Part, Chapter
1 1, V | úgy izzanak, mintha csupa egyetlen olvasztókemencét képeznének,
2 1, V | Arca szigorú és fenyegető. Egyetlen szavától függ, hogy a hajó
3 1, VIII| hárságyra száműzöd a te kedves egyetlen jövendőbeli vejedet.~– Noémi,
4 2, III | nem tud erről semmit. Az egyetlen ember, aki tudta, fekszik
5 2, IV | ezer öles kerületű fenekéig egyetlen fűnek vagy bokornak nem
6 2, VII | hogy a gazdag Brazovics egyetlen leányának esküvőjén együtt
7 2, VIII| kínálta.~– Igyál, kedves egyetlen szép leányom! Ki tudja,
8 3, III | pagonyban, ez a fafúró, aminek egyetlen hernyója elég egy fiatal
9 3, IV | rózsahalmaz közül.~– A te kedves egyetlen vőlegényed van itt, szép
10 3, IV | tőled követelni. Ő a te egyetlen leányod. Követelheti tőled,
11 3, V | magadat, elrablod tőle utolsó, egyetlen, legdrágább kincsét; halált,
12 3, V | azt mondani, hogy „te”? Egyetlen szótag az. Nem tudod kimondani?
13 3, VI | teremtés, a tiszta, hű nő. Egyetlen gyöngéd szava úgy fog hatni
14 3, VII | ez volna az egyedüli és egyetlen műve egész életének, melyet
15 3, VII | soha; csupán csak azt az egyetlen örök kérdést: „szeretsz-e?”~
16 4, I | voltak halva, s a tavasz egyetlen lombot nem hozott ágaikra;
17 4, I | gyertyánból; csupa fa minden; egyetlen darab vas nincsen az egészben.~
18 4, IV | fürdő vidékén. Az ottani egyetlen nagy bérház tulajdonosa
19 4, IV | méla zöld hullámszín fölött egyetlen vitorla nem jár; semmi hajó,
20 4, V | embergyűlölő utolsó hitét az egyetlen igaz emberben, ellopta tőle
21 4, V | halok meg.~– Erre tanítottad egyetlen leányodat, hogy gyalázatban
22 5, I | egy egész világ vagyok, az egyetlen lény, mely őt az élethez
23 5, I | mely őt az élethez köti; az egyetlen arc, melynek láttára búskomor
24 5, IV | kedves kis Tódorkád, a te egyetlen magzatod!”~– Hahaha! Képzeld,
25 5, IV | megmenekülök, neki adom az egyetlen leányomat, s akkor minden
26 5, IV | gazdag gentleman vagyok, egyetlen majoresco, s a kutya sem
27 5, IV | és csendes éjszaka. Az egyetlen ember, aki kettőjükön kívül
28 5, X | halvány pír. Nyájasan fogadá egyetlen vendégét.~– Ah! ön ugyan
29 5, X | az örvénylő indulatnak ez egyetlen ránézésben!…~Timéa, amint
30 5, XI | eltitkolt megaláztatásnak!~Egyetlen ember volt a világon, aki
31 5, XI | aki tudta, hogy e szívnek egyetlen gyönyöre az, hogy vágytársnőjét
32 5, XII | megszorította a kezét.~Az egyetlen élő lény, ki látta az ágyát
33 5, XIII| hagyott, nem volt áldás. Egyetlen fia volt Timéának második
34 5, XIII| végvidéken bizony már ritkaság. Egyetlen család képezi az egész telepet,
35 Uto | is írtam belőle, s ez az egyetlen színművem, mely húsz éven
|