Part,  Chapter

 1     1,  VII |        látom, s szépen megkérni a ház gazdáját, hogy nem adhatna-e
 2     1,  VII |       puskáját; Istennek ajánlá a ház asszonyát, s ment a kutya
 3     1,  VII |          S mikor a három vendég a ház asszonyával együtt az asztalnál
 4     1,  VIII|       dolga volt kezet csókolni a ház asszonyának, azután szíves
 5     1,  VIII|         fölkelt az asztaltól, s a ház asszonyának azt mondá:~–
 6     1,  VIII|          Felismerte a hangokat. A ház asszonya és az utóbbi jövevény
 7     1,  VIII|         szobában.~S amint Timár a ház szögletén megállva, lenyomott
 8     2,  VIII|    községi hitbizományokat; még a ház tetején is túlcsapott az
 9     2,  VIII|  szabadítja őt többé.~Az oszlopos ház hosszú folyosóján végighaladva,
10     2,  VIII|         híres földindulás, hogy a ház összeomlana, s minden embert,
11     2,  VIII|          dob rápördül utoljára; a ház is vevőjére akadt.~– No
12     2,  VIII|   elégítve mind. Mától fogva ön e ház úrnője. Fogadja el ön azt
13     2,  VIII|       akkor maradj magadnak, se a ház, se a kezem nem a tied;
14     3,  II  |       hisz a világ átlátszó, de a ház falai nem!~Óh! erre a kérdésre
15     3,  II  |        nagylelkűségével, hogy ő a ház egykori kisasszonyát most
16     3,  II  |         rémkiáltással: „süllyed a ház! meneküljünk!” fusson vele
17     3,  III |          a simára sepert porond a ház körül, mind az ő éjjeli
18     4,  I   |         mivel él.~Mihály kiment a ház elé. Egész lelke el volt
19     4,  I   |    belsejük gyönyörűen kifaragva. Ház, bútor, székek, szekrények
20     4,  II  |            Majd úgy látta, hogy a ház leégett, a kormos gerendák
21     4,  III |          alatt egyre emelkedett a ház, amit a kitanult pallér
22     4,  III |       szemével. Valaha övé volt e ház, s most ide jár kísérteni.
23     4,  III |         azután Noémi odavezette a ház előtti kis padhoz, oda leülteté,
24     4,  III |          elüldögélt a kis padon a ház előtt, és pálcájával a sima
25     4,  IV  |          el a félbenhagyott diófa ház mellett, hogy egy tekintetet
26     4,  IV  |           sütött.~A félbenhagyott ház, mint egy kripta, állt a
27     4,  IV  |         komolykodással elvezeté a ház háta mögé, hol a kis lak
28     4,  V   |          művész veszett el.~A kis ház tornácát emelő oszlopok
29     4,  V   |         ki a rámákba; hanem így a ház csak nyári laknak volt használható,
30     4,  V   |         öröm, mikor készen volt a ház, mikor belevezethette kedveseit.
31     4,  V   |         négyéves volt, mikor ez a ház elkészült. „Dódi háza!”~
32     5,  I   |              No igen. Amióta ez a ház az öné. Hat esztendeje annak.
33     5,  I   |           amelyet e szerencsétlen ház egykori tulajdonosa halálával
34     5,  I   |         önt, siessen ez összeomló ház alul menekülni, asszonyom!
35     5,  I   |           És átkozott legyen ez a ház! És átkozott legyen annak
36     5,  II  |      szobájához vezető ajtókat. A ház többi lakói alusznak már
37     5,  III |          félig átlátszó köd.~Ahol ház van, ott föld van. Elindult
38     5,  III |           Egy pusztulásnak induló ház, egy malomroncs a jég közepén?~
39     5,  X   |      mindenkire. Néhány előkelőbb ház azonban azt a szokást hozta
40     5,  X   | szemöldeiden; s elsüllyed hajó és ház, amelybe lépsz. Nem tehetsz
41     5,  XI  |          titkok örökkön-örökké.~A ház túlsó részében pedig zajos
42     5,  XI  |           Az őrnagy az első, ki a ház elé ér. Zófi asszony megismeri
43     5,  XIII|           a fákba.~Ez előtt a kis ház előtt volt egy kerek tér,