Part, Chapter
1 2, I | megnézni, hogy ki jött.~Zófia asszony ehhez hozzászokott
2 2, I | végett hozzuk fel, hogy Zófia asszony még úrnő korában
3 2, I | Timéa fülébe, mire a leány Zófia asszonynak készséggel csókolt
4 2, I | csókolt kezet, s amiért azután Zófia asszony összevissza csókolá
5 2, I | miért sikoltoz oly hangosan Zófia asszony. Ez sem tudott másként
6 2, I | szava. Természetes, hogy Zófia asszonynak, ha e hang mellett
7 2, I | vannak dugva gyapottal. Zófia asszony nyaka pedig mindig
8 2, I | már neki egy pohár bort? Zófia, szaladj egy pohár borért!~
9 2, I | szaladj egy pohár borért!~Zófia asszony nem hallotta ezt
10 2, I | toll is.~Ennél a szónál már Zófia asszony is közbesikoltott:~–
11 2, I | visszamehetett a Dunába megmosdani.~Zófia asszony ugyan csak közvetve
12 2, I | hozd utánam azt a pénzt.” Zófia asszony pedig úgy akart
13 2, I | aztán nagyon elszomorodott. Zófia asszonyt próbálta megkínálni
14 2, I | a szobában.~Brazovics úr Zófia asszonnyal valami görög-forma
15 2, I | neveljenek, mint Athalie. Zófia asszony azt véleményezte,
16 2, IV | társalgási nyelvből.~Most már Zófia asszony is szívesen látta
17 2, IV | férjhez”. Érthette belőle Zófia asszony a mondat elejét: „
18 2, IV | megérdemlett szemrehányás volt Zófia asszonyra nézve: hogyan
19 2, V | melynek egyik szögleténél Zófia asszony tett úgy, mintha
20 2, V | otthon. Azt is sejteti vele Zófia asszony, hogy alighanem
21 2, V | kedvesét féltékennyé tegye.~Zófia asszony gyűlöli Timárt,
22 2, V | zongorához ül a kedvéért, Zófia asszony pedig ozsonnára
23 2, V | gyönyörű csengő hangja.~Zófia asszony pedig komolyabb
24 2, V | Timéa aztán kezet csókol Zófia asszonynak, hogy ne haragudjék
25 2, V | olyan háladatos kedély.~Zófia asszony pedig csak azt várja,
26 2, V | Minélfogva aztán, amint Zófia asszony rásikoltott: „vigyázz,
27 2, V | el, de mind szétgurult.~Zófia asszony sárkánykígyóvá akart
28 2, V | ozsonnát a cseléd!”~Ezért aztán Zófia asszony elkeseredett, kiment
29 2, V | szemeivel, s nem várt, míg Zófia asszony vagy a szobaleány
30 2, V | préda.~Timár, amint megérté Zófia asszonytól, hogy Athanáz
31 2, VII | utoljára leánykorukban.~Tehát Zófia asszony is otthon maradhatott.
32 2, VII | hiányzik a konyhalócáról. Zófia asszony még a szobaleányt
33 2, VII | órájára.~Timéa éppen odaillett Zófia asszony mellé a lócára.
34 2, VII | róla, hogy ő csak cseléd; Zófia asszonyról pedig mindenki
35 2, VII | cseléd.~Tehát Timéa odabújt Zófia asszony mellé a kis padra,
36 2, VII | s aztán azt kérdé súgva Zófia asszonytól:~– Zófia mama,
37 2, VII | súgva Zófia asszonytól:~– Zófia mama, mondja meg nekem:
38 2, VII | nekem: milyen az az esküvő?~Zófia asszony vállai közé húzta
39 2, VII | tudod – kezdé a magyarázatot Zófia asszony, szemenkint hámozgatva
40 2, VII | tart a fejük fölött.~– Ah!~Zófia asszony kapott a gyermek
41 2, VII | így, s nagyon szép lehet.~Zófia asszony nagy lélegzetet
42 2, VII | egész alakja remegett tőle.~Zófia asszony pedig úgy nevetett
43 2, VII | úr volt.~Huh, be megijedt Zófia asszony. Mert hogy csak
44 2, VII | Igen ám! – sikoltozék Zófia asszony – a leányom elment
45 2, VII | leültessük a kapitány urat…~Zófia asszony igazán nagy zavarban
46 2, VII | baj. Abból is kisegítette Zófia asszonyt a kapitány.~– Zófi
47 2, VII | marokkal, én is szeretem.~Zófia asszony tökéletesen le volt
48 2, VII | Timéának – kezdé a társalgást Zófia asszony –, hogy Timéa azt
49 2, VII | Timéa már futni akart, ha Zófia asszony az igazat megmondja;
50 2, VII | igazat megmondja; hanem Zófia asszony nem azért volt eladó
51 2, VII | sokáig; könyörületes volt Zófia asszony iránt, ki ottléte
52 2, VII | búcsút vett, és eltávozott. Zófia mamának kezet csókolt, Timéa
53 2, VII | leány? – sikoltozott rá Zófia asszony. – Abbahagyod mindjárt.
54 2, VII | s azután leült a padra Zófia asszony mögé, s elkezdte
55 2, VII | fejére, ahogy az mondta.~Zófia asszony kacagott magában,
56 2, VII | Amíg az a haját fonta, Zófia asszony közelebb simult
57 2, VII | mintha el akarná azt égetni.~Zófia asszony egy szögletből nézte
58 2, VII | Timéának is kezet csókoljanak.~Zófia asszony többször nevezte
59 2, VII | lakodalmas házhoz. Az örömanya, Zófia asszony is új ruhába volt
60 2, VII | A cselédek, a vendégek, Zófia asszony nem bírták visszafojtani
61 2, VII | Athalie sikoltozni hallja Zófia asszonyt odakünn. No de
62 2, VIII| ott hagyta már a házat. Zófia asszony és Timéa a cselédszobában
63 2, VIII| alszik most a cselédszobában Zófia asszonnyal együtt.~Ekkor
64 2, VIII| voltak, rég felöltöztek már.~Zófia asszony vastag volt, mint
65 2, VIII| tűzhelyen a család számára.~Zófia asszony, mikor meglátta
66 2, VIII| kis falócára, amelyiken Zófia asszony mesélt Timéának
67 2, VIII| hallgatott a kínálásra, pedig Zófia asszony ugyan szívesen kínálta.~–
68 2, VIII| gondolt s a várt útitársra.~Zófia asszonynak sajátszerű öngyilkolási
69 2, VIII| meg kellene bánnia, hanem Zófia asszony előre látta azt
70 2, VIII| sorát bezárta a konyha.~Zófia asszonynak minden kétségbeesése
71 2, VIII| ember.~És az is felötlik Zófia asszonynak, hogy a megvett
72 2, VIII| tekintetével állt fel előtte, Zófia asszony kezeit tördelve
73 2, VIII| mondá:~– Már meggondoltam.~Zófia asszony irigy kárvággyal
74 2, VIII| reménye azonban nem teljesült Zófia asszonynak.~Timéa odanyújtá
75 2, VIII| fogja ön nevezni, ahogy én?~Zófia asszony erre a szóra elkezdett
76 2, VIII| őrajta volt a sor, hogy Zófia asszony tetőtől talpig végigárassza
77 3, I | elhagyhassa, s őhelyette azután Zófia asszony jelent meg.~Zófi
78 3, I | hogy a leány, ki ezeket Zófia asszonynak elmondja, ezáltal
79 3, II | hálószobáján túl volt Athalie és Zófia asszonyé. Mihály nesztelenül
80 4, II | város, s eszerint megtudta Zófia asszony is, az pedig megírta
|