Part, Chapter
1 1, VIII| semmit. Én sem hiszem, hogy neked nincs pénzed. Kell lenni.
2 1, VIII| nyomó karperecet veszek neked mind a két kezedre. Közepében
3 1, VIII| Én nem vethetek ágyat neked sehova. A mellékszobában,
4 1, IX | mindennap megköszönöm. Hála neked, én Istenem, hála neked,
5 1, IX | neked, én Istenem, hála neked, én királyom!~Nem is tudom,
6 1, IX | most már én is jó vagyok neked? Menj! Nem szeretlek többet!~
7 1, X | semmi hasznát sem veszem; neked pedig nagyon sokat kell
8 1, X | hogy pénzemből eltettél.~Neked nem ajándékozok semmit.
9 1, XIV | szegény barátom, minek neked arra gondolnod?~Mit álmodol
10 2, I | fülébe.) – Jól van. Én adok neked meghatalmazást holnap reggel,
11 2, II | töredéket megmenthessek. Neked pedig egy levelet kell átadnom,
12 2, II | Protekció a fődolog, s ez neked lesz. Attól jótállok én.
13 2, III | magában az a hajó.”~„Beszélt neked ugyan valamit a haldokló
14 2, III | most hoztam a víz fenekéről neked!”~„Legelőször is nem értené
15 2, IV | szabad abbahagynod! Ezért neked fényes elégtételt kell nyerned.
16 2, V | meg nem húzhatom le, mert neked nincs béred.~Athalie kisasszony
17 2, VII | felelt Timéa.~– Ki mondta azt neked?~– Ő…~Athalie két kezének
18 3, IV | Almira, nézd, mit hoztam neked. Egy darab sültet. Nesze,
19 3, IV | Ellenkezőleg. Én hozok neked sok-sok pénzt. Hohó! Iszonyú
20 3, IV | kilátás a tengerre!~– Hát van neked igazán valahol lakásod? –
21 3, IV | mert majd én is megtanítom neked, hogy mire jó még a török
22 3, IV | pompás bútorzatra. Hát csak neked is kell valamit adnod Noémivel,
23 3, IV | én nem tudom, hogy van-e neked neved napja ma, vagy nincs;
24 3, IV | kedves gyönyörű diófáimat neked nem adom, ha mindjárt a
25 3, IV | Egyetlenegy fát adhatok neked, s azt használhatod arra
26 3, V | mindkettő arra gondolt: „neked is olyan színű szemed van
27 3, V | Találtad; önkényt adta magát neked: tiéd lett. Mindent megnyertél
28 3, V | Élvezd. – Ürítsd fenékig. – Neked termett az. – Új ember léssz! –
29 3, VI | magának foglalja a lelkedet, s neked adja az egész lelkét; hogy
30 3, VI | történetét, én mentelek. Neked szép tehetségeid vannak,
31 3, VI | országcsaló vagy. Tetszik neked ez az élet? Az lehetetlen!
32 4, I | senki?~– Majd elmesélem azt neked egyszer! – monda rá Mihály.
33 4, II | maradok, amíg fölépítem neked azt a házat. Mi az, Dódi?~
34 4, III | Noémi. – Friss vízért voltam neked.~– Mért nem megy Teréza?
35 4, III | az még messze út volna neked; majd holnap.~És másnap
36 4, IV | Noémi Timárnak:~– Mihály, neked jó lenne innen elmenni.~–
37 4, IV | égben. Azt mondta az Úrnak: „Neked úgyis sok angyalkád van;
38 4, V | Timárhoz:~– Mihály, én mondok neked valamit. Engemet ez az ősz
39 4, V | Érzéketlen sáralkotmány! Hát neked csak a testi fájdalom okoz
40 4, V | gondolsz? Én meg akarom neked mutatni az utat a mennyek
41 4, V | az esperes. – S ki hozta neked ide helyedbe azt a fermánt?~–
42 5, I | volna itt bármi vérontás? Neked nem a bosszúra van szükséged,
43 5, II | tette magát úrrá, azt adta neked.~„Nincs senkije rajtam kívül!
44 5, IV | sok pénzedet? Mi volt az neked? Polyva! Számítottál rá,
45 5, IV | Mármost majd én mesélek neked valamit. Én ismertem Ali
46 5, IV | járáshoz? azt majd elmesélem neked egyszer egy pohár bor mellett,
47 5, IV | Egyelőre beszéljünk arról, ami neked is, nekem is közös érdekem.
48 5, IV | helyére. S akkor azután neked nincs többé maradásod ebben
49 5, VI | mienk. Maradj itt. Csinálok neked majd szép házat a nyáron
50 5, VI | kapok, meghagyom a felét neked. Tedd ide a fejedet az ölembe,
51 5, VI | visszajövök s majd akkor megmondom neked, hogy ki az az ember, akit
52 5, IX | Éppen olyan írása lesz, mint neked.~– Hol láttad te az írásomat? –
53 5, IX | mert minket szeret. Ha neked csak az az okod van, mindig
54 5, IX | Noémi. Én tehát el fogom neked mondani, hogy ki voltam
55 5, XII | tőlem, eltűnt. Ha tehát neked e titkot most valaki megírta,
|