Part,  Chapter

 1     1,  II  |   ogradinai őrállomás káplárjának mégis úgy tetszik, mintha reggel
 2     1,  II  |     nagyon figyelnek.~A biztosnak mégis úgy tetszik, mintha ezek
 3     1,  IV  |       szirtfenekű tavon keresztül mégis van egy átjárás, hanem azt
 4     1,  V   |         lába, se uszánya nincsen, mégis halad víz ellen, és rajta
 5     1,  V   |           szakad.~A hajónak pedig mégis előre kell menni.~Mennie
 6     1,  VI  |        magot vet.~Hanem két állat mégis van, mely a szigeten is
 7     1,  IX  |       hogy elviszem azt magammal, mégis tolvajság. Nem tudom. Össze
 8     1,  X   |         abból megveheti; de azért mégis azt fogják utánam kiáltani,
 9     1,  XII |        jól, hogy miért kell annak mégis úgy történni.~Nem jött miatta
10     1,  XIV | megtölteni minden gondolatját?~Ha mégis megfordítva volna, s te
11     2,  I   |           kutyák gondja! Azért én mégis kárpótlást követelek rajtad
12     2,  I   |          halavány, oly szelíd. És mégis Athalie bosszúsan ugrott
13     2,  II  |     vannak azok már ahhoz szokva.~Mégis csak összerázkódott ettől
14     2,  III |        festékkel a zsákra nyomva.~Mégis okosabb lett volna annak
15     2,  IV  |         Brazovics úr egy dologban mégis hitetlen volt.~Azt jól sejté,
16     2,  IV  | gazdagodni. De olyan nagyon sokat mégis hogy nyerhetett?~Brazovics
17     2,  IV  |        már másfél milliomos volt; mégis ott maradt, ahol őt még
18     2,  V   |        előbbi pártolóit, és azért mégis úgy szereti a kapitány régi
19     2,  V   |      akarja tenni ebből a házból; mégis ellátogat oda, kezet csókol
20     2,  VI  |          a munkáltatást. És Timár mégis összevásárolt belőle valami
21     3,  I   |        ezáltal tanúsítja, hogy őt mégis szereti.~– Óh! ha tudná,
22     3,  II  |     gyiloknak az árnyékában fogja mégis mindennap a fejét nyugalomra
23     3,  III |          metallique-ok.~De talált mégis az érkezett levelek között
24     3,  III |        kiálta a nő vendége elé. – Mégis megemlékezett ön rólunk! –
25     3,  VI  |          Brazíliából. Hanem azért mégis csak nagy bolondság biz
26     3,  VI  |        felügyelői, ispánjai, és ő mégis mindenütt maga lát a dologhoz,
27     3,  VI  |         kocsin hagyta. Hanem arra mégis szolgált neki az a pisztoly,
28     4,  I   |          festette az állát, azért mégis világhírű árucikk lett a
29     4,  I   |        akik tudnak nem szeretni s mégis boldogok lenni?~Athalie
30     4,  I   |       hűséges férje? No mondd! És mégis ismerjük Hágár történetét,
31     4,  I   |         fölébredni; egyszer aztán mégis felnyitá szemeit, nagy kék
32     4,  I   |          volna a fűben.~De voltak mégis bizonyos esetek, amikor
33     4,  I   |         mi arcát elváltoztatá, de mégis jöhetett volna valaki, ki
34     4,  III |       gyönyör volt azokat hallani mégis, mert örökké és örökké csak
35     4,  III |          csak a feje van kinn, és mégis egyre rám néz. Óh! Noémi,
36     4,  IV  |         sem lakhatik ott.~– Hátha mégis lakik valami? – monda Noémi.~–
37     4,  IV  |      untalan azt súgta, hogy neki mégis oda kell menni a semmi világának
38     4,  IV  |        míg meg nem szelídül, most mégis ura volnál, bírnád, tied
39     4,  IV  |   megbukott, s amiről tudja, hogy mégis ott kell neki lakni.~Ez
40     4,  V   |          tőle: „De hát ki vagy te mégis? Én már rövid napok múlva
41     4,  V   |         ezüstös zöld róna közepén mégis rátaláltak arra a helyre.~
42     5,  I   |            Ez a gondolat bántotta mégis nagyon. Hogy Timéa boldog
43     5,  I   |      semmiről értekezni.~Estefelé mégis rányitotta valaki az ajtót.~
44     5,  I   |  Hallgatok, de nem hiszek.~– S én mégis beszélni fogok. Az ön szentképe
45     5,  I   |   beszélni fogok. Az ön szentképe mégis csak leszállt végre az oltárrámából
46     5,  I   |       szentképekben. Hanem ez már mégis igaz, és Zófi asszony másnap
47     5,  I   |          őt, ahogy érdemes rá.~És mégis, – és mégis úgy kínozta
48     5,  I   |        érdemes rá.~És mégis, – és mégis úgy kínozta ez a gondolat!~
49     5,  I   |          válasz szólt: „látsz, és mégis kérdezesz?”~– Kényelem,
50     5,  II  |          az alabástrom arc!~Tehát mégis van ott a jég alatt élet,
51     5,  II  |   reggelig. Azt végigtöprenkedni!~Mégis rátért, hogy gyertyát fog
52     5,  II  |       zúzmarás jégvirág, és Timár mégis nehéz verítéket törült homlokáról,
53     5,  IV  |          előtte álló alakot…~… És mégis tudja, hogy ki az.~Hideg
54     5,  IV  |          kedves kis fogadott fia. Mégis hogy rám ismert szépen.~–
55     5,  IV  |         ismert titok egy embernek mégis kezébe jutott. S ettől az
56     5,  IV  |          vád a maga összességében mégis oly elháríthatatlan!~Ő álszínt
57     5,  IV  |        kötve hiszek a komának. Az mégis megeshetnék rajtam minden
58     5,  VII |           magához téríteni. Azért mégis helytállt. Jelen volt, mikor
59     5,  VIII|         Igaz. Én az anyja vagyok, mégis azt mondtam. Igaza van a
60     5,  IX  |           hallani fogsz. De végül mégis meg fogsz bocsátani nekem,
61     5,  IX  |     férjének:~– Mihály! te eggyel mégis adós maradtál a világban.~–
62     5,  X   |        távol volt.~És Timéa azért mégis minden májusban kapott egy
63     5,  X   |          soha, hanem az enyim, és mégis az öné lesz.~A kedves talány
64     5,  XII |          a szobából a gyilkos?~Ha mégis megtörtént a merénylet,
65     5,  XII |        módon megmenekültnek. Hogy mégis van, aki azokat a gyermeki
66     5,  XII |         bíráinak arcait.~De akkor mégis összerezzen, mikor az elnök
67     5,  XII |     Kacsuka Imréné asszony! Tehát mégis az ő neje már!~Hanem aztán