Part, Chapter
1 1, II | látszik meg, hogy tudnának valamit a félelemről.~A kormányos
2 1, III | Timéa is fog neki mondani valamit.~Timéa azt kérdezé tőle:~–
3 1, V | inspiciens még egy cédulára ír valamit, azt összehajtja, és ostyával,
4 1, VII | nő; mire a megszólított valamit mormogott Timárnak kutyanyelven,
5 1, VIII| ládámat, s ha találsz benne valamit, vidd el.~A férfi, úgy tetszik,
6 1, IX | kockajáték, mikor valaki elad valamit, ami még nincs is a világon.
7 1, IX | keresztülmennek, sokan tudnak felőle valamit!~Nem sok időre apja megszökése
8 1, IX | elkártyázta, s tőlem akart valamit zsarolni. Ez a látogatás
9 1, X | mint ha kalánnal forgatnak valamit egy pohárban, mint ha valaki
10 1, X | elhallgatott.)~– Mondtam valamit? Valamit akartam mondani,
11 1, X | elhallgatott.)~– Mondtam valamit? Valamit akartam mondani, de agyam
12 1, X | emelkedett fel ágyából, s valamit keresett vánkosa alatt reszkető
13 1, XIV | festik, s ferde szájával valamit beszélne hozzá.~Csakhogy
14 1, XIV | valaki, hogy a víz alá menjen valamit keresni? – morgá Fabula
15 2, I | Azután ismét mondott neki valamit Timár, mire a leány félénk
16 2, I | ugye? Parancsolt nekem valamit az én kedves, felejthetetlen
17 2, I | forintot aranyban, meg ha valamit még a nedves hajóáruért
18 2, II | szépen takaríthat meg rajtuk valamit. Minden írásbeli ajánlat
19 2, II | azt megkapja, illő, hogy valamit adjon annak, aki neki megszerzi.
20 2, III | hajó.”~„Beszélt neked ugyan valamit a haldokló a vörös félholdról,
21 2, IV | őneki is kellett nyerni valamit.~– Természetes. Az albérlők
22 2, IV | Tud is a kormány arról valamit, hogy te vagy a világon,
23 2, V | tett úgy, mintha varrna valamit. (Már egy év óta folyvást
24 2, V | rásikoltott: „vigyázz, el ne ejts valamit!” csakugyan kiejtette a
25 2, V | No, válassz ki a számára valamit.~Timéa történetesen valami
26 2, V | hogy megtérjen, s tanuljon valamit, s hogy megkeresztelhessék.
27 2, V | erre ugyan kellett volna valamit mondani, de mit?~Timár pedig
28 2, VI | elég”, amit megtudott, még valamit jó lett volna megtudakolnia
29 2, VI | megtudakolnia Kacsuka úrtól; s azt a valamit Kacsuka úr el is mondta
30 2, VII | Sejtett ebből Kacsuka úr valamit?~Talán sejtett.~Bánta azt?
31 2, VII | aminek kielégítéséről tud már valamit. És Timéa leküzdte azt a
32 2, VIII| árverezés. Alig kiáltanak ki valamit, már ráütik a dobot: „senki
33 3, I | bizonyosan ő is imádkozott valamit rájuk!~Timéa nem találta
34 3, II | alkalmat felhasználja Timéának valamit ellenére tenni.~Kitalálta,
35 3, II | azt bántani fogja. Ha az valamit kért tőle, oly szolgálatkészséggel
36 3, II | eltávozik anélkül, hogy valamit szólt volna. A férfiak utoljára
37 3, II | arcán.~– Ön itthon feledt valamit? – kérdé suttogva Mihálytól.~
38 3, II | hogy kivett volna belőle valamit.~Ismét találkozott azzal
39 3, II | elvonaglott.~– Parancsol ön valamit? – kérdezé Athalie, felfogva
40 3, II | Akarja ön, hogy beszéljek valamit?~Mihály körül zúgott a világ
41 3, III | hogy menne is, nem is. – Valamit gondolt ki hirtelen.~– Tudja
42 3, IV | bosszúsan mormogott magában. Valamit érzett.~Kedvetlenül rázta
43 3, IV | jöttem, hogy kérjek tőled valamit. Ellenkezőleg. Én hozok
44 3, IV | Hát csak neked is kell valamit adnod Noémivel, hogy rangjához
45 3, IV | támasztva.~– Igen! Teneked kell valamit adnod a Noémi számára. Ne
46 3, V | szemébe nézett.~– Akarsz nekem valamit mondani? – kérdé tőle.~A
47 3, VI | kötését, hogy dolgozzék valamit.~Egyszer Noémi felriadt.~–
48 3, VI | kutatott, akkor talált ott valamit, amit ismernie kell… Mikor
49 3, VI | világba.~Ha adott volna valamit az előjelekre, ez már elég
50 3, VIII| mindent ez a nő? sejt-e valamit? vagy semmit sem? mi rejlik
51 3, VIII| Nem kitalálna-e azokból valamit egy asszony? A nők a hímzésöltések
52 4, I | hogy kérdez tőlem ez ember valamit!”, aztán egyet kacagott,
53 4, I | magáról beszélt volna neki valamit. Elütötte a sürgetőbb kíváncsiságot
54 4, II | Dódi?~A gyermek mondott rá valamit, ami Noémi tolmácslata szerint
55 4, IV | feltekint. Timéa az…~– Kíván ön valamit? – kérdezé a nő, fektéből
56 4, V | Mihály, én mondok neked valamit. Engemet ez az ősz elvisz
57 5, I | volt az.~Ha Athalie tudna valamit!~Ebédnél ismét összejött
58 5, I | Én?~– Nem akar ön tőlem valamit megtudni?~– Mit? – suttogá
59 5, I | igazi. – Szeretne ön tőlem valamit megtudni Timéa felől, ugye?~–
60 5, I | Timéa felől, ugye?~– Tud ön valamit? – kérdé hevesen Timár,
61 5, I | tekintve szemébe; s azután még valamit beszélt hozzá, de az nem
62 5, I | felveté a fejét, hogy még valamit kérdezzen Athalie-tól.~Egyedül
63 5, I | asszony lépett be rajta. Valamit súgott Timéának.~De Timár
64 5, II | hogy nem gyújtott-e meg valamit az eldobott levéllel. Visszatér.
65 5, III | Most mindjárt fogunk valamit hallani, de meg nem kell
66 5, IV | Mármost majd én mesélek neked valamit. Én ismertem Ali Csorbadzsit.
67 5, VI | a fejedet, súgni akarok valamit, hogy Almira meg ne hallja.~–
68 5, VIII| az nekem nem szokásom. De valamit, amit a napokban megtudtam,
69 5, X | fogok önnek ajándékozni valamit, ami nem lesz az öné soha,
70 5, XI | megtudni, hogy nem parancsol-e valamit.~Timéa azt hitte, ez a szobaleány
71 Uto | volt.~Én is kaptam tőle valamit: ennek a regénynek az alapeszméjét.~
|