Part, Chapter
1 1, I | megszűnik, aztán megint egyszerre valamely völgyzugolyból,
2 1, II | lassítani a lépést, most egyszerre megállni.~Mert a hajónak
3 1, II | eveznek; minden nyomásnál egyszerre felugranak helyeikről, két
4 1, II | kinevettek. Aztán november 23-án egyszerre beállt a hideg, fele odafagyott
5 1, II | dörmögé a kormányos, s egyszerre nagy hangú kiáltásra erőszakolta
6 1, II | összecsap a terhes hajóval, egyszerre el lesz süllyesztve mind
7 1, IV | köteléről elszabadult hajó pedig egyszerre sebesen megváltoztatja irányát,
8 1, IV | az egész hajósnép szava egyszerre.~Timéa nem tudta, mi történt,
9 1, IV | kormányos nagyot dörmögött, s egyszerre úgy berekedt, hogy nem tudott
10 1, V | míg megehetővé lesz. Ekkor egyszerre elsötétült az a szűk égboltozat
11 1, V | hagyja magát kigúnyolni.~Egyszerre oly fergeteget támaszt maga
12 1, V | fergeteget, s az utazók előtt egyszerre kitárult a gyönyörű Cserna-völgy.
13 1, VI | penészport szétlövellte egyszerre; ennek a gyökere bűzhödt
14 1, VI | keresztülverhette magát, egyszerre maga előtt látta Timár,
15 1, VI | szurkálták ruháin keresztül, egyszerre a bámulattól megigézve állt
16 1, VII | megtudhatta, mert a hívásra egyszerre félreugrott a fehér cica,
17 1, VII | a hullámoktóli félelmét. Egyszerre vége volt mindkettőnek,
18 1, VII | Amiért aztán mind a két leány egyszerre bosszúsan vállat vont. Timéa
19 1, VII | köszönd meg szépen”.~Ekkor egyszerre Almira vonta magára a figyelmet.~
20 1, VIII| csúnya arcot tudott csinálni egyszerre! Szemöldeit összeráncolá,
21 1, VIII| elváltozott. A rózsaszín egyszerre földfakóvá lett rajta. Valóban
22 1, VIII| az egymást felváltó képek egyszerre rohanták meg agyát mint
23 1, VIII| orrod előtt. Tessék!~Almira egyszerre a legnagyobb düh közepett
24 1, VIII| meg, hogy úgy elhallgatott egyszerre?~– Nézze ön, engem is ez
25 1, IX | gyermekgyilkossá tegyenek. Egyszerre gyermekgyilkossá és öngyilkossá.
26 1, IX | érzés fogott el. Mintha egyszerre elfeledtem volna mindent,
27 1, X | Timéa ágya felől jött, s egyszerre másfelé ragadta gondolatait.
28 1, XI | ébreszted, alszik örökre. Egyszerre milyen gazdag ember lennél!
29 1, XI | keserű, meleg italt lenyelte, egyszerre oly erővel taszítá el magától,
30 1, XIV | ordítá kormányos, hajóslegény egyszerre valamennyi; s mindannyi
31 2, I | százhatvan fokos gorombaságra egyszerre elnémult az úr is, meg az
32 2, I | gorombaságot adnak be nekik. Egyszerre elcsendesült mind a kettő.
33 2, I | csendesen, s a két dühös ember egyszerre megszelídül és elhallgat,
34 2, II | lehetne ezen a sok bajon egyszerre segíteni?~– Azt én sem tudom.~–
35 2, IV | hadseregösszpontosítás után Timár egyszerre tehetős ember lett, házat
36 2, IV | nem tudhatni, hanem hogy egyszerre nagy úrrá lett, azt látni
37 2, IV | amint azon általesett, akkor egyszerre megelevenül benne a kristály
38 2, IV | egészen át is változott egyszerre minden indulata Timár iránt.~–
39 2, V | mélaság látszott meg arcán, s egyszerre nagyon kevés szavú lett.~
40 2, V | nőül venné. Lám, még az is egyszerre becsületes emberré lenne
41 2, V | indulattól átszellemült, ami azt egyszerre széppé tette. Sok arc megszépül,
42 2, VI | besúgó.~Az, hogy ha nem egyszerre fognak hozzá az erődítés
43 2, VI | szakaszához, akkor fölösleges lesz egyszerre kisajátítani a tervbe eső
44 2, VI | hogy az erődítési tervet egyszerre minden ponton megkezdjék.~
45 2, VII | mohamedán bortilalom emlékével egyszerre.~– Hát persze, igazi bor.
46 2, VII | nászajándékokkal, akkor tért egyszerre magához, hogy hisz ma van
47 2, VII | mintha sok ember jönne fel egyszerre nehéz tappogással. Arra
48 2, VIII| gondolat zsibbasztá meg egyszerre lángoló lelkét, hogy hátha
49 2, VIII| fejét! S ha akkor Timár egyszerre azt mondaná bosszúból: „
50 3, II | cseppenkint összegyűjtött dühét egyszerre ki szokta önteni; nem azért
51 3, III | öröm.~Az idő megváltozott, egyszerre derült ég jött, meleg nappal,
52 3, III | is.~Most Almira figyelme egyszerre másfelé fordul, valami neszt
53 3, III | válasz megnyugtató.~Most egyszerre rémületes jajveszékelés
54 3, III | rigó görög verseket fütyöl.~Egyszerre nagyot sikoltott Noémi,
55 3, III | idegeivel. Hanem azután egyszerre jókedvűen nevetett, mint
56 3, IV | tekinte Tódorra.~– Most egyszerre boldoggá teszlek tégedet
57 3, IV | azonfelül signore Scaramellinél egyszerre „felcsapom az égót”. Hát
58 3, VI | maga elé a levelet.~Most egyszerre valami rémületes eszme villant
59 3, VI | jegenyecsalitja már látható volt, egyszerre valami fakóvörös felhőfolt
60 3, VI | maga előtt látja, akkor egyszerre kitörő indulattal veti magát
61 3, VIII| abban dolgozott.~Mihályt egyszerre rohanta meg az érzések minden
62 3, VIII| sikerült. A magyarországi liszt egyszerre kedvence lett a dél-amerikai
63 3, VIII| amivel minden versenyt le fog egyszerre szorítani.~Mihály elbámult.
64 3, VIII| meglátta azt az arcképet, egyszerre átváltozott az arca. Oly
65 4, I | újévi ajándékot vásárolni, egyszerre két darabot vegyen mindenből,
66 4, I | amíg nem láttuk.~Mihálynak egyszerre a körmei hegyéig nyilallt
67 4, I | felesége volt neki? Hat. Mind egyszerre. Az sem volt neki elég;
68 4, I | a fájdalomnak, s az most egyszerre gátját törte! És ahol érte,
69 4, I | élő földet elhagyta volna; egyszerre két külön planétán lakni,
70 4, I | Noémi, kinek eleven képzelme egyszerre megragadta a Mihálytól adott
71 4, III | be vörös pofáját a szél egyszerre liszttel. Nézd, olyan, mint
72 4, IV | semmi!~Teréza és Mihály egyszerre keltek fel háborodottan
73 4, IV | ágyba feküdt, akkor meg egyszerre kiment minden álom a szeméből.~„
74 4, IV | gyönyört és rettegést érez egyszerre szívében.~„Te itt akarsz
75 4, IV | ellenmondásokkal terhes zűrzavarát. Egyszerre két nemes, önfeláldozó lélek
76 4, IV | bolygó közelébe jutott, egyszerre csak a fény sörénye elkezdett
77 4, IV | gondolat erős jellemeknél egyszerre, hanem megérik. Évekkel
78 4, IV | csinálni…~Erre a tündérarc egyszerre Medúza-fővé torzult el,
79 4, IV | Ki ez? – szólt Timár egyszerre suttogássá lenyomott kiáltó
80 4, V | rakott kosarakat átszámlálta, egyszerre csak ájultan esett le a
81 4, V | Dódit is felköltve; s mintha egyszerre visszatért volna minden
82 5, I | nem hűtlen önhöz.~Athalie egyszerre oly alázatos arccal, oly
83 5, II | Timárt e sorok olvasása után egyszerre valami névtelen ijedtség
84 5, III | elsüllyesztett malom jutott egyszerre eszébe.~Nem annak a malomnak
85 5, III | hogy a pirityébe került, egyszerre elkezd a Balaton fenekén
86 5, III | pillanatában a víztükörnek egyszerre áll meg, mint a kristály,
87 5, III | két igazi nap kelne fel egyszerre két igazi égen.~Egyszerre
88 5, III | egyszerre két igazi égen.~Egyszerre szétlövelli a nap sugárait,
89 5, III | itt a lábaink alatt!~Most egyszerre egy olyan rettentő dördülés
90 5, III | ágyút sütöttek volna el egyszerre, vagy mintha föld alatti
91 5, III | Ott van ni! – kiálták egyszerre hárman is; hanem a nagy
92 5, III | a tőrbe jutott fejedelem egyszerre kiadta volna oda alant a
93 5, III | maradna el onnan? A jég hátán egyszerre csak olyan dáridó támad,
94 5, IV | gondolatom támadt. Ha én egyszerre a Nro 50-ig fel tudnék avandzsírozni!
95 5, IV | Timár.~– Nonono, barátom! Egyszerre csak egyikünk beszéljen!
96 5, IV | sikoltani kezdett, a cudar dög egyszerre előrohant az ágy alul, anélkül,
97 5, V | visszasiessenek; a szélcsapás egyszerre felforgatja a hullámot,
98 5, VIII| nyalka-e vagy ripacsos? Egyszerre hozzámenne. Jaj, de senki
99 5, VIII| reggelig olvas. Aztán nem hogy egyszerre kimetélné a könyvet, hanem
100 5, IX | s amidőn a víztükörből egyszerre saját képe helyett üldözője
101 5, IX | szemközt, s az istenkéz egyszerre összecsukta előtte a nagy
102 5, X | az örömhöz. Az nem megy egyszerre. Elébb meg kell tanulnom,
103 5, X | mintha rosszul esnék attól egyszerre megválnia, mintha lassan
104 5, XI | vidám lakmározó sereg ajkán egyszerre csak elfagyna szó: minden
105 5, XI | egy sas körmei mélyednének egyszerre a kezébe.~Akkor felkacag
106 5, XII | homlokán veríték tör ki; egyszerre eldobja a levelet magától,
107 Uto | veszedelmes Bakony szele egyszerre háborgó tengert alakított
|