Part, Chapter
1 1, I | haladnak a szűkülő fogdában; míg a legvégén belejutnak a „
2 1, III | dörmögé Fabula János, míg Euthym örömkitöréssel kiálta
3 1, IV | tette a távcsövet mindaddig, míg a Perigradasziget ormai
4 1, V | lángoló tűzön forgattatik, míg megehetővé lesz. Ekkor egyszerre
5 1, VI | a szemeit e látványról, míg a hajó el nem haladt előtte,
6 1, VI | gugarozás.~Eltart félnapig, míg a Duna közepétől a nagy
7 1, VII | itt kell vesztegelnünk, míg a szél odább ereszt. Az
8 1, VII | ön utazóimnak szállást, míg a vihar megszűnik?~A nő
9 1, VII | aztán a part mentében végig, míg arra a helyre rátalált,
10 1, VII | téve, s aztán úgy tartja, míg érte nem jövünk. No uram,
11 1, VII | hozzányúlni nem szabad, míg ő meg nem fúja az ételüket,
12 1, IX | nagyon könnyű életet élt; míg férjem szegény naphosszant
13 1, IX | őrt állsz Noémi fölött, míg visszatérek”. Akkor újra
14 1, IX | járta meg velem a Dunát. Míg ismét visszaeveztem, két
15 1, X | dörzsöld be vele erősen, míg fölébred! – Ah! szinte magammal
16 1, XII | el egy napi járóföldig, míg a határukon túl lesz, ott
17 1, XII | fess rá te is egy betűt; míg én dolgom után látok! –
18 1, XII | Mihály megvárta ébren, míg megreggeledett, s a hajó
19 1, XIII| vele, ha vigasztalja.~– Míg ön beteg volt, öntudatlanul
20 1, XIV | derült időt, s előrehaladni, míg beesteledik. Hiszen Komáromhoz
21 1, XIV | addig viszi majd lefelé, míg oda eljut, ahol az atyja
22 2, I | dolga a lágy kenyérnek, míg azt onnan ki tudja venni.
23 2, IV | kell a süket kőben vágni, míg az ér fel hagyja magát találni,
24 2, IV | higannyal összekeverik, míg a higany az utolsó aranyporszemet
25 2, IV | mozdult a bérlett uradalomból, míg a kemény fagyok be nem következtek,
26 2, V | a szemeivel, s nem várt, míg Zófia asszony vagy a szobaleány
27 2, VI | árverésnél; aztán ígérjen rá, míg rajtamarad; de senkinek
28 2, VII | magáról, hogy ő kisasszony, míg mindenki tudja róla, hogy
29 2, VII | tetőtől talpig, s azalatt, míg a pap rájuk olvassa az áldást,
30 2, VIII| nyögés, mi a szó.~– Uram! Míg boldog voltam, ön nagyon
31 2, VIII| között átfurakodni; megvárta, míg vége lesz a szomorú temetkezésnek;
32 2, VIII| jeladásával, s megvárja, míg odabenn azt mondják neki,
33 2, VIII| Timár. – Én várni fogok, míg ön elhatározza magát. Eljövök
34 3, I | megérkeztét.~És azután ott várt, míg a hintók visszarobogtak,
35 3, II | utcára ki nem megy azalatt, míg ön távol van, csupán kocsin
36 3, III | a ladikját víz mentében, míg az Osztrova-sziget farkáig
37 3, III | kétségbeesetten szűköl, míg kinn a parton le tudja rázni
38 3, III | előre-hátra pofozza a talpaival, míg egyszer hanyatt fordítják,
39 3, III | tömör kifejezést nyernek, míg más arc ugyanazon idő alatt
40 3, III | megértett; s aztán elkísérték, míg a mező túlsó széléig haladt
41 3, IV | hát, no. Megvárom itten, míg előjönnek az asszonyok.
42 3, V | hagyott Mihálynak békét, míg fegyverét meg nem töltötte
43 3, VI | nem hagyott békét addig, míg az el nem fogadta a pisztolyt,
44 3, VII | lehetett e szigetről eltávozni; míg a legelső gyümölcsvásárlók
45 3, VIII| búcsúköszöntést lobogtat utána, míg láthatja; a másik a képzelet
46 3, VIII| bámulatból a másikba esett. Míg ő hónapokon át a paradicsom
47 3, VIII| érzi a csókot.~Azalatt, míg ő a szigeten mámoros önfeledésben
48 3, VIII| Hanem ő tagadja a baját, míg össze nem roskad, s akkor
49 4, I | vendégének, s addig is, míg a vacsora elkészül, biztatta
50 4, I | vetette, nem várta meg, míg vendégszerető gazdája felébred;
51 4, I | virág!”, s aztán volt dolga, míg visszakönyöröghette tőle;
52 4, I | Napok kellettek neki hozzá, míg elhitte, hogy ez nem álom.
53 4, I | nála, hogy ne sírjon addig, míg a favágó szunnyad…~S este
54 4, II | idebenn.~– Nem megyek be, míg alszik; felkölteném. Jöjj
55 4, II | alvók suttogásait hallgatva, míg a hajnal világossá nem kezdte
56 4, III | rángatta a száránál fogva, míg kivette a fogai közül, s
57 4, III | csendesíteni Mihály mindaddig, míg végre fölkelhetett a kórágyból,
58 4, III | lássam, ha sírtál!~– Vártam, míg szabad lesz.~– Mikor nálam
59 4, IV | volna végig korbáccsal, míg meg nem szelídül, most mégis
60 4, IV | csodalátványt távcsövével, míg el nem veszett az az áttörhetlen
61 4, V | lelopta a gyümölcsöket, míg az őriző arkangyal hátat
62 4, V | pompához. Végre addig kutatott, míg a téveteg szikla egyik oldalában
63 4, V | bűneidet, és gyónjál meg, míg időd van rá. Maholnap meg
64 5, I | havazott, s egész hétbe telt, míg a hófuvatos utakon Komáromig
65 5, I | várna csendesen, mindaddig, míg valaki megzörgetné az ablakát,
66 5, I | tapogatózva haladt fal mentében, míg egy helyre talált, ahol
67 5, I | legtitkolózóbb pofákat vágta, míg utóbb mindenki arra a gyanúra
68 5, I | csábítgatva, hanem megvárta, míg más eltép, elgázol, a földön
69 5, II | utcai házba, s ott bevárni, míg megvirrad.~Ez kínos éjszaka
70 5, II | bír a vendéglőben várni, míg a lovakat etetik, elindul
71 5, II | kígyózó bolygással. Megvárja, míg a legutolsó is eltűnik,
72 5, II | indul neki az éjszakának. Míg előszobáján, míg folyosóján
73 5, II | éjszakának. Míg előszobáján, míg folyosóján végigmegy, az
74 5, III | elragadta; azok megvárták, míg a jég megáll, akkor kiszöktek
75 5, III | rézvörös fényt vesz fel, míg a napkelet felé eső, tehát
76 5, III | az egész óriási jégtábla, míg utóbb olyanná válik, mintha
77 5, III | azután folytonosan tart, míg a nap ismét le nem áldozik.~
78 5, III | háló túlsó szárnyaival, míg mind a két rúd s mind a
79 5, III | azután is fennmaradt addig, míg Galambos a fogaskirályt
80 5, IV | töröktől! A tolvaj azalatt, míg én a gyaloghintóért jártam,
81 5, IV | megmondani senki. Jó, megvárlak, míg hazajössz. S hogy az idő
82 5, IV | a te pénzed nem üdvözít, míg a hátamról ezt a bélyeget
83 5, IV | faggyút csepegtetnek a bőrére, míg előadja eldugott kincseit.
84 5, IV | becsületét visszaadhatom; míg te el nem veheted őt soha,
85 5, V | félszigetével, komor templomával, míg a keleti agyagpartok tündököltek
86 5, V | szakadna szét ott alant, míg a zöngés fokozatosan átmegy
87 5, VIII| nem látja-e meg valaki, míg végre egyik kijárónál hirtelen
88 5, VIII| világra. Jó gyerek is volt, míg a kezemből ki nem vették,
89 5, VIII| kezemből ki nem vették, míg az apja el nem kényeztette,
90 5, VIII| apja el nem kényeztette, míg a világ el nem forgatta
91 5, VIII| egyik lábamból a másikba, míg rájöttem az okára. Ő meg
92 5, X | Zsuzsánna-napi estélyekre, míg Timár „élt”, Kacsuka úr
93 5, XI | pástétomok bástyái közelében. Míg a jégveremmel ellátott pincébe
94 5, XI | alakot. És addig nézte, míg szempillái leragadtak, s
95 5, XI | ajtófelekbe verve magát, míg a cselédszobába kitalált.~
|