Part,  Chapter

 1     1,  V   |        hogy a hajóbiztos valóban annyi krajcárt adott át, amennyi
 2     1,  VI  |         a korhadt fűzfák odúiban annyi vadméh rajzik. S a virágok
 3     1,  IX  |    eltartható árucikk, hordókban annyi bor, döbözökben viaszk,
 4     1,  XIV |          a fő cél? Timárban volt annyi hajlam a regényességre,
 5     2,  I   |         mély, másik magas hangon annyi szitkot-mocskot vertek árva
 6     2,  II  |      legjobban a szíved, hogy ez annyi vagyonát elveszté. No hát
 7     2,  II  |     mellékeljek, sem tőkém, amin annyi gabonát, lisztet vásároljak,
 8     2,  II  |         neki vissza. Máskülönben annyi száz forintja sem marad
 9     2,  III |        bolond; mit fog ő kezdeni annyi nagy tömeg ázott gabonával.~
10     2,  IV  |  kevélyen ütve zsebeire, amikben annyi nagy úr elfér.~Brazovics
11     2,  IV  |         éven át nem volt termés: annyi, mintha ugarolt volna a
12     2,  IV  |       karlócai pátriárka mellére annyi érdemrendet felaggat; minek
13     2,  IV  |           Volt abban a magtárban annyi harmadévi gabona, amennyit
14     2,  IV  |           s a harminc hajó terhe annyi pénzében volt neki, mint
15     2,  IV  |   mellette megállhatni a piacon. Annyi a pénze, mint a polyva,
16     2,  V   |      hallatlan utakon és módokon annyi zavart csinált Brazovics
17     2,  VI  |         is látom; soha életemben annyi pénzt nem kerestem a két
18     2,  VII |       anyai kíséret nélkül; hisz annyi titkos mondanivalójuk lehet
19     2,  VII |        miniszter aláírásával. Ez annyi, mintha zsebben volna a
20     2,  VIII|          szép! Nincsen bátorsága annyi szépséget elpusztítani.~
21     2,  VIII|       kétségbeesése mellett volt annyi figyelő érzéke, hogy észrevegye,
22     3,  I   |     önnek. Ez a sorsom. Ön velem annyi jót tett, hogy egész életem
23     3,  III |      bele Noémi –, mert én önnek annyi dolgot adok.~– Óh! ugyan
24     3,  III |        hoztam én a tarisznyámban annyi mindenfélét, hogy csak fel
25     3,  III |  maradniok; hanem Almirának volt annyi esze, hogy a nagy fejével
26     3,  VI  |    Triesztig és valószínűleg még annyi összeget, amennyivel Scaramellit
27     3,  VI  |    lisztes bolt kell ahhoz, ahol annyi lisztet eladjunk.~– Az is
28     3,  VII |      Vajon mi következett belőle annyi ismeretlen idő óta?~Most
29     3,  VIII|          hónap óta történtekről (annyi időt töltött a szigeten!);
30     4,  III |   állhatta ki ezt a tekintetet.~„Annyi nyomorulton, szenvedőn,
31     4,  IV  |         megválni!~Csak volna hát annyi bátorságod, hogy most eléje
32     4,  V   | kipróbálja rajta, s akinek lelke annyi szenvedés alatt meg nem
33     5,  III |       már a fejére, mert egymaga annyi fiatal halat elpusztít,
34     5,  V   |    zúgását a távolban, már nincs annyi idejük, hogy a zalai partra
35     5,  IX  |          a nevetés erre a szóra.~Annyi tréfa, annyi gyönyör, annyi
36     5,  IX  |       erre a szóra.~Annyi tréfa, annyi gyönyör, annyi gyermekes
37     5,  IX  |      Annyi tréfa, annyi gyönyör, annyi gyermekes bohóság, annyi
38     5,  IX  |         annyi gyermekes bohóság, annyi fennkölt dicsekedés, annyi
39     5,  IX  |       annyi fennkölt dicsekedés, annyi komoly, méla gondolat volt
40     5,  XI  |  legbenső szobában ülnek együtt. Annyi elmondani valójuk lehet
41     5,  XI  | cselédhad rikoltozása hangzik át annyi ajtón keresztül.~De Athalie