Part,  Chapter

 1     1,  III |          borzadállyal takarta el arcát vékony sáljába.~Hanem a
 2     1,  VIII|      annál gyorsabban elkapta az arcát.~– No, hát te kis menyasszonyom,
 3     1,  XI  |     kísértettől, folyvást a lány arcát nézte azalatt. Olyan volt
 4     2,  I   |   asszony összevissza csókolá az arcát.~Azután ismét mondott neki
 5     2,  I   |        úr, s igyekezett gömbölyű arcát ötszegletűre húzni, s hirtelen
 6     2,  I   |     vallásuk tiltja valakinek az arcát lefesteni. Hisz éppen amiatt
 7     2,  VII |       Timéa elé, s dühtől kikelt arcát annak fehér arcához közelítve,
 8     2,  VII |      állva, és nézi sokáig Timéa arcát, s aztán megfordul, s a
 9     2,  VIII|      aztán ismét tenyerébe hajtá arcát, és a semmibe bámult. A
10     3,  I   |    megközelítheti ajkaival fehér arcát, s tüzet lehelhet rá, nem
11     3,  I   |       félrefordult, és eltakarta arcát.~Ez a minden fájdalmát eltagadó,
12     3,  II  |       nőül fogja venni, annak az arcát se lássa a menyegzőnapig.
13     3,  III |        Mi az?~Noémi eltakarta az arcát, s mint egy gyermek, félig
14     3,  IV  |          rózsavízbe belemosta az arcát meg a kezeit; jólesett neki,
15     3,  IV  |          félrefordította tőle az arcát.~– No hagyj békét annak
16     3,  IV  |     tehetem! – szólt most, igazi arcát megmutatva, Krisztyán Tódor;
17     3,  V   |      férfi karjára, átszellemült arcát az ég felé emelve.~Teréza
18     3,  V   |          Mihály.~A leány elrejté arcát Mihály keblére, és nem mondta
19     3,  V   |          leány eltakarta kezével arcát, és nem mondta azt.~– Noémi,
20     3,  VI  |        hideg zuhannyal csapkodta arcát, de az sem hűtötte le. Melege
21     3,  VII |         napot, úgy kereste Timár arcát, akkor nagyot sóhajtott: „
22     3,  VIII|       magához vonta Timéa kezét. Arcát mély szomorúság árnyékozá.
23     4,  I   |        kezét szorítá ajkához, és arcát odanyugtatá ölébe, és hallgatott.~
24     4,  I   |         összecsókolta a kis Dódi arcát; mintha mondaná neki: „hallod
25     4,  I   |        favágóné letakarja a férj arcát kötényével, hogy a legyek
26     4,  I   |        Szakállt növelt ugyan, mi arcát elváltoztatá, de mégis jöhetett
27     4,  III |        szepegett, s eltakarta az arcát Noémi mellkendőjébe.~A gyerek
28     4,  III |         banya, aki hajporozza az arcát. Noémi, nevess.”~Noémi pedig
29     4,  III |          És Noémi mosolyra vonta arcát, s azt felelé rá: „Igaz!”~
30     4,  IV  |          Egy nőalak volt ott.~Az arcát nem látta Mihály; de tudta
31     5,  I   |           Nem nyújtá eléje fehér arcát, hogy csókolja meg.~Timár
32     5,  I   |        is látott Mihály, Athalie arcát.~E nő szemeiben valami démoni
33     5,  I   | üzenettel: „ma nem lehet!”~Timár arcát a harag és ijedtség rossz
34     5,  I   |          folytatá, ki hogy Timéa arcát ne sértse tekintetével,
35     5,  I   |    homlokát öklével, s elfordítá arcát a Júdás-lyuktól, melyen
36     5,  I   |         őrnagy eltakarta kezével arcát ez indulat sugallta szavára
37     5,  IV  |       Hahaha!~Timár elfordította arcát a világosságtól.~– De talán
38     5,  X   |  villámot, mely e szónál Athalie arcát beviláglotta.~A pokoli düh
39     5,  XI  |        zöldnek látná szomszédjai arcát; a vendégek segélyt ordítva
40     5,  XI  |      megsimogatá vőlegénye komor arcát.~– Jól van. Az ön kedvéért
41     5,  XII |      Timéa iszonyodva takarja el arcát karjai közé.~Az alispán
42     5,  XII |          s két kezével eltakarja arcát.~És amidőn kezeit leveszi
43     5,  XIII|   nevemet, rám nézett sokáig, és arcát észrevehető pír futotta