Part,  Chapter

 1     2,  VII |          vagyunk.~– Nem tesz semmit, Zófi mama – szólt a kapitány
 2     2,  VII |          Sohase ceremóniázzon velem, Zófi mama, itt van, leülök erre
 3     2,  VII |         Zófia asszonyt a kapitány.~– Zófi mama tán bizony kukoricát
 4     2,  VIII|           mint édes testvéremhez? És Zófi mamát is úgy fogja ön nevezni,
 5     2,  VIII|        szégyenére válni. Keljen fel, Zófi mama; ne sírjon; szóljon
 6     3,  I   |            Zófia asszony jelent meg.~Zófi mama aztán tartotta Mihályt
 7     3,  I   |            bizonyosan meghalt volna.~Zófi mama a legapróbb körülményekről
 8     3,  I   |          kezét, és mosolygott rá.~És Zófi asszony mindennap tudott
 9     3,  I   |      vőlegény házánál volt rendezve. Zófi mama el nem engedé, hogy
10     3,  I   |              esküvőt, mint ahogy azt Zófi mama leírta előtte. A lelkészen
11     3,  II  |              mert édesanyja. Szegény Zófi mama bújt a leánya elől,
12     3,  II  |           amit az ő gyűlölete képez. Zófi asszony rettegett egy szobában
13     3,  II  |           elfojtott dühével estenden Zófi asszonyhoz került, nagyokat
14     3,  VIII|           Mikor hazaértek Komáromba, Zófi asszony azzal fogadta őket,
15     5,  I   |            meghallgatta ezt a mesét. Zófi asszony maga mondta el azt
16     5,  I   |          Hanem ez már mégis igaz, és Zófi asszony másnap elmondta
17     5,  I   |              ezt a délceg őrnagynak. Zófi asszony szereti a hírhordást,
18     5,  I   |          hízelkedést, a cselszövést, Zófi asszonynak kedves mulatság
19     5,  I   |          kínozni őt bizalmasságával. Zófi asszony az én anyám.~Athalie
20     5,  I   |             lett a következése, hogy Zófi asszony egy skatulyát hozott
21     5,  I   |      válaszolt reá, s levelét megint Zófi asszony vitte el.~– Az a
22     5,  I   |             nem volt visszautasítás. Zófi asszony nekem mindent elmond, –
23     5,  I   |           volt.~– Ki tudhatja azt?~– Zófi asszony és én. S ön lesz
24     5,  I   |         rossz időben talált érkezni. Zófi asszony megint elvándorolt
25     5,  I   |           folyosó felőli ajtó nyílt, Zófi asszony lépett be rajta.
26     5,  I   |               Jöhet-e már? – kérdezé Zófi asszony.~– Várok rá – monda
27     5,  I   |             rá – monda Timéa.~Azután Zófi asszony elment.~Timéa pedig
28     5,  I   |          világban. Timéa csengetett. Zófi asszony sikoltozó szava
29     5,  VIII|                                VIII. ZÓFI ASSZONY~A szép özvegy nagyon
30     5,  VIII|            hetivásáros néptömeg közt Zófi asszony őgyeleg alá s fel,
31     5,  VIII|     tolvajoktól, amire két okuk van.~Zófi asszony egyedül találja
32     5,  VIII|         aztán azt kérdezi tőlem: „Te Zófi mama, nem találsz te abban
33     5,  VIII|           Ezt a hosszú magánbeszédet Zófi asszony végig elmondta,
34     5,  VIII|       mondottakat, s akkor így szólt Zófi asszonynak:~– Zófi mama,
35     5,  VIII|             szólt Zófi asszonynak:~– Zófi mama, annak a kardnak a
36     5,  VIII|            természete! – sóhajta fel Zófi asszony. – Mikor Athalie-val
37     5,  VIII|           mostani tulajdonosa.~Azzal Zófi asszony ezer bocsánatot
38     5,  X   |            az akkor visszautasított.~Zófi asszony nagyon meg volt
39     5,  X   |           minden más karikagyűrű, de Zófi asszony azt állította, hogy
40     5,  X   |          este teát főzött neki, amit Zófi asszony nagyon rumosan szeretett.
41     5,  X   | kategóriájáig erősödött. A cselédek (Zófi asszony legelöl) nem győzték
42     5,  X   |     kisasszony jóvoltát magasztalni.~Zófi asszony ennek a nagy nyájasságnak
43     5,  XI  |        ünnepélyhez. Az egy hadjárat.~Zófi asszony volt a vezér. Nem
44     5,  XI  |              kellett, az megfagyott, Zófi asszony is idején látja
45     5,  XI  |         mindenből, mint az uraságok.~Zófi asszony ma nagyon bőkezű.
46     5,  XI  |           jobbat képzelni sem lehet. Zófi asszony szerecsendióvirágot,
47     5,  XI  |             Athalie néném alszik ott Zófi mamával.~– Zófi asszony
48     5,  XI  |           alszik ott Zófi mamával.~– Zófi asszony is?~– No igen. Ejh,
49     5,  XI  |              olyan sárga és illatos.~Zófi asszony így szereti a teát
50     5,  XI  |             berekesztő nektárt.~Csak Zófi asszony nem találta olyannak.~
51     5,  XI  |              kell!” – mondja álmában Zófi asszony; de Athalie erővel
52     5,  XI  |      rikácsoló hang kétségbeesetten.~Zófi asszony hangja az.~E kiáltásra
53     5,  XI  |        hallik, s a kitört ablakon át Zófi asszony rikács hangja sikolt
54     5,  XI  |          rogy le a szőnyegre.~      ~Zófi asszony rémkiáltására rohanó
55     5,  XI  |            az első, ki a ház elé ér. Zófi asszony megismeri őt, s
56     5,  XI  |             s nyittassa ki az ajtót.~Zófi asszony azzal a merészséggel,
57     5,  XI  |          reszketéstől didergő hangon Zófi asszony az alvók közé. Csak
58     5,  XI  |           zsebében volt a kapukulcs.~Zófi asszony összeszedte minden
59     5,  XI  |           Athalie? – kérdi az őrnagy Zófi asszonytól.~Az anya rábámul
60     5,  XI  |             ajtót, s belépnek rajta. Zófi asszony ájuldozva követi
61     5,  XI  |         kezei tiszták – és ő alszik.~Zófi asszony zsibbadtan támaszkodik
62     5,  XII |         aludt olyan mélyen, hogy sem Zófi asszony sikoltozásaira,