Part, Chapter
1 1, I | a harmadikat, a vaskezű embert hirdeti a sziklába vágott
2 1, VI | iszapba mélyed le, mely embert és állatot elnyel, aki beletévedt.
3 1, VII | mordult.~– Nem bántja az a jó embert soha, uram; ilyen szelíd
4 1, VII | ugyan az egy nőnél több embert nem látott Timár; de minthogy
5 1, VII | nem harapta.~– Óh, harapni embert soha nem szokott; hanem
6 1, VII | közelített.~– Így csak egy embert szokott megugatni az eb! –
7 1, VIII| Timárhoz.~– Ismeri ön azt az embert?~– Egyszer találkoztam vele
8 1, XII | Hanem a dunai hajón meghalt embert kidobni a Dunába egy kis
9 2, IV | alá, mikor azt a halandó embert azzal a hosszú bajusszal
10 2, V | előbb-utóbb is megölöm ezt az embert, az bizonyos. Mikor a hídon
11 2, V | rettenetesen kinevetik az embert. (Még az országgyűlésen
12 2, VIII| felszívni. Ő szerette azt az embert, akinek ezt a gyűrűt adta.
13 2, VIII| ház összeomlana, s minden embert, akit ott kap, agyoncsapna.~
14 3, II | káröröm, a bolondul járt embert lenéző gúny volt abban.~
15 3, III | volna venni. Most ön új embert csinált belőle, s visszaadta
16 3, III | magában, hogy ezt a két embert milyen boldoggá lehetne
17 3, IV | okoskodik: mikor én ezt az embert nagyon megtámadom, akkor
18 3, IV | engem kötnek meg, nem ezt az embert. Jobb lesz tehát, ha a véleményemet
19 3, IV | azért nem szerette azt az embert látni maga előtt, akivel
20 3, V | ezzel űzni végképpen azt az embert, kinek jelenlététől iszonyodott?
21 3, VI | veszi a lelkem magára. Jó embert kell önből csinálnom. Ez
22 3, VI | Milyen jó érzés egy elveszett embert megszabadíthatni!~Megmenteni
23 3, VI | világcsalóból becsületes embert alakítani át, a sárba esett
24 3, VI | örülsz te most, hogy egy embert megszabadítottál, hanem
25 3, VI | álcázva. Ott többé az „arany embert” játszani nem lehet. A nagylelkűt,
26 3, VI | aminőkkel a kígyók fogadják az embert, s lomha tömegek mozdultak
27 3, VIII| mindamellett is ne átkozzuk azt az embert! – monda a halásznak. –
28 4, I | magaddal, nagy urat, nevezetes embert fogsz belőle neveltetni? –
29 4, II | nézve.~Megcsalt ő minden embert, akivel csak egy szót váltott,
30 4, IV | Utoljára kicsukott minden embert a szobájából, azt mondta,
31 4, IV | vize édes és iható. Sok embert ismerek, aki valósággal
32 4, V | szörnyű bajjal, mely az embert ott támadja meg, ahol legközelebb
33 4, V | ilyen állat fűvel él: az embert nem eszik soha.~– Uram,
34 4, V | nevez.~– S hogy híják azt az embert?~– Mihálynak.~– De hát a
35 5, I | sarokba szorítottuk ezt az embert. Meg kellett tudnunk, hogy
36 5, I | Én válasz helyett azt az embert pofon ütöttem.~Timár félrekapta
37 5, II | aláznia fejét, hogy azt az embert, kit gyűlölt mint szerencsés
38 5, II | És Timéa szereti ezt az embert, és boldogtalan az is, ő
39 5, II | Számítottál rá, hogy ezt az embert az alkalom gonosztevővé
40 5, III | kivezette a bölcs, hatalmas embert a partra.~Félórányi távolban
41 5, III | Aztán hazaküldött minden embert, és lefeküdt.~Most érezte
42 5, IV | ami egy csoport gazdag embert foglalt magában, akiket
43 5, IV | nincs. Ilyen bélyegzett embert, ilyen rossz szokásokkal
44 5, V | megölhette volna ezt az embert. – Keze között volt. – És
45 5, V | ólmot. – De Timár nem öl embert. Nem öli meg még gyilkosát
46 5, V | szórva.~Ő futni hagyja azt az embert, aki őt semmivé teheti,
47 5, V | Timár nem öli meg ezt az embert. Timár azt mondja: ennek
48 5, V | teremtett, mely vele dacol: embert.~Ez órában eszébe jutott,
49 5, VI | apa itt volna, azt a rossz embert majd megverné?~– A rossz
50 5, VI | eresztem be többet azt a rossz embert, aki téged meglőtt. Ha hallom,
51 5, VII | hogy most egy olyan nagy embert temetnek el ebben a városban,
52 5, IX | Tudok én még egy harmadik embert, aki írhat Timéának. Megírja
53 5, X | egy ilyen nyúzott pofájú embert, akinek bajusza, szakálla
54 5, XI | önuralkodásával. Csak egy embert nem. Azt a férfit, akinek
|