Part, Chapter
1 1, III | észrevette ezt a szándékát Timárnak, ijedten hajítá el kezéből
2 1, IV | MAMUTTÓL~De nem is volt kedve Timárnak ezúttal a mesemondáshoz;
3 1, V | két göngyöleget adott át Timárnak.~Mindenik göngyölegben száz-száz
4 1, VII | lábát, játsszék azzal.~És Timárnak nem az jutott eszébe, hogy
5 1, VII | hátára ülhet, mégsem bántja.~Timárnak nagy vigasztalására szolgált
6 1, VII | megszólított valamit mormogott Timárnak kutyanyelven, s aztán megfogva
7 1, VII | vendégei előtt, különösen Timárnak be akará bizonyítani, hogy
8 1, VII | elkészíté nekik haricskával; de Timárnak előre megsúgá, hogy az csak
9 1, X | keveset lehetett aludni.~De Timárnak még ez az éjszaka sem volt
10 1, XII | födelet kellett rászegezni.~Timárnak első dolga volt Timéát megtekinteni.
11 1, XIII| ilyen jól gondoskodott.~Timárnak megszorult a torka, mikor
12 1, XIII| hallgatni és bámulni.~Meglehet. Timárnak most más dolga akadt, mint
13 1, XIII| elolvasta, visszadobva azt Timárnak.~– No ez átkozottul szép
14 1, XIV | a maga útján fölfelé, s Timárnak nem volt egyéb baja a mindennapi
15 1, XIV | fénysarló a Duna tükrét érte.~Timárnak úgy tetszék, mintha az a
16 2, I | gyertyatartót, s azt mondá Timárnak: „No jól van, hozd utánam
17 2, I | kedvében találtak, s azt mondá Timárnak: „No hát Mihály, nem iszik
18 2, II | levelet, s aztán azt mondá Timárnak:~– Jól van, pajtás! Hát
19 2, III | aztán beleugrani a Dunába.~Timárnak mindenféle gondolatok jártak
20 2, III | félhold, cinóberral festve.~Timárnak egész teste összeborzadt.
21 2, III | besütött a kabin ablakán.~Timárnak a keze reszketett a láztól.~
22 2, III | s végsugarával ezt mondá Timárnak:~„Gazdag vagy! Úr vagy!”~
23 2, IV | pogány pénzébe került!), hogy Timárnak csak bele kellett lépni
24 2, IV | tehát, mikor Bécsbe felment?~Timárnak elégtételt kelle követelni
25 2, IV | emberre, mindenki sietett Timárnak azonnal szolgálatára lenni,
26 2, IV | szemeinek ne higgyen-e, vagy Timárnak. Azonban a nagy kétfejű
27 2, IV | mindjárt.~Hasztalan volt Timárnak minden szabadkozása, hogy
28 2, IV | kapui, akkor azt mondták Timárnak, hogy de már ezentúl ő lesz
29 2, IV | Vagy hatot, vagy vakot!~Timárnak hatot vetett.~Olyan áldott
30 2, IV | maradt, ahol őt még mindig Timárnak hítták, s nehezen akartak
31 2, V | lehetett felőle, hogy aki Timárnak a legelső ajtót kinyitotta
32 2, V | igaz volt, amit Kacsuka úr Timárnak mondott, hogy Brazovics
33 2, VI | megapprehendál.~S ebben volt Timárnak a helyes tapintata. Nagy
34 2, VI | hozzá volt szokva, hogy Timárnak minden tettét és mondását
35 2, VIII| szavait. Hejh, ha azt mondaná Timárnak: „nem kellesz, elmehetsz!”
36 2, VIII| testvéremnek, s bánjék velük jól…~Timárnak önkénytelenül szemébe szökött
37 2, VIII| gallérját, a hátát is megcsókolá Timárnak, utoljára egymáshoz ölelte
38 3, I | Harmadnap azután azt mondta Timárnak, hogy jó lesz már a kisasszonyt
39 3, VI | Scaramelli-cég neve alatt indult meg. Timárnak oka volt saját nevét nem
40 3, VI | ordítá el magát rémségesen.~Timárnak egész éjjel nem volt szabad
41 3, VII | örömnek.~A senki szigete Timárnak otthona lett. Ott talált
42 3, VII | mennyire szereti őt!”~Timárnak nagy szüksége volt arra,
43 3, VIII| tolvajok vannak a világon.~Timárnak olyan jólesett, hogy valahára
44 3, VIII| lánglisztből keletkezett lángész!~Timárnak meg kellett köszönnie az
45 3, VIII| elmennek! – súgá Athalie Timárnak. – Timéának esténkint olyan
46 3, VIII| Ezt az egész úton kellett Timárnak hallani. De Timéától nem
47 3, VIII| Óh! nagyon köszönöm.~És Timárnak úgy jött, mintha itt volna
48 4, I | csipkéket vesz igénybe. Timárnak volt szerencséje azokon
49 4, I | kellett, mindig hazudni.~Timárnak jó segítségére jött Fabula
50 4, I | emel.~Már ezentúlra volt Timárnak ürügye a titokteljes eltűnésre;
51 4, I | találták, hogy ilyenkor Timárnak őket el kell hagynia. Hiszen
52 4, II | külső-belső szerkezetével; azután Timárnak Rác utcai földszinti házában
53 4, IV | Egyszer azt mondá Noémi Timárnak:~– Mihály, neked jó lenne
54 4, IV | ápolja az idegenek közt?~Timárnak majd kiszaladt az ajkán: „
55 4, IV | lassanként áthűlt. Hanem Timárnak még annál inkább tetszett
56 4, IV | fogadtuk. Hát bánja ön azt?~Timárnak egész teste úgy reszketett,
57 4, V | V. TERÉZA~Timárnak sikerült már meglopni az
58 4, V | sík róna közepére! – monda Timárnak, s kivette kezéből az ásót,
59 5, I | pedig Athalie suttogott Timárnak, ez volt:~– Mikor Brazovics
60 5, I | belőle a toll. Megmagyarázta Timárnak, hogyan kell vele bánni.~
61 5, I | hogyan kell vele bánni.~Timárnak úgy súgta valami, tán védangyala,
62 5, I | hangzott az ablaktáblán.~Timárnak úgy tetszék, mintha a jégvirágok,
63 5, I | pirulni…~Ah! mint égett Timárnak az arca ott a sötétben!~
64 5, III | magyarázá a vén halász Timárnak –, ha egyszer egy szélnyomásra
65 5, IV | alak áll, melynek láttára Timárnak minden idege elzsibbad.~
66 5, IV | eltakarja.~Ez az alak mondta Timárnak azt, hogy: „Jó estét, uram!”~–
67 5, IV | Ezzel a jövevény felvette Timárnak a fegyverét, mely a szögletbe
68 5, IV | bal válláról, megmutatá Timárnak a még égő vörös bélyegnyomot
69 5, IV | bakancsot, s megmutatta Timárnak a bokáján támadt véres törést,
70 5, IV | brilliánt közé keretezve…~…Timárnak az arca a hyppocratesi halálmerevedést
71 5, IV | nevelkedett a számomra. Még ezt is Timárnak kellett elkapni előlem,
72 5, IV | rászegezve tartani: nem volt Timárnak a székről felkelni való
73 5, IV | mondta a szökött fegyenc Timárnak: „mármost mondd meg, mit
74 5, IV | volt vetkőzve előtte. És Timárnak látnia kellett őt azokkal
75 5, IV | ideadod a senki szigetét.~Timárnak egy gyönge ellenérve akadt,
76 5, IV | egyenesen a szívére csepegtette Timárnak a forró faggyút!~– Kívánd
77 5, IV | Tihanyba ezzel a négy levéllel?~Timárnak a fájdalom e szót hozta
78 5, V | zene közepett úgy tetszik Timárnak, mintha a távolból egy ijedelmes
|