Part,  Chapter

 1     1,  III |       mutatkozott, veres lett az arca; a másodiktól elsárgult.~
 2     1,  III |        még jobban összehúzódtak, arca halálsápadt lett.~Timéa
 3     1,  V   |        az aranyat. Nem mozdul az arca.~Következnek a pénzügyőrök.
 4     1,  V   |         elősompolyog a tisztító. Arca szigorú és fenyegető. Egyetlen
 5     1,  V   |        sem mutat megváltozást az arca a korsóba menetel s a korsóból
 6     1,  VII |         szemekkel. Napbarnította arca a harmincas évek elejét
 7     1,  VIII|       török fez volt a viselete.~Arca szép; ha nyugodtan állna
 8     1,  VIII|    mosollyal nyújtá kezét a lány arca felé, mintha egy csípcsókot
 9     1,  IX  |      ment.~Erre Trikalisz Euthym arca még jobban elkomorodott.
10     1,  X   |  gyöngyözött elsárguló homlokán. Arca olyan volt, mint a viaszk.)~–
11     1,  XI  |      monda neki Timár, s a leány arca, alakja nem mozdult sem
12     1,  XII |         forró volt a homloka, de arca még akkor is fehér. Nem
13     1,  XIII|   rábámult nagy, méla szemeivel; arca nem lehetett már fehérebb,
14     1,  XIV |   kiemelkedni látta a vízből.~És arca elmosolyodott, mikor Timár
15     2,  I   |        hegyesre vannak eresztve. Arca a rendbe szedett báj, piros,
16     2,  I   |         szabályzat szerint egész arca simára borotválva, egy kis
17     2,  I   |          karcsú, nyúlánk gyermek arca és alakja valami lélekjelenésszerű
18     2,  I   |         bámulatában.~Hanem Timéa arca sem a bámulattól, sem a
19     2,  I   |        előtte járt fél lépéssel; arca, mikor halavány volt, akkor
20     2,  I   |         egy nagyot sóhajtott, és arca elkomorult, fáradtan, hanyagul
21     2,  I   |         függőket, s közben saját arca oly közel jutott Athalie
22     2,  V   |        szidják, ha kinevetik, az arca el nem pirulna soha.~– Ez
23     2,  VII |          büszke szép menyasszony arca most fehérebb, mint Timéáé.~
24     2,  VIII|          keble lázasan lihegett; arca ki volt gyulladva; most
25     2,  VIII|      tette.~Hanem abból, amit az arca mutatott e percben, Athalie
26     2,  VIII|     tegyem, mint ön engem.~Timéa arca e szavak alatt sugárzott
27     3,  I   |  ránézőre hideg sugárzik; akinek arca nem változik el sem akkor,
28     3,  II  |      megöli. Fő dolog, hogy szép arca, eleven szemei, tömött haja
29     3,  III |      Noémi reszketett és hevült; arca hol elpirult, hol elhalványult.~–
30     3,  III |        Miért? te kis bohó.~Noémi arca egy percre kigyulladt.~–
31     3,  VI  |      lábai alig akarták tartani, arca halálsápadt volt, és szemeinek
32     3,  VI  |           E kép egy fiatal hölgy arca volt, kinek vonásai feltűnően
33     3,  VIII|         zsibbadni ereiben.~Timéa arca nem árult el semmit.~– Most
34     3,  VIII|      kockára volt téve.~Ha Timéa arca ez ékszer láttára is a régi
35     3,  VIII|         egyszerre átváltozott az arca. Oly indulat, minőt nem
36     3,  VIII|        mely elárulá magát. Timéa arca elkezdett élni!~Mihály meg
37     3,  VIII|          Timéa pedig elkomorult; arca ismét márványhideg lett,
38     4,  I   |     bámulatot tanúsíták; Athalie arca a bosszús elízetlenedést
39     4,  I   |       feküdt egy kisgyermek; két arca oly piros, hogy cseresznyeajkait
40     4,  I   |      nézésében, s a talány Noémi arca volt. Valami édes boldogság,
41     4,  II  |      történt Mihállyal? Ennek az arca valami boldogságot árul
42     4,  II  |    örömtől, boldogságtól sugárzó arca tekintett ki.~– Mihályom! –
43     4,  III |       van rémülve láttára. Timár arca egészen ki volt kelve színéből,
44     4,  III |         Huh! Milyen borzasztó az arca! Csak ne látnám, mikor a
45     4,  III |          A kis ártatlan teremtés arca egészen el volt változva.
46     4,  IV  |       kedves halottak visszatérő arca, – ez mind csak egy rossz
47     4,  IV  |     fordítja a fényernyőt Mihály arca felé, hogy az éji lámpa
48     5,  I   |        Azután lassan kiderült az arca, s ismét olyan lett az,
49     5,  I   |        belépett a szobába, Timéa arca mélyen elpirult.~Igen, az
50     5,  I   | hajnalfényt ragyogni, a szentkép arca megmozdult, és a szűzfehérség
51     5,  I   |    mondhatták volna azt, amit az arca elárult…~De nem. – Talán
52     5,  I   |    láttál. Nézz oda ismét. Timéa arca oly fehér, mint máskor.
53     5,  I   | átváltozott annak az embernek az arca, mint mikor az ember egy
54     5,  I   |      leslyuktól; azt hitte, az ő arca kapja meg az ütést.~– Mindjárt
55     5,  I   |           mint égett Timárnak az arca ott a sötétben!~Az őrnagy
56     5,  I   |      maga előtt a mártírt; Timéa arca ismét nyugodt volt.~– Uram –
57     5,  I   |         melynek láttára búskomor arca felderül? Én váljak meg
58     5,  II  |         melynek láttára búskomor arca felderül.”~Nem igaz! Szerelme,
59     5,  IV  |          keretezve…~…Timárnak az arca a hyppocratesi halálmerevedést
60     5,  IV  |          helyre lett ütve.~Timár arca nem bírta megtagadni valami
61     5,  V   |        hegedés homlokán, s egész arca véres tőle.~Timár tán azért
62     5,  VIII|         utcán, sűrű fátyollal az arca előtt.~A komáromi közvélemény
63     5,  IX  |          helyett üldözője halott arca tekintett rá szemközt, s
64     5,  X   |          közepett.~Hanem az úrnő arca ismét nem felelt meg a gyászruhának.
65     5,  X   |   alázatosságot. Nem árult el se arca, se magaviselete régi igényeket.
66     5,  XI  |     szíveket; csinál igéző fehér arca varázslatával egy szolgájából
67     5,  XI  |   nevettében; a szép menyasszony arca hogy válna igazi márvánnyá,
68     5,  XI  |         kezében tartja.~És Timéa arca olyan piros!~Ah! kell-e
69     5,  XI  |       fodra, kirakva a takaróra.~Arca, kezei tiszták – és ő alszik.~
70     5,  XII |    alispán is jelen van.~A beteg arca felderül az olvasmányon.
71     5,  XII |         meg a törvényszék előtt; arca halovány, de szemeiben dacoló
72     5,  XIII|       hozzá.~A csodaszép úrhölgy arca is előttem van még, akit
73     5,  XIII|        is egy hajadon szemei, és arca elpirul, midőn öregének