Part,  Chapter

 1     1,  II  |            rettenetes keleti pestis!~Mi ugyan meg nem tudjuk mondani,
 2     1,  III |          hajónkra.~Ettől a szerencsétől ugyan megőrizte a Szent Borbálát
 3     1,  VII |             valaki megfogja a nyakamat, ugyan pórul járok vele, hanem
 4     1,  VII |                 kertészek vagyunk.~(Még ugyan az egy nőnél több embert
 5     1,  VII |            szólt Timár nevetve. – Ebből ugyan hatalmas erdőkerülő vált
 6     1,  VII |              könnyen barátkoznak.~Timéa ugyan nem értett magyarul, Noémi
 7     1,  VIII|           vacsorának. Igen köszönöm!~Őt ugyan senki az elszámláltak közül
 8     1,  IX  |              lopott jószág már; sajátom ugyan mind, ami benne van; de
 9     1,  IX  |               emberszámba veszem. Noémi ugyan azt mondja, hogy négyen
10     1,  XIII|               Ha parancsolni fogja.~Azt ugyan nem tudta volna előadni
11     1,  XIV |     tizenegy-tizenkétezer aranyat tesz, ugyan mit csap abból ilyen nagy
12     1,  XIV |          megmenteni.~Hanem Fabula János ugyan nem volt segélyére Timéának.
13     2,  I   |             leányt a hölgyekhez.~Ő maga ugyan nem volt valami nagyon szalonképes
14     2,  I   |           felelt neki:~– Önnek a hajója ugyan csak hatezer forintot ér,
15     2,  I   |               megmosdani.~Zófia asszony ugyan csak közvetve szidta Timárt,
16     2,  I   |          középútban, hogy Timéa nem fog ugyan a közönséges cselédek sorába
17     2,  III |                 a hajó.”~„Beszélt neked ugyan valamit a haldokló a vörös
18     2,  IV  |             dolgot nagy mulatságosan.~– Ugyan te, Miska, csak mondd meg
19     2,  IV  |           ellenséged meg találja tudni, ugyan megütheted a talpadat érette.
20     2,  IV  |           lehetsz felőle, hogy minálunk ugyan senki többet ki nem fog
21     2,  IV  |                ami Miska barátját érte. Ugyan ki lehetett az a gonosz
22     2,  V   |            védelmére kél Timéának.~– De ugyan, mama, ne veszekedj mindig
23     2,  V   |                  sem Timár figyelmét.~– Ugyan, kapitány úr – súgá Athalie
24     2,  V   |              fáradság. Most még gyermek ugyan, de előreláthatólag igen
25     2,  V   |                 volna rossz. Ez a Timár ugyan egy megvetésre méltó gézengúz,
26     2,  V   |              gondolá magában, hogy erre ugyan kellett volna valamit mondani,
27     2,  VI  |         forintig vásárolt belőle, pedig ugyan nagy kínnal szerezte a pénzt:
28     2,  VI  |                benne van a dologban! Az ugyan legrosszabbul járt, mert
29     2,  VI  |              fel a versenytársait. Azok ugyan meg fogják átkozni.~Hanem
30     2,  VI  |  következményeit szülik magukból. Azért ugyan ostobaságok maradnak; hanem
31     2,  VII |             felvilágosította őt róla.~– Ugyan, Timéa kisasszony, ne féltse
32     2,  VII |                 sem tudott szólni erre. Ugyan kinek juthatott volna eszébe,
33     2,  VIII|              keresett, dehogy keresett! Ugyan ki keresne bennünket ilyenkor?~
34     2,  VIII|          kínálásra, pedig Zófia asszony ugyan szívesen kínálta.~– Igyál,
35     2,  VIII|                 azt egytül egyig.~Timéa ugyan még semmit sem tett, amit
36     2,  VIII|                 valaki?~– Senki, senki. Ugyan ki keresne minket?~Az idő
37     3,  II  |   keresztyéneknél az ábrándozás meg van ugyan engedve, sőt arra minden
38     3,  III |             egyszer oda beveheti magát, ugyan várhatnak rá, amíg visszakerül!
39     3,  III |                annyi dolgot adok.~– Óh! ugyan mi dolgot tudnál te adni
40     3,  IV  |                erőltetett jókedvét, ami ugyan csak kicsinált bolondozás
41     3,  V   |              azt akarta tőle kérdezni:~„Ugyan mondd meg nekem én kedvesem,
42     3,  VIII|            mindent! – szólt Timéához. – Ugyan ott, ahol az arcképet találtam,
43     4,  I   |                kiáltva; tán azt mondá: „ugyan mit kérded azt?”, s aztán
44     4,  I   |             Noémi bámulta ezt nagyon.~– Ugyan Mihály – kérdé egyszer –,
45     4,  I   |           voltam, mégpedig hajóács.~– S ugyan mondd meg, hogyan lett belőled
46     4,  I   |               meglátni. Szakállt növelt ugyan, mi arcát elváltoztatá,
47     4,  I   |                 vagy pihen; télen pedig ugyan utána kell látni teljes
48     4,  IV  |                valami? – monda Noémi.~– Ugyan mit gondolsz?~– Elmondom,
49     5,  I   |              mosolyogva a szép hölgy. – Ugyan nehéz kitalálni. Hány éve
50     5,  II  |                 eresszék át a jégen.~Az ugyan meglehet, hogy amit amaz
51     5,  II  | kiszabadulásakor majd előveszi: – amire ugyan sokáig fog várhatni; mert
52     5,  III |                harcolt vele. Az ütközet ugyan mind a hal veszedelmével
53     5,  III |               foly, és halászlé készül, ugyan a cigány hogy maradna el
54     5,  IV  |   tengerészöltönyt a tél és a zivatarok ugyan erősen megviselték. A gallér
55     5,  IV  |               ahogy akartad. Egypárszor ugyan megtehettem volna azt is
56     5,  VIII|               az együttlételt. Nem szép ugyan, hogy egy anya panaszkodik
57     5,  X   |             egyetlen vendégét.~– Ah! ön ugyan soká váratott magára! –
58     5,  X   |             János uram jegygyűrűjét, az ugyan csak olyan ujjra való abroncs