Part, Chapter
1 1, IV | vontatni, s néha százhúszat is eléje fognak. A Duna másik ága
2 1, VI | legalább ősromok jöttek eléje, ahol találkozott más hajókkal,
3 1, VII | utoljára hanyatt feküdt eléje, s a roppant széles úszhártyás
4 1, VII | szokta jelenteni. Olyankor eléje szalad a közeledőnek.~Almira
5 1, VIII| hős; de mikor elevenen jő eléje, mindenkinek a legelső gondolatja
6 1, XII | legények dacosan léptek eléje.~– Azt megterheltük kővel,
7 2, I | Hol van Mihály?~Mihály eléje sietett, hogy feltartóztassa
8 2, I | rakta.~Azután letérdelt eléje, hogy lehúzza a harisnyáit.~
9 2, III | gyémánt és rubin villogott eléje; boglárok, lánckötő csatok
10 2, IV | amit az élő látás hozott eléje, s felakad a kifejezés,
11 2, IV | őkegyelmessége az ajtóig eléje jött, és ott fogadta. Íróasztalához
12 2, V | nagy lármás hangon kiált eléje, kalapját levéve: „Alászolgája,
13 2, V | nagy tintahal odaúszott eléje a füsttengeren keresztül,
14 2, VII | tündérnői fölénnyel lépett eléje, s a kisleány finom állát
15 2, VIII| ugyanazok a képek jöttek eléje, s mikor elnyomta is a kábító
16 3, III | közelít a vízen.~Nem ugat eléje, csak mélyen dörmög. Valami
17 3, III | hangos örömkiáltás hangzott eléje: nevét kiálták.~– Ah, Timár
18 3, III | úr!~S aki nevét kiáltá, eléje futott. Timár a hangjáról
19 3, III | szaladva, s messziről nyújtja eléje kezét, és aztán őszintén,
20 3, III | állatok a leányt, odaszaladtak eléje, s valami üdvözlést bégettek,
21 3, V | a véletlen egy oázt hoz eléje a pusztában. Az oázon megtalálja
22 3, VI | mindig azt az alakot hozzák eléje: boldogan és szenvedve,
23 3, VI | alvóra. Ez ismerős vonások eléje fogják idézni a tündöklő
24 3, VI | beleveti magát a vízbe, s eléje úszik a közeledőnek, onnan
25 3, VI | alatt hömpölygő víz széléig eléje jő?~Még egy evezőnyomás:
26 3, VI | előtt, s midőn az odarohan eléje, midőn maga előtt látja,
27 3, VIII| Mihályt belépni látta, azután eléje sietett, s kezét nyújtá
28 4, I | már? – monda Mihálynak, és eléje sietett kezét megszorítani.
29 4, II | fegyveres marcona alakok ugranak eléje, torkon ragadják: „éppen
30 4, IV | jól van”; aláírta, amit eléje tettek, némelyiket rossz
31 4, IV | nőt megérdemel, úgy lépett eléje Mihály. Azt nem tudhatta,
32 4, IV | annyi bátorságod, hogy most eléje lépj, és azt mondd neki: „
33 4, IV | Azután az a jelenet is jött eléje, hogy egy sötét folyosón
34 4, IV | sietett a kis lak felé. Almira eléje jött, megnyalta a kezét,
35 4, V | gondolatnál, hogy ez a főpap eléje fog lépni, s azt fogja mondani: „
36 5, I | reszketett volna, midőn azt eléje nyújtá. A hangja is reszketett,
37 5, I | köszöntését fogadta. Nem nyújtá eléje fehér arcát, hogy csókolja
38 5, I | daliás arc.~Timéa nem ment eléje, még mindig a lámpa előtt
39 5, IV | akkor egy vargabetűvel eléje kerültem a hajónak, s Pancsovánál
40 5, V | egy emberfő emelkedik ki eléje a hab közül.~Egy emberfő
41 5, IX | komolyan vette a dolgot. Ő maga eléje írta Dódinak a lemásolandó
42 5, X | azonnal felejtve van. Timéa eléje siet.~A boldog vőlegény
43 5, XI | az, ki az ajtót nyitja, s eléje világít. Nagylelkű akart
44 5, XII | várja már, hogy mikor hozzák eléje áldozatát. Ha mással nem,
|