Part, Chapter
1 1, II | evezők mozdítanak előre.~Igaz, hogy vontatóval haladó
2 1, II | szemébe néző férfitekintet.~Igaz, hogy még gyermek, alig
3 1, III | emberé volt! – szólt Timéa.~– Igaz; de nekünk a magunk hajóját
4 1, IV | mint a mai napon.~– Ami igaz, az igaz! – felelt rá Fabula
5 1, IV | mai napon.~– Ami igaz, az igaz! – felelt rá Fabula János.~–
6 1, VII | osztrovai sziget mellé.~– Igaz! A zúgásról hallom, hogy
7 1, VIII| Csak hangosan beszélj! Igaz, hogy e szigeten csempészek
8 1, VIII| mindent elmondok önnek, ami igaz; és csak azt, ami igaz.
9 1, VIII| ami igaz; és csak azt, ami igaz. És azután, ha meghallotta
10 1, IX | beváltását a kezesektől.~Hiszen igaz, hogy ő pénzt előlegezett
11 1, IX | volt zavarva fejemben az igaz és nem igaz, a szabad és
12 1, IX | fejemben az igaz és nem igaz, a szabad és nem szabad
13 1, XIV | Csorbadzsi kincse (s már akár igaz keresménye az, akár nem)
14 2, I | rézládával.~– Csakugyan igaz! – rikkantott fel Athanáz
15 2, IV | te, Miska, csak mondd meg igaz lelkedre, hogy tudtál annyit
16 2, IV | elkészítette számára az utat, (igaz, hogy pogány pénzébe került!),
17 2, IV | Bebizonyítani nem lehet, mert nem igaz. Ő annyit költött az élelmezési
18 2, IV | ezáltal elriasztatnék más igaz ember is, ki valódi visszaéléseket
19 2, IV | kapják.~– Hja, fiam, ez mind igaz, én magam is sajnálom szegény
20 2, IV | odabenn mondta mindig: „Ez nem igaz! Ez mind nem igaz!”~
21 2, IV | Ez nem igaz! Ez mind nem igaz!”~
22 2, V | forintot előteremteni.~Az is igaz volt, amit Kacsuka úr Timárnak
23 2, VI | megkérdezni.~Mert az mind igaz volt, hogy a kormány a komáromi
24 2, VI | terv a komáromi vár körül igaz és való volt.~Az udvari
25 2, VII | lebontott hajjal Timéa?~– Igaz! – erősíté a kapitány.~Athalie
26 2, VII | azt mondta, hogy fázik. Igaz volt. Reszketett, didergett
27 2, VIII| lejtő aljáig. Kiderült, hogy igaz volt, amit a menekülő vőlegény
28 3, I | Szerencsés ember vagy? Nem igaz! Szegények jóltevője vagy?
29 3, I | Szegények jóltevője vagy? Nem igaz! Arany ember vagy? Nem igaz! –
30 3, I | igaz! Arany ember vagy? Nem igaz! – Tolvaj vagy!~Most ez
31 3, III | mulatságos teremtések; nem igaz, amit rájuk fognak, hogy
32 3, IV | szökevény gyűrű. – Itt van! Igaz jószág nem vész el. Az én
33 3, IV | Nagy fizetésem van, az igaz, signore Scaramellinél;
34 3, IV | ez a sziget nem a tied.~– Igaz.~– S nekem csak egy följelentésbe
35 3, VI | Vagyonát vettem el? Nem igaz. Megmentettem azt számára.
36 3, VI | fogalmak, egyedül a természet igaz, meleg érzelmei, nem lakik-e
37 3, VI | érzelmei, nem lakik-e az igaz boldogság, melyet a balga
38 3, VI | nemtője megszólalt újra:~… Igaz, hogy most semmi örömed
39 3, VI | Uram, abból egy szó sem igaz.~– Tudom. Önnek nincsenek
40 3, VI | brazíliai út?~– Egy szó sem igaz belőle; onnan nem hoznak
41 3, VI | Tódor elmosolyodott.~– Igaz. Én csak egy mészégetőnek
42 3, VIII| szembe tolvajnak nevezik. Igaz az. S ha még csak csónakot
43 3, VIII| helyettem végzett, Timéa.~– Igaz, hogy a kezdet nehezen ment,
44 3, VIII| jutott hozzá, az nem volt igaz út. S e homályos, talán
45 4, I | ott lenni. Azért is van igaz láttatja mindennek, amit
46 4, I | merte volna rátenni, hogy igaz.~Ekkor aztán Timár is mosolygott
47 4, III | olyankor meg te alszol.~– Igaz. Hát majd egyszer, mikor
48 4, III | Igen, alszik.~– Óh! nem igaz.~– Igazán mondom, alszik.~…
49 4, III | arcát, s azt felelé rá: „Igaz!”~Ismét új reggel virradt.~
50 4, V | utolsó hitét az egyetlen igaz emberben, ellopta tőle a
51 4, V | ezek közől megérdemlett, igaz keresmény! Lelkületének
52 4, V | tőle, azt már megadta. Ugye igaz ez, Mihály?~Mihály lecsüggeszté
53 5, I | bele kell egyezni: akár igaz, akár nem.~De vajon fog-e
54 5, I | szentképekben. Hanem ez már mégis igaz, és Zófi asszony másnap
55 5, I | Most is csak hazudtam. Nem igaz. Ő nem hűtlen önhöz.~Athalie
56 5, I | Nem figyeltem az arcára.~– Igaz, hisz ön nem néz idegen
57 5, I | amaz ember mondott, valami igaz legyen?~Timéa mint egy villanyütésre
58 5, I | mindenben hazudott; de ha egy igaz lehet szavaiból, akkor minden
59 5, I | szavaiból, akkor minden igaz lehet. Ezért jöttem önhöz.
60 5, I | lehető-e az, hogy csak egy igaz szó is volt ebben a rágalomban?
61 5, I | között nincs egy fillér, mely igaz úton ne lett volna szerezve;
62 5, II | mondaná nekik: mindez nem igaz!~Mily hévvel magasztalá
63 5, II | úrnővé tett engem.”~Nem igaz! Te voltál az úrnő, ő volt
64 5, II | búskomor arca felderül.”~Nem igaz! Szerelme, boldogsága van
65 5, II | aki ezt nekik megmondaná.~Igaz!~Ki lehetett amaz idegen,
66 5, IV | A pénztárca. No, hát nem igaz?~Timár szótlanul kivette
67 5, IV | nagyon megijedt tőlem, az igaz. Csak kettecskén voltak
68 5, IV | arccal azt mondom: »nem igaz!« Nekem van pénzem sok.
69 5, V | Timár Mihály „most már” az igaz arany ember, midőn mindene
70 5, V | ki engem ide hoztál, légy igaz őhozzájuk is. Védelmezd,
71 5, VI | S amit apa mond, az mind igaz? Apa nem hazudik soha?~–
72 5, VI | soha?~– Nem, fiam, az mind igaz, amit ő mond.~– De hiszen
73 5, VII | lovagja. a. nagy. hazafi. igaz. keresztyén. példás. erényű.
74 5, VIII| hogy ki előtt beszélek. Igaz, hogy én vagyok az anyja,
75 5, VIII| Pedig ő Athalie anyja!~– Igaz. Én az anyja vagyok, mégis
76 5, IX | adtad; már elfeledéd?~– Igaz; hisz oly régen volt.~–
77 5, IX | És mikor elmondta előtte igaz őszinteséggel azt az esteli
78 5, X | Fabula úr volt a „Kürthy”. Igaz, hogy nem nemesember, de „
79 5, XII | irgalommal hozzám, ahogy igaz az, amit mondok.~Az őrjöngő
80 5, XII | irgalmas az Isten, amilyen igaz, hogy Timár most is él!
|