Part, Chapter
1 1, II | főtakaróval, körös-körül arany alapon, kezében fehér liliom.~
2 1, IV | Timárt megszabadítják. „Száz arany a jutalma annak, aki élve
3 1, V | Mindenik göngyölegben száz-száz arany volt.~A csónak nemsokára
4 1, V | különös figyelmedbe. Ez egy arany ember!”~
5 1, VI | érett tobozai, mint a zöld arany fedik még a magas szikla
6 1, VII | kígyó alakú, kékre zománcolt arany karperec fonta körül. Mikor
7 1, VIII| ostor pattog, az eb üvölt, arany esik, ember kacag, suttog,
8 1, VIII| Ahá! Hát ez micsoda? Egy arany karperec.~– Az. Most ajándékozta
9 1, X | szekrénykében van készpénzem. Ezer arany az egész. A többi vagyonom
10 1, X | hogy készpénzem csupán ezer arany; nehogy téged vádoljon valaki,
11 1, XIII| megveregette Timár vállát.~– Arany ember ön, biztos úr! Énnek
12 1, XIII| Mehetnek önök útjokra. Arany ember ön!~Azzal megfordult,
13 1, XIV | Hagyott neki az atyja ezer arany készpénzt és a hajóterhet,
14 1, XIV | megmentett vagyona tizenegyezer arany volt, az súlyra nézve nem
15 1, XIV | több hatvanhat fontnál: az arany tériméje minden érc között
16 1, XIV | alamizsna; ha azt a tízezer arany értéket mindjárt elkobozták
17 2, I | Mennyi van benne?~– Ezer arany.~– Micsoda? – kiálta Brazovics
18 2, I | közül Timéát – csak ezer arany? Mihály, te elloptad a többit!~
19 2, I | Maga megírja, hogy ezer arany készpénzt ad át, a többi
20 2, III | bűzhödt trágya. Lett belőle arany és drágakő.”~„Amit megvettél,
21 2, IV | Rettenetes munka az!~Az arany: király! nagyon megszolgáltatja
22 2, IV | híják „érnek”; abban az arany úgy van beszórva, mint a
23 2, IV | kell kezdeni a munkát. Az arany bújósdit játszik: a kereső
24 2, IV | keresztülhatol a bőr pórusain, s az arany ott marad a zacskó fenekén,
25 2, IV | Dicsőült I. Ferenc császárunk arany szavai, úgy hiszem, minden
26 2, IV | kimondták rá, hogy hiszen ez arany ember!~Mikor szabadon bocsáták,
27 2, IV | kettőt peccentett két ujjával arany burnótszelencéje födelére,
28 2, IV | gondolá magában – ez arany ember! Ez többet tud, mint
29 2, IV | megerősítse a helyzetét. Arany ember! Ezt meg kell becsülni!”~–
30 2, IV | visszautasítani. Háromszor arany ember!~De még negyedszer
31 2, IV | előterjesztést tenni.~Négyszeresen arany ember!~Mikor estefelé Timár
32 2, IV | a nyájas mosolygást. Az arany visszfénye az!~S őkegyelmessége
33 2, IV | embernek”.~No, ez már nagyon is arany ember! E közé legalábbis
34 2, IV | aludni; hanem vágtatott az „Arany Bárány”-hoz, ahol a nyerges-újfalusi
35 2, IV | özvegyének évdíjt fizet. Arany ember! arany ember!~Csak
36 2, IV | évdíjt fizet. Arany ember! arany ember!~Csak egy hang odabenn
37 2, V | Timéához, ki a nászruhára arany rózsákat hímzett ezüst levelekkel.~–
38 2, VI | Azt mondták róla, hogy „arany ember!” Amihez hozzányúl,
39 2, VI | tudta mindenki, hogy ott arany van, csak fel kell venni.~
40 2, VI | nemcsak ezért hítták Timárt arany embernek, hanem még másért
41 2, VI | No, azok nem is mondták arany embernek; de a kormánykörökben
42 2, VII | a pópa, a fején van egy arany süveg, a vállán nagy aranycsatos
43 3, I | jóltevője vagy? Nem igaz! Arany ember vagy? Nem igaz! –
44 3, III | Pancsova tájékán a repcevetések arany táblái mosolyogtak a síkon,
45 3, III | szironták arannyal; az arany napsugár kihívja a virág
46 3, III | Az egész ég egy átlátszó arany harang. Egy levél sem mozdul
47 3, V | szeretni tudja. Akinek az „arany ember”-ből nem kell az arany,
48 3, V | arany ember”-ből nem kell az arany, csak az ember!~Ő is úgy
49 3, VI | vesztőhelynél végződik! És te, az arany ember, akit mindenki tisztel,
50 3, VI | van álcázva. Ott többé az „arany embert” játszani nem lehet.
51 3, VII | darab? Mennyi kincs! Igazi arany!~Egy délután aztán, mikor
52 4, I | hazudott, nem Fabula János.~Az arany embernek hazudni kellett,
53 4, II | szavával, jóltevő kedélyével. Arany ember, akin rozsdafoltot
54 4, III | felkelni! Agyonnyom ez a sok arany. Mind itt fekszik a mellemen.
55 4, III | padlásról mind rámömlik az arany. Megfulladok. Noémi, nyújtsd
56 4, IV | az lesz sárga rózsa, az arany ember virága.~Ezzel az ábránddal
57 5, I | aranypaszomántos csákóját, a másikban arany fegyverbojtos kardját, s
58 5, I | színházban, zöld egyenruha, arany és vörös hajtókával.~– Láttam.~–
59 5, II | terjedve a városban, hogy az arany ember késő éjjel egyedül,
60 5, II | oka van: az, hogy Timár „arany ember”.~Bálványozzák, akik
61 5, III | világosul; a skarlát, az arany az égen megkétszereződik
62 5, III | mint a süldőnek; gyönyörű arany színű, s a húsa fehér, mint
63 5, IV | agyontolvajlója, te vagy, az „arany ember”, Levetinczy Timár
64 5, IV | mellette szerető. Nehogy arany hírének megártson vele,
65 5, IV | történhetik meg az életben, arany ember. – Hanem én köszönöm
66 5, IV | nálad találnának. Ismerlek. Arany ember vagy. Hanem kötve
67 5, IV | ágrólszakadt, ha én, az arany ember, magasra emelt arccal
68 5, IV | világ megismer. Amilyen arany ember voltál eddig, olyan
69 5, V | Mihály „most már” az igaz arany ember, midőn mindene veszendőben,
70 5, VII | sok nagy intézetnek.~Az „arany ember” száll alá a földbe.~
71 Uto | Utóhangok az „Arany ember”-hez~Be kell vallanom,
72 Uto | azt a történetet, ami az „Arany ember” regényemnek a végét
|