Part, Chapter
1 1, II | kabinet egyik ablakából végre egy fiatal leányarc tekint
2 1, III | saját gépezetével hajtva végre azt azt öngyilkos munkát,
3 1, V | hogy rendben hajtotta-e végre a vizsgálatot; a tisztító
4 1, VI | mindig víz alatt lenni. Végre, ahol a harmatkását termő
5 1, VI | közellétéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből
6 1, VIII| leereszkedéssel üdvözölte Timárt, végre Euthym és Timéa előtt udvarias
7 1, X | múlt éjről: „óh Allah!”~Végre halk kocogtatást hallott
8 1, XIV | Kezei nem találták sehol. Végre megtalálták a lábai. Belebotlott.
9 2, III | értékesíthető kincs ez.”~„S végre ha mind Timéa kapná is meg,
10 2, IV | Polizeihofstelle védelmezte, végre eldönté ellene az ügyet
11 2, V | meg ezt a fickót! – szólt végre Brazovics úr, fölkelve kávéja
12 2, VI | lefoglalózzák? A szőlőárfolyam végre ott állt meg, hogy amely
13 2, VI | összefüggés nélküli szavak, miket végre Timár ekként szedett neki
14 2, VII | s végződik azzal, hogy „Végre mind meghala, ki elöl született!”~
15 2, VII | a várba Brazovics úrért.~Végre meglátják az ablakból közeledni
16 2, VII | üveges hintaját. Itt van végre.~A menyasszony még egyszer
17 2, VIII| sötétséggel ég, föld befedetett.”~„Végre mind meghala, ki elöl született.”~
18 3, I | hozzátartozik a szerelemhez.~Most végre eljutott vágyai céljához.
19 3, I | Minden aggodalmát eloszlatja végre az a másik tiszteletes úr;
20 3, I | vőlegénye házánál.~Mikor Mihály végre egyedül maradt Timéával,
21 3, II | hízelkedéssel, titkos dühöngéssel, végre aludni ment; nem kellett
22 3, IV | udvarol parasztleánynak.~Végre még éjszakára egyszer feltöltik
23 3, IV | folyosón, nem eresztettek be. Végre előjött az asszony, ötesztendős
24 3, IV | Szlavóniában kaphatni még.~Végre jóllakott. Akkor aztán rátért
25 3, VI | menni. Ön csak azt hajtja végre, ami Triesztig tart; az
26 4, III | csendesíteni Mihály mindaddig, míg végre fölkelhetett a kórágyból,
27 4, IV | keleti pestis utóhatása ez.~Végre Timéa orvoshoz folyamodott.~
28 4, IV | amit féltsen.~Timár megunta végre a késedelmes tavaszt várni.
29 4, V | tőle szíve férfiideálját, végre ellopta tőle hitvesi hűségét.~
30 4, V | illett a többi pompához. Végre addig kutatott, míg a téveteg
31 5, I | szentképe mégis csak leszállt végre az oltárrámából a földre,
32 5, I | el-eltűnve a félhomályban, s végre az utcaszegletnél besuhanva.
33 5, II | aki nem tud veszíteni, s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől.~
34 5, III | hallgatózik utána vágyakodva.~Végre meghallotta, amire várt.
35 5, III | tőle harminc lépésnyire. Végre megtalálta hát a házat.~
36 5, IV | szorította a karomat fogai közé. Végre azt mondta Noémi: könyörögj
37 5, VIII| látja-e meg valaki, míg végre egyik kijárónál hirtelen
38 5, X | fehér kockák vegyültek; végre nem maradt más, csak a fekete
39 5, XI | Küzd, nem akarja meginni, végre erőszakkal eltaszítja magától
40 5, XI | könyv nélkül megtanulni!~Végre beteszi Timéa a könyvet,
41 5, XI | kebléhez. Aztán megcsókolja. Végre odadugja vánkosa alá. Azzal
42 5, XI | most egy örökkévalóság.~Végre üti az óra a kettőt éjfél
43 5, XI | gyilkosra: „óh, ki lehet az?”~Végre rátalált az utcaajtóra,
|