Part,  Chapter

 1     1,  VIII|       boldogságára. Te nem segítesz engem előre, hogy jó állást biztosíthassak
 2     1,  VIII| elhallgatott egyszerre?~– Nézze ön, engem is ez a gondolat keltett
 3     1,  VIII|          Azt is hallotta ön, amivel engem az az ember fenyegetett?
 4     1,  VIII|         becsülést éreztem ön iránt; engem kínozna az a gondolat, hogy
 5     1,  IX  |             állat nem él azzal, ami engem táplál. Pedig nekem szükségem
 6     1,  IX  |             e szigeten életmódot, s engem megszabadított irtózatom
 7     1,  IX  |        szigetből, mely most senkié, engem ki akarnak űzni, én e lőporba
 8     1,  IX  |        hűtelen! hát így szeretsz te engem? Hát el kellett pártolnod
 9     1,  X   |     politikai menekültjét. Csakhogy engem nem úgy fognak üldözni,
10     1,  X   |             akadhatnak. Ez az ember engem megismert, s azzal végem
11     1,  XII |        megtörtént akadály nélkül.~– Engem pedig Mihálynak hínak, a
12     2,  III |         hold is.~– Mit kísértesz te engem? – mondá magában Timár,
13     2,  IV  |          kell nyerned. Képzeld, még engem is gyanúsítottak, hogy meg
14     2,  V   |           volna a tanpályájából.)~– Engem csak az bosszant – mondá
15     2,  VI  |             lesz ennek a vége, hogy engem elébb-utóbb becsuknak, s
16     2,  VIII|    szerencsétlenség, mely önt érte, engem is ért, mert együtt vesztettünk
17     2,  VIII|            boldoggá tegyem, mint ön engem.~Timéa arca e szavak alatt
18     2,  VIII|             függ többé. Ha nem akar engem e házban többé látni, csak
19     2,  VIII|          hogy az én nevelőanyám, ki engem, árvát, eddig ápolt, és
20     3,  I   |             Az vagyok.~– Szeretsz-e engem?~Ekkor bámulva nyitja fel
21     3,  II  |          tett a becsületével, mikor engem a házához fogadott. És ön
22     3,  II  |       fogadott. És ön nem fog innen engem elűzni, pedig gyűlöl, mert
23     3,  II  |       nyugodt lehet: itthon hagyott engem. És amíg ön visszatértében
24     3,  III |          bűntudatnál is súlyosabb: „engem nem tud a nő szeretni!”~
25     3,  III |           halni? Hát te itt hagynál engem, te rossz leány!~Akkor aztán
26     3,  IV  |             azon a lépcsőn, amelyen engem levertek!~– Óh! anyám, ne
27     3,  IV  |             Timár gondolá magában: „engem már meg is fogott; én vagyok
28     3,  IV  |          mindig az következik, hogy engem kötnek meg, nem ezt az embert.
29     3,  IV  |             jegygyűrűje nem hagy el engem. Itt van. No nézd, Teréza
30     3,  IV  |             Azt gondolod, hogy majd engem bolonddá teszesz, ha egy
31     3,  IV  |         akarsz vele bolonddá tenni? Engem, te? Elmenj az ilyen ostoba
32     3,  V   |           ide valami? S ha ő szeret engem, miért ne szerethetném én
33     3,  VI  |             tolvaj?!~… Noémi szeret engem. Ezt már megváltoztatni
34     3,  VI  |       közöttünk áll, mit háborít ez engem? Nem kell ennek egyéb, csak
35     3,  VI  | rőzsekötegeihez lapulva. – Ön megöl engem.~– Ne félj, nem öllek meg! –
36     3,  VI  |    elővánszorgott a kunyhóból.~– Te engem meg akartál ölni! – monda
37     3,  VI  |      Engedje, hadd térdeljek itten. Engem gyermekkoromtól fogva, mint
38     3,  VI  |         mint orgyilkos! Ön meg akar engem szabadítani önmagamtól.
39     3,  VI  |             tréfáljak. Ön meg akart engem ölni, – nekem biztosítanom
40     3,  VI  |            erdőben. Már most ért ön engem. Hogy komolyan tettem önnek
41     3,  VI  |             Uram! Még egy szóra. Ön engem új emberré teremtett. Engedje
42     3,  VII |        fegyvered?~– Nincs. Nem bánt engem senki.~– De igen: itt egy
43     3,  VIII|    foglalványú arcképpel kínált meg engem, mely nagyon hasonlít önhöz;
44     4,  II  |           azt fogja hallani: „De ne engem dicsérjen a nagyságos asszony,
45     4,  III |            látom őtet, úgy lát ő is engem. Mit csinál odaát? Csörgőkígyókat
46     4,  V   |        kicsoda. Mi nyugtalaníthatna engem? Meghalhatok anélkül, hogy
47     4,  V   |             Igen komolyan beszélek. Engem Istennek legnagyobb csapásai
48     5,  I   |          szomorújátéknak vége. S ez engem megijesztett. Ön úgy tudott
49     5,  I   |             ágyát eltakarja. Ért ön engem?~A hölgy szenvedélyesen
50     5,  I   |             Ön mindenről meggyőzött engem, asszonyom. Ezt hittem is.
51     5,  I   |      legnemesebb ember a világon? Ő engem mint idegent, mint gyermeket
52     5,  I   |              a halál országát, hogy engem megmentsen. Mint bohó, mindenkitől
53     5,  II  |        Szolgálóleányból úrnővé tett engem.”~Nem igaz! Te voltál az
54     5,  II  |            s vonj ki ez aranysírból engem!”~Timár folytatta a levelezések
55     5,  IV  |   szempontból fogta fel a dolgot, s engem elcsípetett, a gaz törvénybírák
56     5,  IV  |         ezek a gézengúzok elítéltek engem ezért az ifjúkori botlásomért,
57     5,  IV  |           Éppen arra a padra, ahova engem ilyen kegyesen kipányváztak,
58     5,  IV  |             valaha.”~„Láthattál biz engem, vakulj meg!” felelt rá
59     5,  IV  |      ólompecsétekkel foglalá össze. Engem azután elküldött egy gyaloghintóért,
60     5,  IV  |        pénzt. A gazember tolvaj még engem is meglopott. Ez nem fordult
61     5,  IV  |           kacattal, azzal eresztett engem a tengerre. Ő meg azalatt
62     5,  IV  |          Timár úr! És ezért kellett engem tizenöt esztendőre a gályapadhoz
63     5,  IV  |     lefekszel énhelyettem az ágyra, engem meg kidobnak tehelyetted
64     5,  IV  |          vagyok bolondulva. Aztán ő engem pofon ütött, kikergetett:
65     5,  V   |          boldogtalanná tettem, akik engem szerettek, s akiket én enyéimmé
66     5,  V   |             én. Te örök igazság, ki engem ide hoztál, légy igaz őhozzájuk
67     5,  V   |          nőket, a gyönge gyermeket. Engem pedig adj át a te bosszúálló
68     5,  VIII|           akin a mérgét kiönthesse, engem üldöz egész nap. Csíp, rúg,
69     5,  VIII|       odaállítja az ajtó mögé, hogy engem majd a nyavalya tör ki,
70     5,  IX  |          másik férfi iránt, s ha te engem megvetnél őmiatta, mint
71     5,  IX  |            magam előtt.~– Noémi, te engem megrettentesz.~– Ilyenek
72     5,  X   |          itt vannak azok mind, akik engem Timéa napján meg szoktak
73     5,  XIII|      nyerjenek, azoknak megmondta:~„Engem úgy bocsássanak el innen,