Part, Chapter
1 1, IX | lehetett számítani. A Bánátban boldog volt az a kereskedő, aki
2 1, IX | alatt annyiszor aludtam boldog álmokat. Vége volt. Soha
3 2, V | koldusgyermeknek egy aranyat ád. Ez boldog lesz vele – egy napra, ő
4 2, V | búcsút veszek. Legyen ön boldog: legyen ön még sokáig gyermek.
5 2, VI | alá énekelni: „óh! mely boldog az oly ember éltében!”~…
6 2, VII | maradni, s visszagondolni boldog szobaleány korára, mikor
7 2, VIII| nyögés, mi a szó.~– Uram! Míg boldog voltam, ön nagyon jó volt
8 2, VIII| vetné, úgy én végtelenül boldog lennék, s fogadom, hogy
9 2, VIII| önökért. Én nem menedéket, de boldog otthont akarok szerezni
10 3, I | SZOBOR MENYEGZŐJE~Timár túl boldog volt, hogy Timéát eljegyezheté.~
11 3, I | nyájassággal fogadta mindig. Mihály boldog volt a jövendő előérzetében.~
12 3, I | más, csak Timéa, s Mihály boldog volt, hogy Timéa azokra
13 3, I | Timár elhitte, hogy ő az a boldog ember, akit e nő szeretni
14 3, II | magasztalja a férj sorsát, milyen boldog ember! Mi szép és mi hű
15 3, II | fűrésznek a feleség fogja, az boldog ember; azok, mikor elvégezték
16 3, II | nagyokat sóhajtott: „óh! milyen boldog ön, Timéa; milyen derék
17 3, II | vagyok szerencsétlen. Addig boldog voltam. Szerettek. Ne féljen
18 3, III | azért a szegény ember lehet boldog; a gazdag ember dicső ember,
19 3, IV | nyugtalanítja a kedélyét. Milyen boldog aztán, ha áteshetett rajta,
20 3, V | csak szeretett.~Nem kívánt boldog lenni, büszke lenni, az
21 3, V | az, akit a nő szeret! – Boldog vagy. – Szeretve vagy.~…
22 3, V | mondd nekem e kis szót, s én boldog leszek tőle. Ne félj nekem
23 3, VI | legelőször meglátott.~… Boldog lesz-e, ha többé nem jövök
24 3, VI | Ez az önvédelmem. Ha ön boldog ember lesz, én is nyugodtan
25 3, VII | és hónapok fognak telni.~Boldog hetek és boldog hónapok!~
26 3, VII | fognak telni.~Boldog hetek és boldog hónapok!~Számlálatlan napjai
27 3, VII | aggodalmat a jövendő miatt. Boldog volt, és boldogított. S
28 3, VII | Nem így következett-e?~Boldog volt itthon, és szerette
29 3, VII | akkor csak szeretett, csak boldog volt, elveszett mámorában. – „
30 3, VII | bejárta a sziget minden boldog csaliját, mely tündérörömeiknek
31 4, I | tűrheti azt, hogy valaki boldog legyen ennél a háznál. Hol
32 4, I | mikor itthon nincs, akkor boldog.~Mit adott volna érte Athalie,
33 4, I | világpéldányai voltak a boldog házastársaknak.~Timár kincseket
34 4, I | nem is jut? – szólt Noémi boldog nehezteléssel.~Mihály a
35 4, III | felmelegedni, még ez életben boldog legyen – egy más ember által.~
36 4, III | szeme láttára.~Ő pedig éli a boldog napokat ott, ahol szeretni
37 4, III | ahol szeretni tudnak.~S a boldog napok alatt egyre emelkedett
38 4, IV | kertláncolat, egymást érő boldog falvakkal, elszórt úri lakházakkal,
39 4, IV | fülébe:~– Megyek, Timéából boldog nőt csinálni…~Erre a tündérarc
40 5, I | azután Timéa is hadd legyen boldog.~Ez a gondolat bántotta
41 5, I | mégis nagyon. Hogy Timéa boldog legyen.~Bár tudná őt gyűlölni;
42 5, I | rangot, mely őt megilleti: boldog nővé, asszonnyá teheti őt,
43 5, I | nagy, esze csodálatos, hogy boldog családapa, hogy hű alattvaló?
44 5, I | szót engedjen ön kérdenem: boldog ön?~Timéa mondhatlan fájdalommal
45 5, I | ön szenved, hogy ön nem boldog, akkor nem volnék férfi,
46 5, IV | feleséggel csak nem lehetett boldog, akinek az apját megölte,
47 5, VI | hamarább érkezni: lesz belőle boldog asszony, idvezült nő; ha
48 5, IX | ágyad fölött imádkozik, hogy boldog légy…~Noémi felöltöztette
49 5, IX | Én azt akarom, hogy Timéa boldog legyen.~Mihály megcsókolta
50 5, X | van. Timéa eléje siet.~A boldog vőlegény ezelőtt kilenc
51 5, XI | folyosón az őrnagynak.~A boldog vőlegénynek nem volt ezúttal
52 5, XIII| szívével.~Nem tudott igazán boldog lenni soha ettől a szótól: „
|