Part, Chapter
1 1, IV | keresett férfi szava. – Itt vagyok magamtól is.~Ő a hajó hátulján
2 1, IV | Legalább már most vízmentes vagyok. Sietnünk kell.~Ez utóbbi
3 1, IV | én osztrák granicsár vagyok; semmi dolgom a törökökkel,
4 1, IV | igazhitű katolikus ember vagyok, de kendről azt beszélik,
5 1, VII | s annálfogva kénytelen vagyok a legelső tanyát felkeresni,
6 1, VII | el fog vezetni! Nagyon le vagyok érte kötelezve, Almira kisasszony! –
7 1, VIII| úrhölgyem. Én Krisztyán Tódor vagyok, lovag és kapitány, ennek
8 1, IX | gondolkozni kezdtem. Mi vagyok én? Ember? Nő? Rosszabb
9 1, IX | látni soha.~De azért nem vagyok oly ostoba, hogy készen
10 1, IX | kezdett alászállni.~„Miért nem vagyok most hatalmas úr?” – gondolá
11 1, IX | soha, egyedül ő. De én el vagyok készülve mindenre. Hogy
12 1, IX | mert az szép, én pedig nem vagyok az. Most aztán hozzám jössz
13 1, IX | elment, most már én is jó vagyok neked? Menj! Nem szeretlek
14 1, X | Meghalni nem nehéz, arra kész vagyok; de leányomat nem adom a
15 1, X | sejtetted már, hogy én menekülő vagyok, bár nem voltál tisztában
16 1, X | utánam kiáltani, hogy tolvaj vagyok, a khazné pénzét raboltam
17 2, I | az én szobám!” – „Itt én vagyok az úr!” – „De én vagyok
18 2, I | vagyok az úr!” – „De én vagyok az asszony!”~Az ordításnak
19 2, II | feketekávét szürcsölt.~– Át vagyok ázva, fázva, s még ma nagy
20 2, II | eléggé rossz számító nem vagyok, hogy százharmincezer forintból
21 2, IV | ezt a dolgot, én jóakaród vagyok, hanem ha valami ellenséged
22 2, IV | mikor audienciára jön?~– Nem vagyok nemesember, kegyelmes uram.~–
23 2, IV | Minthogy nemesember nem vagyok, még a primae nonus megsértése
24 2, IV | őket. Én excellenciás úr vagyok, de nem vagyok képes nyolcezer
25 2, IV | excellenciás úr vagyok, de nem vagyok képes nyolcezer forintos
26 2, IV | Hacsak derék ember kell, az vagyok én”.~Hát hiszen így is volt
27 2, IV | vagy a világon, meg hogy én vagyok a világon. Békák vagyunk
28 2, VI | tenyeremmel. Húszezer forint! Meg vagyok bolondulva! Az eszem tótágast
29 2, VII | szemei).~– Mert így szebb vagyok! – felelt Timéa.~– Ki mondta
30 2, VIII| mindent. Én is kétségbe vagyok esve amiatt, mert nem találok
31 2, VIII| suttogott:~– Én már olyan mélyen vagyok megalázva, hogy semmi gyalázat
32 2, VIII| magamat, ha ön nem volna. Nem vagyok a magamé, az öné vagyok.
33 2, VIII| vagyok a magamé, az öné vagyok. Parancsoljon velem, hogy
34 2, VIII| hogy én becsületes ember vagyok.~Ezt nem kérdezte tőle Athalie.~–
35 2, VIII| szenvedélyek kielégítésére. Én kész vagyok kegyednek egy jó tanácsot
36 3, I | és nyugodtan felel:~– Az vagyok.~– Szeretsz-e engem?~Ekkor
37 3, I | felállt.~– Nem, uram, én nem vagyok gyermek. Én tudom, hogy
38 3, I | gyermek. Én tudom, hogy mi vagyok: önnek neje. Önnek fogadtam
39 3, II | tudja, hogy amíg én itt vagyok, az az ember, aki önre nézve
40 3, II | nem fog közelíthetni. Én vagyok a gyémántzár az ön házán.
41 3, II | sziget, s ott én mindig vele vagyok. Én látom őt szenvedni,
42 3, II | házban megjelent, azóta vagyok szerencsétlen. Addig boldog
43 3, IV | engem már meg is fogott; én vagyok az az őrült, ki őket házamhoz
44 3, IV | hajóépítőnek az ügynöke vagyok…~– Triesztben? – szólt bele
45 3, IV | e napra tihozzátok. Itt vagyok, szívem egész forró hevével.
46 3, VI | nekem ne legyen?~… Miért vagyok én saját házamban boldogtalan?~…
47 3, VI | Most már én is fegyvertelen vagyok. Nem félhetsz.~Tódor elővánszorgott
48 3, VI | Hisz én híres komédiás vagyok, akinek ha azt mondták,
49 3, VI | én már a magas tengeren vagyok, a gyönyörű, »Pannonia«
50 4, IV | felelt Mihály –, csak fáradt vagyok az úttól.~– Hívassam az
51 4, IV | Ne tegye, kérem. Nem vagyok beteg.~Timéa aztán jó éjt
52 4, IV | hebegé álomittasan.~– Én vagyok itt! – monda a nő, kezét
53 4, IV | én önnek rossz angyala vagyok, oldjuk fel frigyünket.”~
54 4, IV | Bezörgetett az ablakon.~– Én vagyok itt, Teréza!~A hívásra előjött
55 4, V | Ismerlek, jó uram, s hogy bűnös vagyok, azt is tudom. Mi hozott
56 4, V | emberektől. Óh, uram! én nem vagyok pogány.~– Jaj de sok hiábavalóságot
57 4, V | hitem az Istenben, hogy nem vagyok pogány; nézzed: e gyapotszőnyeg,
58 5, I | annak, hogy az ön házánál vagyok?~– Az én házamnál?~– No
59 5, I | akire nézve egy egész világ vagyok, az egyetlen lény, mely
60 5, II | senkije rajtam kívül! Én vagyok az egyedüli arc, melynek
61 5, IV | alsóruhákat.~– No mármost el vagyok annyira látva, hogy hozzákezdhetek
62 5, IV | mondá: „Igen!”~„Akkor én vagyok a te fiad, Tódor! A te kedves
63 5, IV | harapnivalót, mert éhes és szomjas vagyok, s még igen sok érdekes
64 5, IV | nem alkuszom. Én családapa vagyok, nekem fiam van, annak a
65 5, IV | most én gazdag gentleman vagyok, egyetlen majoresco, s a
66 5, IV | nőnemnek feltétlen tisztelője vagyok. De bosszú és elégtétel
67 5, IV | maradékon. – No látod, én nem vagyok ilyen kegyetlen. – Nem beszélek
68 5, IV | faggyút. Én olyan bolond nem vagyok, hogy ezeket a leveleket
69 5, IV | megláttam, egészen bele vagyok bolondulva. Aztán ő engem
70 5, VIII| aki ismer, tudja, hogy ki vagyok! Ugye major úr sem szól
71 5, VIII| beszélek. Igaz, hogy én vagyok az anyja, én hoztam őt a
72 5, VIII| nincsen odahaza. Bizonyos vagyok felőle, hogy Athalie rögtön
73 5, VIII| anyja!~– Igaz. Én az anyja vagyok, mégis azt mondtam. Igaza
74 5, X | tartok, hogy első vendég vagyok.~– Ah, dehogy! Mindenki
75 5, X | sem tud megcsinálni. Azért vagyok most neki olyan kedves mama.
76 5, XI | brokátfüggönyét.~– Mióta özvegy vagyok.~(„És azelőtt is!” – súgá
77 5, XIII| én is. Magam is műkedvelő vagyok e szakban. Üres időm volt,
78 5, XIII| Mondtam neki, hogy regényíró vagyok.~– Mi az?~– Az egy olyan
|