Part,  Chapter

 1     1,  VIII|   nyöszörgését lehetett hallani még sokáig.~Timár is hallotta azt.
 2     1,  XII |         Mirko.~– No, isten éltessen sokáig. Igyunk együtt egy pohár
 3     1,  XII |             körül. A födélzeten még sokáig dödörögtek a férfiak, s
 4     2,  II  |             hogy nem jó az embernek sokáig jegyben járni, mert nemhogy
 5     2,  II  |  belebotlasz valakibe, ne studírozd sokáig a dolgot, mert ha kalkulálni
 6     2,  III |      kétfelé vágta volna azt.~Timár sokáig elgondolkozott.~A hold kibújt
 7     2,  V   |          lássa senki.~Athalie aztán sokáig gyönyörködött benne, hogy
 8     2,  V   |            ön boldog: legyen ön még sokáig gyermek. De ha egyszer eljön
 9     2,  VII |         kapitány nem is időzött ott sokáig; könyörületes volt Zófia
10     2,  VII |             A kormányzó nem váratta sokáig, azonnal maga elé hívatta.~–
11     2,  VII |           az ajtóban állva, és nézi sokáig Timéa arcát, s aztán megfordul,
12     3,  II  |        tartani hálószobája ajtaját. Sokáig szokott olvasni lefekvés
13     3,  II  |              aki martalékát keresi.~Sokáig állt ott, és nézte az alvó
14     3,  III |       nevetett, mint a gyermek, aki sokáig fél a vízbe menni. S aztán
15     3,  IV  |      belenyúlt a pantallon zsebébe, sokáig kotorászott benne, utoljára
16     3,  V   |           innen távozni, és aztán – sokáig nem fog visszatérni ide.
17     3,  VIII|   legkedvezőbb.~– Nem, Mihály; elég sokáig voltunk egymástól távol;
18     4,  II  |          kérdezni: „hol volt ön oly sokáig – Levetinczy úr?”~Most aztán,
19     4,  IV  |         életéért imádkozik, hogy az sokáig tartson, hogy mind a kettőjük
20     4,  IV  |          mind a kettőjük szenvedése sokáig tartson!~Mindenki észrevehette
21     4,  V   |          volnék. De már nem vihetem sokáig. Egy egész éve már, hogy
22     4,  V   |           hírével több akadt, ami a sokáig élni akaró embereket távol
23     5,  I   |        Timéa Mihálynak:~– Ön nagyon sokáig oda volt most…~Timár nem
24     5,  I   |             kívánhatja úgy, hogy ön sokáig éljen, miként én. – Most
25     5,  I   |       mintha tábornoka előtt volna.~Sokáig hallgatva néztek egymásra.
26     5,  I   |    eltávozott, és ismét sötét lett, sokáig beszélt még hang nélküli
27     5,  II  |             előveszi: – amire ugyan sokáig fog várhatni; mert az itteni
28     5,  IV  |          való ereje sem.~– Hanem te sokáig várattál magadra, barátom, –
29     5,  VIII|          nagy arcképe elé, s elnézi sokáig; azután meg előveszi a legutolsó
30     5,  VIII|         bocsánatot kért, hogy ilyen sokáig itt alkalmatlankodott, s
31     5,  IX  |             feleltek.~Az elbeszélés sokáig tartott, a rövid nyári éj
32     5,  X   | menyasszonykoszorú.~Az őrnagy pedig sokáig váratott magára e napon.
33     5,  XI  |           eloltotta a gyertyát, még sokáig könyökére támaszkodva nézte
34     5,  XI  |            Hogy ez az asszony olyan sokáig tudja azt az imádságot könyv
35     5,  XIII|           foga helyei.~S még azután sokáig láttam azt a másik szép,
36     5,  XIII|    megmondták a nevemet, rám nézett sokáig, és arcát észrevehető pír
37     5,  XIII|        emberek szokása szerint, kik sokáig foglalkoztak azzal a hivatással,