Part,  Chapter

 1     4,  I  |    azokból építek egy szép házat Dódi számára.~Teréza bámulva
 2     4,  I  |         hogy összecsókolta a kis Dódi arcát; mintha mondaná neki: „
 3     4,  I  |      készíteni, s az lesz majd a Dódi háza, ha megnő.~Teréza csak
 4     4,  II |      kitekintő kedves főt. – Hát Dódi? – Ez volt a másik szava.~–
 5     4,  II |        neked azt a házat. Mi az, Dódi?~A gyermek mondott rá valamit,
 6     4,  III|          tele angyalokkal.~A kis Dódi pedig nagyon jó kedvében
 7     4,  III|         megbánta, hogy ráütött a Dódi kezére. Kérlelte is aztán
 8     4,  III|   gyermekek? olyanok, mint a kis Dódi. Ugye, olyanok? Kár, hogy
 9     4,  III|          szenderült, hogy „a kis Dódi nagyon beteg”.~Most meg
10     4,  III|         kérdezé tőle: „hát a kis Dódi mit csinál?”~Noémi megijedt:
11     4,  III|     titkolnia Mihály előtt, hogy Dódi beteg, s hazudozni neki
12     4,  III|      tudakozódott.~– Játszik-e a Dódi azzal a kis faemberrel?~–
13     4,  III|         gondolá magában:~(„A kis Dódi halotti ingecskéjét varrom.”)~
14     4,  III| vesződött, hogy mit csinál a kis Dódi. És egyre küldözte ki hozzá
15     4,  III|            Te Noémi – monda –, a Dódi énekelt! Én hallottam, hogy
16     4,  III|         azt tette.~– Mit mondott Dódi? – kérdezé a visszatérőtől.~
17     4,  III|      követte.~– Nos, hát hol van Dódi? – kérdé Mihály türelmetlenül.~
18     4,  III|         szemeit.~– Hol van a kis Dódi?~A szegény teremtés ennél
19     4,  III|          oda Mihályt, ahol a kis Dódi fekszik.~– Mindig ott laknál
20     4,  IV |     ahogy van? Mind a ketten oda Dódi mellé.~A telet hol Komáromban,
21     4,  IV |          felment Dódihoz?~– Nem. Dódi jött le Noémihoz.~Timár
22     4,  IV |          Hát nem látja ön? A kis Dódi. Visszakívánkozott hozzánk.
23     4,  V  |        király sem a királynénak!~Dódi (a második) már akkor négyéves
24     4,  V  |       mikor ez a ház elkészült. „Dódi háza!”~Azontúl más dolog
25     4,  V  |          Dódit olvasni tanítani.~Dódi eleven fiú volt. Egészséges,
26     4,  V  |      világon mindig van kenyere. Dódi mindent meg fog tanulni.~
27     4,  V  |         maga negyvenkettő, a kis Dódi az ötödikbe lépett.~Ezek
28     4,  V  |     előtte a négyszögű helyet. – Dódi házát már elkészítetted,
29     5,  II |   melynek célja Noémi – és a kis Dódi. Mikor az első kis Dódi
30     5,  II |          Dódi. Mikor az első kis Dódi meghalt, akkor megtudta,
31     5,  IV |          hogy fél tőlem ő is, és Dódi még jobban: csak ketten
32     5,  IV |        hozta ajkára:~– Óh! a kis Dódi!…~A szökevény hetyke gúnnyal
33     5,  VI |    guzsalyát, és fonni kezd. Kis Dódi odaül mellé, s szalmaszálat
34     5,  VI |       némán hallgatóznak: Noémi, Dódi és az eb.~Most a lépések
35     5,  VI |          három. „Apa!” kiált fel Dódi kacagva. Noémi az éles késsel
36     5,  VI |    ölében vannak.~Mihály, Noémi, Dódi.~Almira odavánszorog kedves
37     5,  VI |          többé! – könyörög a kis Dódi.~Mihály odaszorítja mindkettőt
38     5,  IX |                              IX. DÓDI LEVELE~Másfél év tölt már
39     5,  IX |   bámulva Mihály.~– Először is a Dódi elé írt mintákon. Azután
40     5,  IX |      Timéának. Megírja a levelet Dódi.~Timárt elővette a nevetés
41     5,  IX |         a szóban: írja meg a kis Dódi Timéának, hogy őrizze magát
42     5,  IX |        magát a veszélytől!~A kis Dódi… Timéának!~Timár nevet; –
43     5,  IX |    amivel a viaszt lenyomtassák, Dódi fogott egy szép aranyzöld
44     5,  IX |        hogy tegye postára.~A kis Dódi levele elment Timéához.~
45     5,  X  |          még ma elolvasni!~A kis Dódi levele volt az.~Odadobták
46     5,  XII|     tegyen hosszúvá és boldoggá! Dódi.”~S azzal egy szőnyeget