Part,  Chapter

 1     1,  V   |             vontatónak.~Hanem a bóra nem alszik!~Délután volt már az idő.
 2     1,  VII |         méltóztatott úgy tenni, mint aki alszik, s sem a közeledő idegenről
 3     1,  XI  |                 ha te fel nem ébreszted, alszik örökre. Egyszerre milyen
 4     2,  VIII|              arcú leánynak, amint az ott alszik mellette a másik ágyban,
 5     2,  VIII|               alak azon a fehér vánkoson alszik.~Csakhogy az nem alszik
 6     2,  VIII|                  alszik.~Csakhogy az nem alszik ott.~Athalie akkor tért
 7     2,  VIII|                jutott, hogy hisz az kinn alszik most a cselédszobában Zófia
 8     3,  III |                 Éjjel minden énekesmadár alszik, s nem véd minket. De előjön
 9     3,  V   |               akkor elővette az, aki nem alszik soha, egy hang odabenn,
10     3,  VIII|                   ki fél éjszakán át nem alszik eltagadott gyötrelmek miatt.~
11     4,  I   |                 középen összecsücsöríti; alszik, de csak félig behunyt szemmel,
12     4,  I   |              legyek ne háborgassák, amíg alszik, s addig ölébe veszi a kisgyermeket,
13     4,  II  |                  volt a másik szava.~– Ő alszik.~– Csendesen! Föl ne keltsük.~
14     4,  II  |            idebenn.~– Nem megyek be, míg alszik; felkölteném. Jöjj inkább
15     4,  II  |                 kimennék, s anyám mélyen alszik.~– No hát eredj vissza hozzá;
16     4,  III |                  dobbant erre a szóra.~– Alszik – felelé Mihálynak.~– Alszik?
17     4,  III |             Alszik – felelé Mihálynak.~– Alszik? De hát miért alszik ilyenkor?
18     4,  III |                     Alszik? De hát miért alszik ilyenkor? Talán beteg.~–
19     4,  III |                  Őnála voltam.~– Most is alszik?~– Igen, alszik.~– Óh! nem
20     4,  III |                  Most is alszik?~– Igen, alszik.~– Óh! nem igaz.~– Igazán
21     4,  III |               nem igaz.~– Igazán mondom, alszik.~… Óh, hiszen éppen akkor
22     4,  III |                semmi baja.~– Olyan sokat alszik az a gyermek! – monda Mihály. –
23     4,  IV  |           különbség volna a között, hogy alszik vagy meghalt?~Ezt meg akarta
24     4,  IV  |                szemközt, kitárt ablaknál alszik, s nem keresi az élet hosszabbítását.~
25     4,  IV  |            hiányzik onnan. Azon az ágyon alszik Teréza.~Úgy van, ahogy ő
26     4,  IV  |                 a veranda alá.~– Egyedül alszik ön, Teréza? – monda neki
27     5,  I   | keresztüljárhatok a szobáján. S ő mélyen alszik.~– Adja ön ide nekem azt
28     5,  VII |                öreg Galambos, ki keveset alszik éjjel, azt is mondá, hogy
29     5,  IX  |            akárki bejuthat hozzá – mikor alszik, mikor egyedül van.~– De
30     5,  XI  |                 megengedve.~– Ön egyedül alszik itt? – kérdi, édes kíváncsisággal
31     5,  XI  |                   De igen, Athalie néném alszik ott Zófi mamával.~– Zófi
32     5,  XI  |                  ébren van…~(„… Hátha ma alszik…?”)~– Bocsásson meg, kedves
33     5,  XI  |                  cselédszobába. Mindenki alszik. A kocsis a hosszú lócán
34     5,  XI  |              látni.~Most oly nesztelenül alszik, hogy lélegzetét sem hallani.~
35     5,  XI  |                ott fekszik az ágyán – és alszik.~Szép, fehér patyolat hálóköntösének
36     5,  XI  |               Arca, kezei tiszták – és ő alszik.~Zófi asszony zsibbadtan
37     5,  XI  |                 meglátja.~– Ez is mélyen alszik – mondja a városi orvos. –
38     5,  XI  |                Nyugodtan ver az.~„Mélyen alszik!”~Egy vonás nem mozdul arcán,