Part,  Chapter

 1     1,  IV  |          amint a szárazföldre lép, mindjárt kálvinista, mikor a vízen
 2     1,  VII |         ember tapossa, s az a föld mindjárt begyepesedik; hanem majd
 3     1,  VII |         nagyobb ladikkal jön. Majd mindjárt elvezettetem önt. Almira!~
 4     1,  VII |         Azt, hogy kit szólítottak, mindjárt megtudhatta, mert a hívásra
 5     1,  VIII|         fekhelyüket elkészíteni?~– Mindjárt készen lesz! – mondá a nő. –
 6     1,  X   |         kérek.~– Valami baj van?~– Mindjárt nem lesz semmi. Én meghalok. –
 7     1,  XIV |            a tízezer arany értéket mindjárt elkobozták volna is, amíg
 8     2,  IV  |            kerül az ablakra, hanem mindjárt az ajtón jön be. Bebocsáttatá.~
 9     2,  IV  |            nincsen. A pátriárka is mindjárt egy fokkal nyájasabb leend
10     2,  IV  |            a főtisztelendő urat.~– Mindjárt tudtam én, hogy nem vagy
11     2,  IV  | tizenkilenc garasért. De kifizeted mindjárt? Vagy fölmenjek érte Bécsbe?
12     2,  IV  |         Alacsony? Nyájas? Haragos? Mindjárt ideadja azt a keresztet?
13     2,  IV  |          No, azt te is megkóstolod mindjárt.~Hasztalan volt Timárnak
14     2,  V   |        felakasztani való rabló, de mindjárt nem lenne az, mihelyt Athalie-t
15     2,  VII |        Zófia asszony. – Abbahagyod mindjárt. Úgy hagyod a hajadat, ahogy
16     2,  VII |            Hol a csokrod? Feltűzöd mindjárt!~Timéa összeszorítá az ajkait,
17     2,  VII |         megrázta a fejét.~– Teszed mindjárt, amit mondok?~– Nem!~Athalie
18     2,  VII | kivillantak szép ajkai közül. Most mindjárt széttépi ezt a leányt!~Akkor
19     3,  III |       nálunk szokott, ahol a telet mindjárt a nyár váltja fel. S Baján
20     3,  III |      karját. – Jöjj Noémi te is.~– Mindjárt, a kosaramat is beviszem,
21     3,  III |          kíváncsi kezdett lenni.~– Mindjárt fogok egyet! – ajánlkozék
22     3,  IV  |       diófáimat neked nem adom, ha mindjárt a Noé bárkáját kellene is
23     3,  VIII|             vagy mennyország. Most mindjárt meg fogja tudni, mit rejt
24     4,  I   |          hej; ilyen rossz a világ! Mindjárt szót tesznek mindenért.
25     4,  I   |        Mihály azt hitte, hogy most mindjárt megőrül.~Teréza karjára
26     4,  II  |           faragómestert azután, ha mindjárt Salamon király pecsétjével
27     4,  II  |        énhozzám.~– Az nem lehet. Ő mindjárt felébredne, ha én kimennék,
28     4,  II  |         akarsz lefeküdni?~– Hiszen mindjárt reggel lesz. Eredj hozzá
29     4,  V   |            vígy a kísértésbe! Most mindjárt megreped alattunk a föld,
30     5,  I   |           asszony és én. S ön lesz mindjárt a harmadik. Ahogy ön ma
31     5,  I   |       Timár rettegni kezdett: most mindjárt megcsókolja!~Az a kard is
32     5,  I   |         arca kapja meg az ütést.~– Mindjárt láttam, hogy ez az ember
33     5,  III |           odakiált Timárra:~– Most mindjárt fogunk valamit hallani,
34     5,  IV  |         untatlak is már? No hiszen mindjárt rátérek az üzletünkre. Egy
35     5,  IV  |           egyikünk beszéljen! Majd mindjárt rád kerül a sor, s akkor