Part,  Chapter

 1     1,  II  |              valami érces fénnyel bír, minő a fekete hattyú tolla. De
 2     1,  II  |           érthették, hogy a hajóbiztos minő rendeletet ád a kormányosnak.~–
 3     1,  II  |          megérthette látásbul is, hogy minő veszélyben forognak. Az
 4     1,  VI  |        burjánzott elő, gyors növéssel, minő az újvilági természet alkotása,
 5     1,  VII |              volt meggondolva, hogy az minő finom estebédet adna Timéának,
 6     1,  XI  |            árnyai ezt susogták:~„Nézd, minő gyönyörű idomok! Ajk nem
 7     2,  II  |          keblem dagadt a büszkeségtől, minő tere fog itt nyílni hadépítészeti
 8     2,  III |          szobor feküdt előtte egyszer. Minő látvány volt az a hold világossága
 9     2,  V   |              lépcsőpadmalyt tartották.~Minő dühvel ütött rá az oszlopra
10     2,  VI  |      üzlettársai, hogy a magas kormány minő nagy vállalathoz szándékozik
11     2,  VI  |             ahová a fellegvár jön.~„És minő kulcs van megállapítva a
12     2,  VII |            egyenesen benyitott valaki.~Minő rémület! Ez a valaki Kacsuka
13     2,  VII |                a menyasszonyi köntöst.~Minő gyermekes öröme volt Timéának,
14     2,  VII |               öltöny egészen ráillett.~Minő szemérmes önelégültséggel
15     2,  VII |               a nagy állótükörben. Ah! minő szép fog lenni a menyasszonyruhában.
16     2,  VIII|            valaki?~– Egyedül jöttem.~– Minő merészség! Ki fogja visszakísérni?~–
17     2,  VIII|            bennünket ez órában együtt, minő gyalázat volna az – önre
18     3,  I   |               most kezdé sejteni, hogy minő rossz diadalt szerzett!~
19     3,  II  |            másokat kínzó álarcot, hah! minő elégtételt engedett visszafojtott
20     3,  III |            Timár urat, hadd lássa meg, minő változások történtek azóta
21     3,  VIII|                azon gondolkozott, hogy minő mesét gondoljon ki, ha azt
22     4,  I   |            veszélyes útra vállalkozik, minő a gőzhajózás első korszakában
23     4,  II  |             rövid, nyüzsgő nyöszörgés, minő az ébredező gyermeké, azután
24     4,  III |            Noémi rettegve gondolta el, minő szörnyű hatalom lehet az,
25     5,  I   | kormánybiztosok, a várerődítés vezetői minő vállalatokat terveznek?
26     5,  III |               malomban? Hogy jött ide? Minő rejtély maradna utána!~Nem,
27     5,  III |        megfeszített erőködése mutatja, minő terhet vontatnak fel onnan
28     5,  III |           egymásba fogódó görbe agyar, minő a tigrisé. Tiszteletparancsoló
29     5,  IV  |              forintot. Hüh, ha tudnád, minő szép szemeik vannak ott
30     5,  IX  |                fedezett föl előtted.~– Minő titokkal?~– Azzal, hogy
31     5,  X   |               új főkötő volt az.~– Ah! minő kedves! – szólt az őrnagy,
32     5,  X   |               gondolt akkor arra, hogy minő vérfagylaló méreg van szavaiban.~
33     5,  X   |           melyet vesszővel megütöttek. Minő öldöklő szemek! Minő összeszorított
34     5,  X   |       megütöttek. Minő öldöklő szemek! Minő összeszorított ajkak! Mily
35     5,  XI  |            vőlegényéből egy hitszegőt!~Minő menyegzői nap volt az!~Hogy
36     5,  XI  |           Attól is el lett utasítva. – Minő emlék volt az az út, amit
37     5,  XII |                jólesik az most neki!~– Minő furcsa pecsét ez! – szól
38     5,  XII |             tenger korallerdejei közé. Minő szörnyek laknak ott!…~És
39     5,  XIII|                éjjel a társalkodónője; minő nagy esemény volt az!~Láttam
40     5,  XIII|            Azután megmagyaráztam neki, minő keserves tusákat küzdenek