Part, Chapter
1 1, I | aki itt végighalad, amíg e sötét falakat látja itt maga mellett
2 1, V | tolongó felhők, kétfelől sötét sziklák. Néha átcikázik
3 1, V | egyszer aztán kijutott a sötét sziklasírból.~S amint a
4 1, V | sziklafal széttágult, a sötét boltozat is eltűnt a magasból.
5 1, VI | balról pedig a Duna vize egy sötét nádasban látszik elenyészni,
6 1, VIII| falán. Körül a rengeteg oly sötét; mélyében mintha tündérek
7 1, XI | Egyszer aztán felnyíltak a sötét szempillák, s a két szem
8 1, XIV | merült kajütbe.~Timéa nagy, sötét szemeit utána mereszté,
9 1, XIV | idő veszett volna.~Benn sötét volt. A víztömeg a padlásig
10 2, III | vagy!”~Hanem amint egészen sötét lett, egy hang a hallgató
11 2, V | egymás közelében. Egy szűk, sötét helyen, ahol senki sem látja
12 2, V | kezeiben tartott.~A leány nagy, sötét szemeinek hálás tekintete
13 2, VII | ablakra, hogy a hálószobában sötét legyen; ne ébresszék fel
14 2, VIII| azután nekiindul egyedül a sötét utcának. Pedig a komáromi
15 2, VIII| akkori időben becsületesen sötét utca. A Szentháromság szobra
16 2, VIII| rossz hírben álló hely. Egy sötét liget a város és a vár között,
17 2, VIII| röpködtek feje körül, amint a sötét lépcsőn felbotorkázott,
18 2, VIII| felbotorkázott, amint a sötét tornácon végigtapogatózott. „
19 2, VIII| marokra, s úgy ment végig a sötét szobákban.~Fogai összeverődtek.~
20 2, VIII| milyen egyedül van; és milyen sötét van körös-körül, és lelkében
21 3, II | amelyen az a másik leány sötét éjjel kétszer megbotlott
22 3, V | után a csábító holdvilágról sötét fekhelyére tért, akkor elővette
23 3, VIII| egykedvűségében marad, ha feddő, sötét szemei szárazon villannak
24 4, III | legszorgalmasabb kézművest, csak a sötét est szólította el műhelyéből.
25 4, III | függönyözve az ablak, s ott künn sötét az éjszaka.~Azután, mikor
26 4, IV | ide? – Ha valaki meglátna!~Sötét van, nem láthat semmit,
27 4, IV | körszikláival, fényes mezőivel és sötét árnyaival. Egy egész világ,
28 4, IV | is jött eléje, hogy egy sötét folyosón egy ajtó mögött
29 5, I | Eközben beesteledett.~A sötét utcák lámpái megszaporodtak
30 5, I | volt már az utca.~De egy sötét árnyat vett néha észre,
31 5, I | intézne.~Pedig hiszen ott sötét volt, ahol állt, oda nem
32 5, I | folyosóra kirohant, valami sötét alak állotta útját. Árnyék
33 5, I | volt az.~Timár félretolta a sötét alakot maga elől, s fél
34 5, I | mindenki eltávozott, és ismét sötét lett, sokáig beszélt még
35 5, II | Ali Csorbadzsi kincseit a sötét kabinban szétomlani?~Csak
36 5, II | hozzá, aki nem fél úgy a sötét éjszakától és az ismeretlen
37 5, II | legutolsó is eltűnik, s egészen sötét lesz. Akkor indul neki az
38 5, III | partra.~Az éj különben is sötét volt; a Duna pedig a szigeten
39 5, III | szállna, elnyeli a nehéz, sötét felleg, s nem bocsátja odább.~
40 5, IV | a lépcső aljáig.~Odalenn sötét volt, és csendes éjszaka.
41 5, V | odavilágít a kastély falára. Egy sötét alak ott az erkélyen igen
42 5, IX | értette még.~Noémi szép sötét violaszín tintát adott neki
43 5, XI | olyan büszkén…~A teremben sötét van; senki sem gyújtott
44 5, XI | végig-végig a félelmetes sötét utcán!~Hogy várt a férfira
45 5, XI | dolga erre az éjre…~A szoba sötét; hanem a holdvilág besüt.~
46 5, XI | s elővilágított vele a sötét folyosón az őrnagynak.~A
47 5, XI | lépteit a föld sem.~A szobában sötét van, ablaktáblák zárva,
48 5, XI | hogy ki van az fenve.~Hanem sötét van, az alvót nem látni.~
49 5, XI | felkölteni, rohant végig a sötét szobákon, az ablaktalan
50 5, XI | kulcsot, s elindult vele a sötét folyosón, a sötét lépcsőn,
51 5, XI | vele a sötét folyosón, a sötét lépcsőn, a sötét kaputornácon
52 5, XI | folyosón, a sötét lépcsőn, a sötét kaputornácon keresztül,
|