Part,  Chapter

 1     1,  VIII|   önöket, uram és úrhölgyem. Én Krisztyán Tódor vagyok, lovag és kapitány,
 2     1,  VIII|        foglalkozott aztán ővele Krisztyán Tódor, hanem gyakorlatibb
 3     1,  IX  |        egy igen kedves barátja, Krisztyán Maxim. Ennek a fia az az
 4     1,  IX  |   gyermek olyan vígan nevetett.~Krisztyán kereskedő volt. De nem olyan
 5     1,  IX  |      átadandó gabonára, s azért Krisztyán kötelezve volt ugyanazt
 6     1,  IX  |        Krisztyánnak jó barátja. Krisztyán nagyon könnyű életet élt;
 7     1,  IX  |       az évben történt az, hogy Krisztyán Maxim nem bírt a szerződésének
 8     1,  IX  |       volna térítenie. És ekkor Krisztyán Maxim azt tette, hogy összeszedé,
 9     1,  IX  |          De én nem hiszem, hogy Krisztyán Tódor csupán azért járna
10     3,  IV  |       rózsalugasok közül.~Ő az. Krisztyán Tódor.~Ezúttal divaturacsnak
11     3,  IV  |    félresiklott ölelése elől, s Krisztyán Tódor akkor vette észre,
12     3,  IV  | könnyhullatásig elérzékenyedett Krisztyán Tódor, hanem ez is hidegen
13     3,  IV  |         sem bocsátotta el éhen.~Krisztyán Tódornak divatos figaró
14     3,  IV  |       mondja nekem: „Hallja ön, Krisztyán barátom, önnek el kell menni
15     3,  IV  |         nap hozzá.~Erre a szóra Krisztyán Tódor felállt a székről,
16     3,  IV  |         igazi arcát megmutatva, Krisztyán Tódor; és kapzsi, villogó
17     3,  IV  |    megszólalni.~– Mármost uram, Krisztyán Tódor úr – szólt Mihály –,
18     3,  IV  |    semmi keresnivalója nincsen.~Krisztyán Tódor a dühtől elsápadtan,
19     3,  VI  |        fegyverének csöve előtt: Krisztyán Tódor. A kilőtt dupla pisztoly
20     3,  VI  |         nem mert rá fölnézni.~– Krisztyán Tódor! Te még fiatal vagy,
21     3,  VI  |   előttem.~– Igaza van! – szólt Krisztyán Tódor. – Különösen az én
22     3,  VI  |     hogy az mentül több legyen.~Krisztyán Tódor elámult e szókra.
23     3,  VI  |        a lövés sora rajtam van…~Krisztyán Tódor felszakítá mellén
24     3,  VI  |        hozzákezdjen a tervéhez, Krisztyán Tódorral találkozása dönté
25     3,  VI  |      napon aztán levelet kapott Krisztyán Tódortól, melynek fölbontásakor
26     3,  VIII|        Egy olyan mesét, amilyet Krisztyán Tódor szokott közrebocsátani,
27     3,  VIII|   elismerik az ön főügynökének, Krisztyán Tódornak ügyességét és becsületességét.~
28     4,  V   |         háladatosságát.~Ellopta Krisztyán Tódortól az egész óvilágot,
29     5,  II  | üzletünket. Önnek pártfogoltja, Krisztyán Tódor galádul megcsalt és
30     5,  IV  |     nyájaskodással az idegen.~– Krisztyán! – suttogá Timár.~– Az,
31     5,  IV  |       Tódorkája. Az egyetlenegy Krisztyán Tódor. A maga kedves kis
32     5,  IV  |         téged eredetileg, hogy »Krisztyán«?”~Az öreg rám bámult iszonyúan,
33     5,  IV  |   egymással más hangon! – szólt Krisztyán Tódor; – de mindig három
34     5,  IV  |       Timár borzadva nézett rá.~Krisztyán Tódor újra szemére húzta
35     5,  IV  |        lettem csúfolva! – szólt Krisztyán Tódor, s azzal felgyűrte
36     5,  IV  |         székén, hátat fordított Krisztyán Tódornak.~– Ah! ne fordítson
37     5,  V   |          aki őt le akarja lőni.~Krisztyán Tódor ott halad el az erkély
38     5,  VII |        forró könnyeivel…~      ~Krisztyán Tódor sem hitte volna, hogy