Part,  Chapter

1001     5,  II  |         nemcsak megélhetett, sőt félre is tett belőle, s tőkéjét nálunk
1002     5,  II  |             valószínűleg egy csomót el is rejtett belőle a gonosztevő,
1003     5,  II  |           boldoggá lesz: még a bűnösök is megjavulnak.~És most jön
1004     5,  II  |               soha megvirradni?~Ő maga is úgy érezte magát a szobában,
1005     5,  II  |          szomorú levélnek még utóirata is van.~Timár visszatért asztalához,
1006     5,  II  |               tőle, hogy a mi emberünk is közöttük volt.”~Timárt e
1007     5,  II  |               szőnyi partra híd nélkül is; a szigeten fölül egészen
1008     5,  II  |              Megvárja, míg a legutolsó is eltűnik, s egészen sötét
1009     5,  III |           túlsó partra.~Az éj különben is sötét volt; a Duna pedig
1010     5,  III |             jéglabyrinthba.~Már öt óra is elmúlt: négy órája, hogy
1011     5,  III |                halljon.~Szép irónia az is a sorstól, hogy az istenes
1012     5,  III |              pogány és eretnek számára is kívánatos, s a szökevény,
1013     5,  III |                 akkor a víz folyásáról is megtudhatta volna, merre
1014     5,  III |               nélkül nem lehetett.~Meg is virradt, legalább világos
1015     5,  III |                veszedelmes. Kilenc óra is elmúlt; még mindig nem talált
1016     5,  III |                 Van.~A malomban egerek is voltak, mikor a jég elragadta;
1017     5,  III |                hogy Levetinczy úr maga is megérkezett. Hisz ővele
1018     5,  III |          kifogjuk magát a fogaskirályt is.~– Mi az a fogaskirály?~–
1019     5,  III |             gonosztevő. Pedig jutalmat is tűztünk már a fejére, mert
1020     5,  III |               gondolná, hogy viza. Ezt is megfogjuk holnap.~Timár
1021     5,  III |               magát. Még lelke gondjai is mintha egy évet vénültek
1022     5,  III |               az ének két mérföldnyire is elhallik a sima jégen; s
1023     5,  III |                mire az óriási jégtükör is csodálatosan színt változtatott,
1024     5,  III |             hogy ami él, az öntudattal is bír. A szél, a vihar, a
1025     5,  III |               megint összecsukódik. Az is éppen ilyen zengéssel, ropogással
1026     5,  III |             igen tiszta munka.~Először is abban az öbölben, melybe
1027     5,  III |               kiálták egyszerre hárman is; hanem a nagy állat a másik
1028     5,  III |                 Ott volt a fogaskirály is. Gyönyörű példánya fajának.
1029     5,  III |              évben fogtak egyszer, azt is csak régen. Erős fejével
1030     5,  III |              Mikor felbontották, akkor is két szép nagy fogast találtak
1031     5,  III |            voltak, a rövid téli napnak is vége volt már, de csak az
1032     5,  III |              potom áron adják. Még így is nyereségük van. Ezzel az
1033     5,  III |             Ebből a jóból még Timár úr is bámulatos sokat elfogyasztott.~
1034     5,  III |            azon veszi észre, hogy őtet is elkapja egy kackiás menyecske,
1035     5,  III |           Akkor aztán a jókedvű népség is hazaoszlott, sűrű rikoltozással
1036     5,  III |      Levetinczy urat.~Timár még azután is fennmaradt addig, míg Galambos
1037     5,  III |              kedvére „kivolt.” Még azt is megírta neki, hogy egy szép
1038     5,  III |               Az öreg halász még akkor is ott volt.~– Menjen már haza,
1039     5,  III |                a csúnya toportyánféreg is, mind előjön, s körülhasalja
1040     5,  III |              hát megnyugodott a halász is, s istennek ajánlva az urat,
1041     5,  III |      megháboríthatlansága felől.~Timár is felment a szobájába, s megrakta
1042     5,  III |             pihenést keresett.~Hisz az is pihenés, ha az ember téli
1043     5,  III |             tündöklik a sima jégtükrön is, mint egy nagy acéllapra
1044     5,  IV  |              hozzá való volt a gazdája is.~Naptól rezesült arc, elhanyagolt
1045     5,  IV  |              hozzá Timár.~– Legelőször is – egy tisztességes öltöző
1046     5,  IV  |             oda eltett tárcáját, s azt is odaveté neki.~Az országkerülő
1047     5,  IV  |            elkapta azt fél kézzel; fel is nyitá a fogai segélyével,
1048     5,  IV  |                és százasokat.~– No, ez is csak valami! – szólt, odadugva
1049     5,  IV  |          Szabad még egy kis fehérneműt is kérnem? mert biz a mostanit
1050     5,  IV  |            ugyan megtehettem volna azt is a kedvedért, hogy meggebedjek
1051     5,  IV  |               ott az asszonyoknak, nem is sokallnád értük. Azok nem
1052     5,  IV  |              sokallnád értük. Azok nem is akarnak viselni egyebet,
1053     5,  IV  |            mint igazgyöngyöt. De illik is a nyakukra! – Hanem hát
1054     5,  IV  |             elfordítani róla.~– No, ez is megvolt. Akkor odavittek
1055     5,  IV  |          gályapadhoz. Nézd csak, annak is itt van a helye.~Ezzel lerúgta
1056     5,  IV  |              sebbé mérgesült el.~– Ezt is tőled kapott emlékül viselem –
1057     5,  IV  |                valaha?”~„Voltam én ott is. Hát mi bajod vele?”~Ekkor
1058     5,  IV  |              lehetett ám a vastól.~„Te is ismered őt talán?”~Erre
1059     5,  IV  |           engedték eltemetni, utoljára is a vízbe temették el. Ezt
1060     5,  IV  |          térdére fektette; mintha most is látnám, hogy sandított felém
1061     5,  IV  |               ismertem. Tolvaj volt az is, mint minden ember, természetesen,
1062     5,  IV  |                visszalopja magának. Én is a török titkosrendőrségnél
1063     5,  IV  |      fölfedeztem neki a titkot, hogy ő is benne van már a lajstromban,
1064     5,  IV  |              mondta azt, hogy még most is nevetnem kell rajta.~„Fiad
1065     5,  IV  |              rakjam a zsákba. Még most is el tudnám számlálni sorba
1066     5,  IV  |               hordszékig. Még útközben is megtapogattam kezemmel a
1067     5,  IV  |             kiálta az öreg – kellettél is nekem, akár a basád, meg
1068     5,  IV  |            Amerikába, s a bőrtarisznya is velem jött. De képzeld:
1069     5,  IV  |              gazember tolvaj még engem is meglopott. Ez nem fordult
1070     5,  IV  |              földön, hanem még a vízen is; mert a nagy tolvaj egy
1071     5,  IV  |                 hanem még azt a leányt is, akit nekem kellett volna
1072     5,  IV  |        nevelkedett a számomra. Még ezt is Timárnak kellett elkapni
1073     5,  IV  |           hajónkon a sárgaláz. Az apám is megkapta. Ott halódott mellettem
1074     5,  IV  |              káromkodott spanyolul, az is igen szépen hangzik, hogy
1075     5,  IV  |           hangzik, hogy a többi társak is érthették volna? S miért
1076     5,  IV  |              erős kötelékek kapcsolnak is bennünket egymáshoz, mint
1077     5,  IV  |          azokat el fogom szakítani. El is szakítottam szerencsésen,
1078     5,  IV  |               kiúsztam a partra. Ebből is láthatod, hogy énnekem még
1079     5,  IV  |            megért százezeret.”~„Ah! ön is látta e szép ékszert? –
1080     5,  IV  |               szép kisasszony. – Nekem is megmutatá azt úrnőm, mikor
1081     5,  IV  |                ékszert!… Akkor a többi is a te kezedbe jutott, mert
1082     5,  IV  |             lenni miattad. A költségem is elfogyott. Pénzesleveleim,
1083     5,  IV  |          jóltevője volt a neved. Arról is hírhedett voltál, hogy milyen
1084     5,  IV  |     világosságtól.~– De talán untatlak is már? No hiszen mindjárt
1085     5,  IV  |              minek járt el a szám? Meg is bántam, mint a kutya, hogy
1086     5,  IV  |             fickó még azon felyül arra is kényszerített, hogy verekedjem
1087     5,  IV  |              férjének becsületéért. Ez is olyan ritka szerencse, ami
1088     5,  IV  |               mutatta, hogy a seb most is gyulladásban van. Timár
1089     5,  IV  |            ötletére.~– De hát különben is el akartam menni Komáromból,
1090     5,  IV  |                leszek az oka. Különben is nyugtasd meg magadat. Az
1091     5,  IV  |           magadat. Az én bajom lett az is, nem a tied, hogy odamentem.
1092     5,  IV  |                így be van kötve. Noémi is nagyon megijedt tőlem, az
1093     5,  IV  |               lett volna, majd engemet is másképpen fogadtak volna.
1094     5,  IV  |               mondta, hogy fél tőlem ő is, és Dódi még jobban: csak
1095     5,  IV  |            szíve megmozdul rá. Ezt nem is késtem neki megmondani.
1096     5,  IV  |             hogy elmegyek, de ekkor őt is magammal viszem, s valahogy
1097     5,  IV  |             örömnek.~– Ago gratias! Ez is az enyim volt. Hanem ekkor
1098     5,  IV  |             hát megmutatom, hogy azért is velem fogsz jönni, ha itt
1099     5,  IV  |            akkor beszélhetsz még sokat is; de elébb hallgasd végig,
1100     5,  IV  |            átkozott fenevad, az Almira is ott volt, ott feküdt az
1101     5,  IV  |               s nekem ugrott. Hanem én is szemmel tartottam a fickót,
1102     5,  IV  |                a könny.~– Én tehát itt is meg lettem csúfolva! – szólt
1103     5,  IV  |             őmiatta hordja.~És a lelke is éppen olyan meztelenül állt
1104     5,  IV  |             meztelenül állt előtte, az is tele utálatos sebhelyekkel,
1105     5,  IV  |                sebhelyekkel, és azokat is az ő keze verte rajta.~Ez
1106     5,  IV  |        kalandor tudja ezt jól. Már nem is használja ellenében óvakodó
1107     5,  IV  |        ingelőbe kapcsolgatta. Még arra is ráért, hogy a szakállát
1108     5,  IV  |              oda, süttesd a hátadra te is az akasztófa-jegyet, vasaltasd
1109     5,  IV  |              pénz? – kérdé Timár.~– Az is kell; de arról majd később
1110     5,  IV  |            beszéljünk arról, ami neked is, nekem is közös érdekem.
1111     5,  IV  |             arról, ami neked is, nekem is közös érdekem. Nekem szükséges
1112     5,  IV  |            kancsót, még ha magad innál is belőle elébb. Nagyon fogok
1113     5,  IV  |             állampapírokban.~Timár nem is gondolkozott a feleleten.~–
1114     5,  IV  |              türelmetlen. Talán aludni is mehetnék már?~E szónál ismét
1115     5,  IV  |            akar ön azzal?~– Legelőször is egy menedéket, ahova énnekem
1116     5,  IV  |         mindaddig az ideig, amíg nekem is, nagyságodnak is kívánatosnak
1117     5,  IV  |            amíg nekem is, nagyságodnak is kívánatosnak látszik, ott
1118     5,  IV  |               még a fazékban fővő húst is képesek összeforrasztani!
1119     5,  IV  |               többet. Más emberi dolog is történhetik rajtad. Ki fog
1120     5,  IV  |              lesz. Az aranyat a sárból is fölveszik.” Te ilyesmit
1121     5,  IV  |          előadja eldugott kincseit. Én is így fogok veled tenni. Majd
1122     5,  IV  |                illeti, sőt talán onnan is való; s hogy ezek a kincsek,
1123     5,  IV  |         asszonyságnak Komáromba. Őneki is megírom, mit tettél az apjával,
1124     5,  IV  |               neki egyúttal még többet is megírtam. Azt, hogy hol
1125     5,  IV  |            apja haláláért megbocsátana is, nem bocsátana meg Noémiért.
1126     5,  IV  |          történetével. A török kormány is be fog perelni, az osztrák
1127     5,  IV  |            perelni, az osztrák kormány is. Az egész világ megismer.
1128     5,  IV  |          megint elöl. Tehát legelőször is ideadod a senki szigetét.~
1129     5,  IV  |               deli ifjú, s aki őt most is kész elvenni, szemet hunyva
1130     5,  IV  |            jóval el fogod őket ezentúl is látni; rájuk adod áldásodat,
1131     5,  IV  |             boldogul.~– Mit? Te Noémit is akarod?~– Hát mi az ördög?
1132     5,  IV  |            egyebet, csupán Noémit. Nem is a tiedet kívánom, csupán
1133     5,  V   |           Hiszen másik töltött fegyver is van hálószobájában, ablakából
1134     5,  V   |                a vihar zenéje szól.~Az is tovaenyészik. A fergeteg
1135     5,  V   |            lesz minden.~Timár szívében is csendes volt már minden.~
1136     5,  V   |              tudott még egy más helyet is. Itt van a hold. Ez a hideg
1137     5,  V   |                hideg csillag. – Hogyan is mondta Noémi? – Oda mennek
1138     5,  V   |                 akkor bizonyosan Noémi is utána fog jönni oda, erre
1139     5,  V   |         kiégett szövet alakja hamvában is megmaradt. Timár új hasábokat
1140     5,  V   |            hoztál, légy igaz őhozzájuk is. Védelmezd, vigasztald meg
1141     5,  V   |            szokott riadni szélcsendben is, s mikor a jég borítja felszínét,
1142     5,  V   |            borítja felszínét, olyankor is felháborog, és zajlik a
1143     5,  VI  |           útnyom vezet a kunyhótól. Az is oda vezet, ahol Teréza nyugszik.
1144     5,  VI  |      Mindenkinél erősebb.~– Még apánál is?~– Apának is ő adja az erőt.~–
1145     5,  VI  |                Még apánál is?~– Apának is ő adja az erőt.~– Meg annak
1146     5,  VI  |             Meg annak a rossz embernek is, azzal a bekötött szemmel?
1147     5,  VI  |         mennyországba jutunk.~– Almira is?~– Az nem.~– Miért nem?~–
1148     5,  VI  |              már itt van a tél.~– Ő el is fog jönni nemsokára.~– Óh!
1149     5,  VI  |             egyszer visszajön, magában is elég fenyegetés; de mit
1150     5,  VII |             óta, melyen a fogaskirályt is kifogták, oly rögtön eltűnt,
1151     5,  VII |              azonossága felől, tárcája is ott van belső zsebében;
1152     5,  VII |             kézmunkája.~Még négy levél is van egyik oldalzsebében,
1153     5,  VII |       Levetinczy úr kétcsövű fegyverét is, ami hálójukba beléakadt.
1154     5,  VII |             egynéhányat.~Most már arra is emlékeztek többen igen jól,
1155     5,  VII |              keveset alszik éjjel, azt is mondá, hogy ő hallotta is
1156     5,  VII |              is mondá, hogy ő hallotta is azt a rémséges halálordítást
1157     5,  VII |               méltóságok, még őfelsége is küldött egy megbízottat,
1158     5,  VII |                férfi, gyermek.~Athalie is ott van a kíséretben.~Mikor
1159     5,  VII |                 rokonok, tisztelők oda is lemennek a megsiratott férfi
1160     5,  VII |               után.~Ott van Kacsuka úr is, az őrnagy.~A szűk lépcsőn
1161     5,  VII |              temessék el most már őtet is.~Szerencsére ott van Fabula
1162     5,  VII |              ott van Fabula János uram is, aki felkarolja a földről
1163     5,  VIII|               bizony Timéa csak azután is megtartotta a gyászt, s
1164     5,  VIII|              özvegysége. Ez a határidő is elmúlt; már a tavasz is
1165     5,  VIII|                is elmúlt; már a tavasz is eljött, és Timéa még mindig
1166     5,  VIII|             nagyobbra szüksége.~A kapu is nyitva van, a kis szoba
1167     5,  VIII|      férfilátogatót. Napjában százszor is odaáll Levetinczy úr nagy
1168     5,  VIII|               végigolvassa. Néha nekem is elolvassa. S aztán azt kérdezi
1169     5,  VIII|               hangon van írva? Még azt is megírja, hogy táncolt!”
1170     5,  VIII|               Tessék elhinni, magamnak is van egy kis érdekem benne.
1171     5,  VIII|             Nem azért, mintha akkor én is elmennék a leányommal, nem
1172     5,  VIII|      leányommal, nem én, mert én akkor is Timéával maradnék. És ha
1173     5,  VIII|            lenne szegény, én még akkor is Timéával maradnék. Mert
1174     5,  VIII|                őt a világra. Jó gyerek is volt, míg a kezemből ki
1175     5,  VIII|            felébredtem rá. De még mást is tett velem. Reggelre hol
1176     5,  VIII|              hozzámenne csak bosszúból is, ha Timéa ahhoz menne, akit
1177     5,  VIII|               megnyugodnám akkor magam is! Én Timéánál maradnék. Hanem
1178     5,  VIII|           csípett a karomon, hogy most is kék a helye, s azt mondta,
1179     5,  VIII|             valakinek elmondom. Dehogy is mondom el, nem mondom én
1180     5,  VIII|               pedig dúsgazdaggá, akkor is Timéával maradnék? Pedig
1181     5,  IX  |              bámulva Mihály.~– Először is a Dódi elé írt mintákon.
1182     5,  IX  |              világban?~– Nincs; és nem is lesz.~– Hát ami dolgaid
1183     5,  IX  |                mondani. Fogsz borzadni is, fogsz ámulni azokon, amiket
1184     5,  IX  |           tartott, a rövid nyári éj el is múlt azalatt, egészen megvirradt,
1185     5,  IX  |            öltönyeimet viselte, tárcám is nála volt; azt helyettem
1186     5,  IX  |          ejtett benne. A tartalmát nem is értette még.~Noémi szép
1187     5,  X   |             még egy másik naptári neve is volt: Zsuzsánna. Az elsőt
1188     5,  X   |                Zsuzsánna napja kétszer is esik egy esztendőben; Timéa
1189     5,  X   |         tartotta fel, mert akkor férje is otthon volt. A meghívók
1190     5,  X   |                Timár „élt”, Kacsuka úr is rendesen kapott meghívót,
1191     5,  X   |                a Zsuzsánna-napi estély is elmaradt. A hű Zsuzsánna
1192     5,  X   |              volnának, de még a háziak is itthagyták az úrnőt.~De
1193     5,  X   |            úrnőt.~De még több talányon is keresztül kellett mennie.~
1194     5,  X   |          körülvevő pompához Timéa most is feketébe volt öltözve.~Gyászol,
1195     5,  X   |              mit gondoljon.~Az étterem is ragyogott az asztalon meggyújtott
1196     5,  X   |          megcsókolja kezét: tán többet is engedett volna. De az a
1197     5,  X   |                ijedjen meg. Van nyáron is Zsuzsánna-nap; azt fogjuk
1198     5,  X   |            fogjuk megtartani.~– Még az is távol van.~– De nem örökkévalóság
1199     5,  X   |              álmodnom kell róla. Addig is mindennap láthatjuk egymást;
1200     5,  X   |               akarnak menni. Térjen ön is haza. De várjon elébb. Utolsó
1201     5,  X   |              hogy rím legyen belőle, ő is megcsókolta azt…~Mikor az
1202     5,  X   |  Zsuzsánna-napra volt kitűzve.~Athalie is úgy látszott, hogy megnyugodott
1203     5,  X   |               munkája volt. Igyekezett is a kötelékeket majd szorítani,
1204     5,  X   |               nem látott életében.~Meg is cirógatta Athalie-t szépen.~–
1205     5,  X   |           cirkalma. Fogadom, hogy most is kontóra hordatja az ételt
1206     5,  X   |          Énelőttem bizony még embernek is sokkal különb Fabula uram,
1207     5,  X   |             van borotválva. Biz az nem is valami fiatal ember már;
1208     5,  X   |          köszön neki az utcán. A papok is megsüvegelik. Vicecurator!
1209     5,  X   |      természetét, hogy még az anyjával is nyájasan bánt. Minden este
1210     5,  X   |               a számára. A cselédekhez is igen jó volt, azokat is
1211     5,  X   |                is igen jó volt, azokat is traktálta teával, ami a
1212     5,  X   |              ennek a nagy nyájasságnak is kitalálta az okát. Az olyan
1213     5,  X   |            majd mikor férjhez megy, én is menjek el vele, mert ő maga
1214     5,  X   |               Ennyit szánt neki Mihály is. Ő meg akarja alapítani
1215     5,  X   |            vált szerelem; de még akkor is szerelem.~Hanem Kacsuka
1216     5,  X   |                 Zsuzsánna napján ennek is az ereklyék tárába kell
1217     5,  X   |         valenciennes csipkéből, itthon is van már, s csak fel kellene
1218     5,  X   |              most már Zsuzsánna napján is szabad neki üdvözölnie Timéát.~
1219     5,  X   |       gratulációi ezek. Máskor mulatta is magát a naiv köszöntőkön,
1220     5,  X   |            másik menyasszonynak.~És az is jelen van most.~S tán éppen
1221     5,  X   |            súgja neki:~– És mármost én is fogok önnek ajándékozni
1222     5,  XI  |      egyszersmind a menyegző előestéje is volt. Izgalmas éj.~A vőlegény
1223     5,  XI  |             Még az anyjától örökölte ő is ezt a tudományt, aki nélkül
1224     5,  XI  |               megfagyott, Zófi asszony is idején látja nagylelkűséget
1225     5,  XI  |              kivenni egy darabban; itt is, ott is elmaradt egy kis
1226     5,  XI  |              egy darabban; itt is, ott is elmaradt egy kis vakarcs,
1227     5,  XI  |                asztalra fel nem adható is, még a papirost is elviszik
1228     5,  XI  |              adható is, még a papirost is elviszik megnyalni, amire
1229     5,  XI  |           Nemcsak bőkezű, de bőbeszédű is. Van publikuma, aki hallgatja,
1230     5,  XI  |              Kivált miután veszett bor is akad a lakomához. Valami
1231     5,  XI  |           kifőzni: most az a vörös bor is elpocsékolni való. Annál
1232     5,  XI  |            gyömbért, fahéjat és cukrot is tesz bele, úgy szürcsöli;
1233     5,  XI  |             szeretők azt hiszik, tán ő is anyjánál van, s mulatja
1234     5,  XI  |                pedig azt hiszik, tán ő is a szerető pár mellett van,
1235     5,  XI  |                elbámulva.~Athalie most is ezen a széken ül.~Az arckép
1236     5,  XI  |         vándorolt már, de Athalie most is ott látja maga előtt a fiatal
1237     5,  XI  |        holdvilág süt be az ablakon, az is nemsokára el fog tűnni a
1238     5,  XI  |           homályban, elrejtőzve. Attól is el lett utasítva. – Minő
1239     5,  XI  |              suttogást hallja…~És neki is van valami dolga erre az
1240     5,  XI  |            özvegy vagyok.~(„És azelőtt is!” – súgá a sárkány mögött
1241     5,  XI  |                mamával.~– Zófi asszony is?~– No igen. Ejh, de mindent
1242     5,  XI  |                átok! Még az imakönyvre is!~Mikor az őrnagy az előszobába
1243     5,  XI  |              kijött, már akkor Athalie is ott volt.~A hálószobából
1244     5,  XI  |            egész napi fáradságtól, s ő is lelkére kötötte a cselédségnek,
1245     5,  XI  |                s fejéig betakarózva.~Ő is sietett lefeküdni. De annak
1246     5,  XI  |               puncsnak a szaga még itt is üldözte; azt hitte, az egész
1247     5,  XI  |              aztán felébred.~Még ébren is maga előtt véli látni Athalie-t
1248     5,  XI  |        leeresztett ablakfüggönyök mögé is betekint. Vőlegénye szavai
1249     5,  XI  |             bomoljanak.~Egy kis hiúság is van a nőben. Hogy kezei
1250     5,  XI  |                maradt karddal, aztán ő is kiejti azt kezéből, s ájultan
1251     5,  XI  |             utcaajtóra, meglelé a zárt is, felnyitá az ajtót.~Künn
1252     5,  XI  |            Megérkezett a városkapitány is s a legközelebb lakó katonaorvos,
1253     5,  XI  |           földön.~Ekkor a városi orvos is megérkezett.~– Lássuk a
1254     5,  XI  |               Athalie-t meglátja.~– Ez is mélyen alszik – mondja a
1255     5,  XI  |                a városi orvos. – Ennek is mákonyt adtak!~A tábori
1256     5,  XI  |          mákonyt adtak!~A tábori orvos is odalép, az is megtapintja
1257     5,  XI  |             tábori orvos is odalép, az is megtapintja Athalie üterét.~
1258     5,  XII |            Timéát megölni? Hisz ő maga is menyasszony, kire tisztességes
1259     5,  XII |             idegen fűszer között olyan is lehetett, ami altató. A
1260     5,  XII |               található; még a poharak is ki voltak öblítve, amikből
1261     5,  XII |                azt állítá, hogy ő maga is ízlelt azon este valami
1262     5,  XII |             Athalie-t vádolni.~Még nem is szembesítették vele.~Timéa
1263     5,  XII |            felváltva; nappal az őrnagy is ott időz mellette, s gyakran
1264     5,  XII |         mellette, s gyakran az alispán is meglátogatja, hogy beszéd
1265     5,  XII |            napon érkeztek”.~Ez legjobb is lesz; e keresztgyermekek
1266     5,  XII |                Timéa előtt. Az alispán is jelen van.~A beteg arca
1267     5,  XII |               ám – mond Timéa –, nekem is feltűnt az.~Az őrnagy felbontja,
1268     5,  XII |      tanújelekre.~Az a rejtek még mást is előád: a mérgekkel tölt
1269     5,  XII |               az Istennél.~És Timéának is be kell tölteni a törvény
1270     5,  XII |               a háziorvos. Más még nem is látogathatja Timéát.~Mihelyt
1271     5,  XII |               Ez az ő emléke.~És akkor is gyönyörtől dagad büszke,
1272     5,  XII |          összeforrt hege éktelenít. Ez is Athalie menyegzői ajándéka.~
1273     5,  XII |          legboldogabb ölelkezés közben is! – Most én esküszöm! – Ide
1274     5,  XII |          amilyen igaz, hogy Timár most is él! s akit eltemettettél,
1275     5,  XIII|            büntetést.~Athalie még most is él.~Csaknem negyven év múlt
1276     5,  XIII|             azt az asszonyt!”~Még most is ezt mondja…~Pedig az az
1277     5,  XIII|            ettől a szótól: „Timár most is él!” Mint hideg kísértet
1278     5,  XIII|               A komáromi palota helyén is más épület van már; a Levetinczy
1279     5,  XIII|              beszélték, hogy talán nem is halt meg, csak elbujdosott;
1280     5,  XIII|               A csodaszép úrhölgy arca is előttem van még, akit minden
1281     5,  XIII|            esemény volt az!~Láttam azt is, mikor halálra ítélt gyilkosát
1282     5,  XIII|                 hogy menjek el vele én is. Magam is műkedvelő vagyok
1283     5,  XIII|            menjek el vele én is. Magam is műkedvelő vagyok e szakban.
1284     5,  XIII|                a nádast, mely azt most is körülfogja s elrejtve tartja,
1285     5,  XIII|   szenvedélynek való, hanem életmódnak is.~Ami legkedvesebben lepett
1286     5,  XIII|              ha még tízannyian lesznek is, mint most, a munka eltartja
1287     5,  XIII|                a szépanyó tanítja most is a munkára utódait: az a
1288     5,  XIII|                azokat a tanya felé.~Mi is arra tartottunk Deodáttal,
1289     5,  XIII|               mely még negyven év után is visszaemlékeztet valami
1290     5,  XIII|          aranyhaja közé most már ezüst is szövődött, de szemei még
1291     5,  XIII|          szövődött, de szemei még most is egy hajadon szemei, és arca
1292     5,  XIII|              öregek megöleltek.~Velünk is kezet szorítottak mind a
1293     5,  XIII|     estebédjükhöz.~A szépanyó még most is fenntartja magának azt a
1294     5,  XIII|              tőle, hogy talán hallotta is már valaha a nevemet. Az
1295     5,  XIII|               házak buktak rendre; azt is érthetővé igyekeztem előtte
1296   Uto       |         regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve:
1297   Uto       |         nyelvre: angolul két kiadásban is megjelent: a londoni fordításban
1298   Uto       |             válik.) Németországban pör is folyt miatta két kiadó cég
1299   Uto       |         tulajdonjog miatt. Színdarabot is írtam belőle, s ez az egyetlen
1300   Uto       |             magát, s német színpadokon is sikert aratott. De egyéb
1301   Uto       |               sikert aratott. De egyéb is van, amiért szeretem ezt
1302   Uto       |           Megvan az a nagy birtok most is. Vedd a kezedbe a krétát,
1303   Uto       |  hetvenkettedrész. Azt megkaptad: most is megvan nálad.~Az anyai ágról
1304   Uto       |              Szép öregasszony volt.~Én is kaptam tőle valamit: ennek
1305   Uto       |           mondá a nagynéném; – ki maga is Szűcs családból született: