit? – kérdezé egyszer
61 4, III | lelkére.~Mikor lefeküdt, oda akarta magához vitetni a
62 4, III | tűzhely mellett? Jere, menjünk oda! Én nem szeretem ezeket
63 4, III | kerültek elő. Visszaviszem oda. Ne félj, nem maradok a
64 4, III | lélegzetet végy, én is kibírom oda alant. Csak az elsüllyedt
65 4, III | odafenn az Istennel!)~– Vidd oda neki tőlem ezt a csókot.~
66 4, III | negédesen, mosolyogva nyújtá oda neki – azt a fehér rózsát.~
67 4, III | odavezetnek hozzá, ugye?~– Oda, Mihály!~Ezzel a kegyes
68 4, III | a ház előtti kis padhoz, oda leülteté, és maga is mellé
69 4, III | sohasem vezette el Noémi oda Mihályt, ahol a kis Dódi
70 4, III | fejéhez, hogy te ne járj oda hozzá szomorkodni.~Pedig
71 4, III | hogy ezt most ültették oda.~És akkor aztán meg volt
72 4, III | suttogta magában: „Nem adnád oda egy egész földért tele gyémántokkal;
73 4, IV | ágyat a kihúzó fiókban, s oda lefekszik.~A gyönyör és
74 4, IV | mindannyiszor visszatérnek oda, ahhoz az alvó nőalakhoz.
75 4, IV | annyira megbolondul, hogy oda megy lakni.~Negyedórányi
76 4, IV | családok asszonyai ültettek oda; de a falak évről évre roskadoznak,
77 4, IV | azt súgta, hogy neki mégis oda kell menni a semmi világának
78 4, IV | volna gyáván elfutnod, hanem oda kellett volna menned ahhoz
79 4, IV | ahogy van? Mind a ketten oda Dódi mellé.~A telet hol
80 4, V | fölém dombot, ne tegyetek oda fejfát: se zöld fát, se
81 4, V | útra. Vagy „ide”, vagy „oda”!~
82 5, I | Mihálynak:~– Ön nagyon sokáig oda volt most…~Timár nem akarta
83 5, I | Bosszús arccal tekintett oda, s már fogta a kilincset,
84 5, I | volt, amit láttál. Nézz oda ismét. Timéa arca oly fehér,
85 5, I | ott sötét volt, ahol állt, oda nem láthatott senki.~– Ekkor
86 5, I | fekve hagy, s akkor jött oda, hogy fölvegyen, keblére
87 5, II | háta most a híd. De most oda el nem lehet jutni anélkül,
88 5, II | gályarabság!” Tizenöt évig oda lenni láncolva a gályapadhoz,
89 5, III | négyszöglyukakból kivágtak, oda támasztanak fel élével a
90 5, III | fejedelem egyszerre kiadta volna oda alant a rendeletet maradék
91 5, IV | szótlanul kivette fiókjából oda eltett tárcáját, s azt is
92 5, IV | csepp jóindulat, elmegy oda abba a világrészbe, ahonnan
93 5, IV | szökött fegyenc.~Timár szemei oda voltak bűvölve a seb rongálta
94 5, IV | ne tűnjék, ha ő maga megy oda, s rám bízta, hogy válogassam
95 5, IV | szigetén van. Megyek utánad oda.~Timár ennél a szónál indulatosan
96 5, IV | szemet szemért!” Eredj oda, süttesd a hátadra te is
97 5, IV | akasztófa-jegyet, vasaltasd oda magadat a gályapadhoz, kergettesd
98 5, IV | saját bőrét. Bosszúsan szólt oda neki:~– Végezze ön. Nem
99 5, IV | innen egyenesen megyek át oda, ni! Látod azt a kettős
100 5, V | tőle.~Timár tán azért állt oda, hogy tán majd ez a dühös
101 5, V | Hogyan is mondta Noémi? – Oda mennek lakni majd azok,
102 5, V | kiknek nem kell többé semmi. Oda mennek, ahol nincsen semmi! –
103 5, V | Noémi is utána fog jönni oda, erre a hideg csillagra.~
104 5, V | mintha villámok száguldanának oda alant a vizekben, bűbájos
105 5, VI | vezet a kunyhótól. Az is oda vezet, ahol Teréza nyugszik.
106 5, VI | Csak ketten járnak már oda. A harmadik, Almira, a kunyhóban
107 5, VII | barátok, rokonok, tisztelők oda is lemennek a megsiratott
108 5, VIII| házból, a „másik” meg nem jön oda a házhoz; az egyik ott szomorkodik,
109 5, VIII| szegény ember, nem mehet oda a gazdag hölgy kezét megkérni.~–
110 5, IX | ló”, pedig ő nem rajzolt oda semmi lovat! És aztán mikor
111 5, IX | aranyzöld bogárkát, azt ragasztá oda a viasz közepébe: ez volt
112 5, X | fél tízig várt; akkor ment oda.~Mikor az előszobában az
113 5, X | a nő, még kevésbé engedi oda másnak, mint azt, akit szeret.
114 5, XI | Akkor lecsap a kardvas oda, ahonnan ez a sóhajtás jött.~
115 5, XIII| mintha vonzotta volna őt oda valami titkos sejtés… Az
116 5, XIII| én szigetem nem tartozik oda!”~Beszéltem neki a terhekről,
|