Part,  Chapter

 1     1,  II  |             a biztos a ladik orrában állt összefont karokkal.~Mire
 2     1,  III |              gerendelyével egyenesen állt az ég felé, a fehér cica
 3     1,  III |             végére futott fel, s ott állt meg, felgörbített háttal;
 4     1,  IV  |           Timár azalatt a hajó orrán állt, s a fenékmérő ónnal kémlelte
 5     1,  IV  |            ágyúnaszád, a Duna előtte állt másfél mértföldnyi hosszúságban,
 6     1,  VI  |     egyszerre a bámulattól megigézve állt meg.~Amit maga előtt látott,
 7     1,  VII |             másik percben ő maga sem állt többé a lábán.~Almira abban
 8     1,  VIII|            ereszté, ott négykézlábra állt előtte, s elkezdett a kutyára
 9     1,  IX  |             év. Tavasszal gyönyörűen állt országszerte minden vetés.
10     1,  IX  |           lerothadt a lábán; éhínség állt be a Kánaánnak csúfolt vidéken,
11     1,  X   |          feküdt Euthym. Az asztalkán állt egy szekrény és két üvegcse.~–
12     1,  XII |              A négy szerb legény ott állt a háta mögött, és szótagolta,
13     1,  XII |             Egyszerű tudománya abból állt, hogy hidegvizes kendőket
14     1,  XIV |        elhalaványodott és megmeredve állt egy percig. A rémület először
15     1,  XIV |          volt. A víztömeg a padlásig állt. Tapogatózva közelített
16     2,  I   |        leszokni. A ruhája mindig úgy állt rajta, mintha az asszonyától
17     2,  I   |           éppen olyan nyugodt arccal állt ott e zivatar közepett,
18     2,  I   |             szemébe.~Timár pedig ott állt az ajtóban, s nézte, hogy
19     2,  I   |               De már akkor Timár nem állt többé az ajtóban.~Azután
20     2,  III |            az egyik egészen szárazon állt most.~Timár beleköltözött
21     2,  III |               s a félhold megint ott állt az alkonyégen. Vörös volt
22     2,  III |           fekete hosszú vékony felhő állt a hold előtt keresztül,
23     2,  III |            Dunába, csak az egyik ága állt ki a vízből, mint egy tűztorony;
24     2,  III |             verte, a gyorsszekér ott állt meg az „Anglia” mellett
25     2,  IV  |         vádoló, egy terhelő tanú nem állt elő ellene, annál kevésbé
26     2,  IV  |             adott. Utóbb még ezeknek állt följebb. Sértve érezték
27     2,  IV  |            péntek napon utca hosszat állt házáig a koldusnép, aki
28     2,  VI  |              szőlőárfolyam végre ott állt meg, hogy amely telkekért
29     2,  VI  |        minden ponton megkezdjék.~Így állt ez az ügy három nappal Athalie
30     2,  VI  |               mely után ismét talpra állt egyenesen Timár előtt.~–
31     2,  VII |      tréfálni magát!~Timéa pedig ott állt elzsibbadtan, s két kezét
32     2,  VIII|     hógörgeteg megindult, és meg nem állt a lejtő aljáig. Kiderült,
33     2,  VIII|              a nagy kísértet! Előtte állt a kétségbeejtő élet egész
34     2,  VIII|          gyűlölet rossz tekintetével állt fel előtte, Zófia asszony
35     3,  I   |             meg a protestáns lelkész állt elő, hogy az áttéréshez
36     3,  I   |         vendégsereg hosszú hintósora állt végig az utcán, miként ama
37     3,  II  |            martalékát keresi.~Sokáig állt ott, és nézte az alvó alakot.~
38     3,  III |      leterítve az, ami benne tetézve állt. Noémi annak állt neki,
39     3,  III |            tetézve állt. Noémi annak állt neki, hogy majd két fülénél
40     3,  III |       lapályt, s a közepén két gólya állt csendesen elmerülve a természet
41     3,  III |         önmagát és az egész világot, állt ott a sziklatetőn, két kezét
42     3,  IV  |      álmodott, hogy kertészlegénynek állt be, s rózsavizet főz tengerszámra.~
43     3,  V   |              felé emelve.~Teréza ott állt fölöttük, és mosolyogva
44     3,  VI  | rőzsekötegekből összeállított kunyhó állt, melynek nyílását a keresztülomló
45     3,  VI  |           füstje.~Egy reszkető ember állt fegyverének csöve előtt:
46     3,  VI  |             és odább ment.~Tódor ott állt egy ideig, és utána nézett;
47     3,  VI  |           Szegény kis Noémi csak ott állt óra hosszat az akácfa alatt,
48     3,  VI  |          liszttel megrakodva, készen állt a trieszti kikötőben, horgonyait
49     3,  VI  |               máskor magas dombtetőn állt, most a küszöbéig ért a
50     3,  VI  |              volt. A megáradt folyam állt az útjában egész fenséges
51     3,  VI  |              egy új, meglepő látvány állt előtte. Máskor a senki szigete
52     3,  VI  |             egész alakjában szabadon állt a Duna-ág közepén. Az áradat
53     3,  VIII|             kereskedelmi mérlegkönyv állt előtte, abban dolgozott.~
54     3,  VIII|             azután látta, hogy miből állt Timéának a mulatsága. Számlákat
55     3,  VIII|              mikor Timéával szemközt állt.~Az üzleti iratok áttekintése
56     3,  VIII|           volt egy titka, mely abból állt, hogy a kulcsot jobbra is,
57     3,  VIII|              az irigységtől sápadtan állt ott, bosszúállásra szorított
58     4,  I   |        tengeren. Hány tengeri vihart állt ki! Mennyi emberevő vademberrel
59     4,  I   |             Mihály mint a megbűvölt, állt meg a bölcső előtt. Noémira
60     4,  II  |           hagynia. Néha meg az a kép állt előtte talán álmodva, talán
61     4,  II  |          aztán, hogy a kis lak előtt állt, minden rémképe elmúlt.
62     4,  IV  |             holdja ekkor legközelebb állt hozzá.~A negyedik éjjel
63     4,  IV  |            arcú szent fekhelye előtt állt volna meg. Úgy tetszék,
64     4,  IV  |  félbenhagyott ház, mint egy kripta, állt a fűvel benőtt téren, ajtaja-ablakai
65     4,  V   |       gondolatot. Most azután előtte állt: nem térhetett félre neki.~
66     5,  I   |              hátrált vissza: Athalie állt előtte.~Ugyanaz a kárörvendő
67     5,  I   |       Athalie-tól.~Egyedül volt, nem állt előtte senki. Csak a kezébe
68     5,  I   |         álmodott.~Ilyen kínt még nem állt ki Timár soha, mint e hosszú
69     5,  I   |             kell készülni.~Szóba sem állt ügynökeivel; bele sem tekintett
70     5,  I   |             födött lámpa az asztalon állt; Timéa a szobában járt alá
71     5,  I   |      Odalépett vele a lámpa elé. Úgy állt Timárral szemközt, hogy
72     5,  I   |             még mindig a lámpa előtt állt. Timár őreá figyelt.~Pokol!
73     5,  I   |             Ismét a szokott mondával állt elő, hogy őneki Levetinczy
74     5,  I   |          hiszen ott sötét volt, ahol állt, oda nem láthatott senki.~–
75     5,  III |     foglalták körül.~Timár megriadva állt meg a malom előtt. Feje
76     5,  III |               s az ajtó tárva-nyitva állt. Belépett rajta. A malomgép
77     5,  III |         rajta. A malomgép olyan épen állt még, hogy Timár minden percben
78     5,  III |         Timár alig kétölnyi távolban állt a rianástól. Látta azt,
79     5,  III |          hasítani bírta. Megbénultan állt ott a hatalmas természettünemény
80     5,  IV  |            is éppen olyan meztelenül állt előtte, az is tele utálatos
81     5,  IV  |           összefonva, a kandalló elé állt.~– Nos, barátom, cimborám?~
82     5,  V   |          véres tőle.~Timár tán azért állt oda, hogy tán majd ez a
83     5,  IX  |           dolga az volt, hogy térdre állt, s kezeit összetéve elkezdé
84     5,  X   |           egy-egy fehér rózsabokréta állt, üvegharanggal letakarva;
85     5,  X   |             úr volt a főcurator. Úgy állt a rangjuk, mint a főispán
86     5,  X   |            van most.~S tán éppen ott állt a nagy oszlopos tükör, amelyben
87     5,  X   |            Timéa gyermeteg jókedvvel állt a tükör elé, s levette fejéről
88     5,  XIII|             él!” Mint hideg kísértet állt ez mindig örömei mögött.